Magyar Lapok, 1939. július-szeptember (8. évfolyam, 139-215. szám)
1939-07-01 / 139. szám
Nemzetközi izgatottság támadt Danzig körül Francia és lengyel hírek keltek arról, hogy a német birodalom leplezett megszállással készül a szabad város elfoglalására Párizsból jelentik. A francia nemzetközi hírszolgálat Danzig szabadvárossal kapcsolatosan több, eddig még ellenőrizhetetlen jelentést adott ki. A Havas hírügynökség közölte az első jelentést s eszerint csütörtökön állítólag négyezer német önkéntes érkezett Danzigba. E jelentést nyomon követték egyéb híradások s a délutáni órákban az angol és a francia fővárosban már a legellenőrizhetetlenebb hírek keltek szárnyra. ^ így egyePBI^Nfcwint Németország kéthárom napon belül elfoglalja Danzigot s Lengyelországnak nem lesz más választása, minthogy vagy háborút üzen, vagy enged. A német megszállás előkészítésére Danzigban különböző katonai rendszabályokat hoztak. A hírekkel kapcsolatos beszámolókban a francia sajtó hangja rendkívül komoly s a lapok nem igyekeznek a helyzetet szépíteni. Megírják, hogy a csütörtöki nap folyamán a francia diplomácia állandó készenlétben állt és higgadt nyugalommal követte a damzigi eseményeket. A félhivatalos jellegű Petit Parisien-ben Bourgues, az ismert újságíró a következőket írja: — Úgy vagyunk értesülve, hogy Berlin arra a véleménykülönbségre alapít, amely egy Danzig körül kirobbanó fegyveres konfliktus esetén az angol és francia közvéleményben támadna. Viszont az ilyen számítás csakis hibás következtetésekre adhat alkalmat. A londoni és a párizsi kormány közvéleményének elszántságára támaszkodva, úgy döntött, hogy szembeszáll a tengelyhatalmak bármilyen újabb erőszakos cselekedetével és emellett az elhatározásuk mellett ki is tartanak akár Danzigban, akár máshol történne a támadás. Anglia és Franciaország nemcsak elszánt, hanem ma már elég erős is ahhoz, hogy hidegvérrel figyelje az eseményeket. Varsóból jelentik: A lengyel fővárosban is úgy tudják, hogy Danzigban valami készülődik. A lapok megírják, hogy Danzig városában állandóan folyik az embercsempészés. Kedden, szerdán és csütörtökön éjszaka egyenruhás ifjakkal teli tehergépkocsik érkeztek Danzigba. A katonákat a volt danzigi német kaszárnyákban helyezték el. Ezzel egyidőben nagymenynyiségű hadianyag is érkezett a városba. Az ember- és hadianyag-csempészést éjszaka hajtják végre, amikor a lengyel vámhivatalok zárva vannak. A szociális segélyegyletet, mely eddig a wiemeni kaszárnyában volt, egy szállodába telepítették át, miután a kaszárnyákra szükség van. Varsóban arról is tudnak, hogy a danzigi hatóságok ezer lovat rekviráltak. A danzigi iskolák tanárai és diákjai kötelezvényt írtak alá, mely szerint a szünidő alatt nem hagyják el a szabadváros területét. A lengyel köztársasági elnök rádióbeszédben jelentette be, hogy Lengyelország fegyverrel is megvédi a danzigi kijáratot Varsóból jelentik. A csütörtöki nap izgalmas hírei nem rendítették meg a lengyel közvélemény nyugalmát. A tengerészeti nap alkalmából minidén, lengyel városban hazafias tüntetések voltak és Moscicky elnök rádióbeszédben jelentette be, hogy Lengyelország, ha kell, fegyverrel is megvédi tengeri kijáratát. Az elnök Danzigot és Gdyniát Lengyelország kelet- tengeri kapuinak nevezte. Gdyniában harmincezer ember jelenlétében Román kereskedelmi miniszter határozotthangú beszédben jelentette ki, hogy a lengyelek minden áldozatra készek Danzig s Gydnia megvédése érdekében. A tömeg esküvel fogadta, hogy élete árán is megvédi Lengyelország jogait. A lengyel lapok hangja határozott, de nem provokáló. A varsói sajtó nyugalomra inti a közvéleményt, de nem titkolja, hogy a helyzet rendkívül komoly és bármelyik órában váratlan események következhetnek be. Csütörtökről péntekre virradó éjszaka a lengyel külügyminisztérium szakadatlanul öszszeköttetésben állt a francia és angol külügyi hivatalokkal. Az angol és francia nagykövet több ízben is járt a külügyi hivatalban és Varsó a diplomáciai tevékenység központja lett. Az angol kormány biztosította Varsót, hogy száz százalékban teljesíteni fogja a lengyel- angol szerződést, de mérsékletet kért a lengyelelektől. (Tudóstásunk folytatása a harmadik oldalon.) I *‘V. • Oradea—‘■Nagyvárad, 1939. julius 1 — Szombat VIII. évfolyam, 139 (2134) szám. Igazgató és felelősszerkesztő: dr Paál Árpád Laptulajdonos: SZENT LÁSZLÓ NYOMDA R.-T. Törvényszéki bej. szám: Tr. B. 11/11. Jun. 1938. Főmunkatárs: dr Gyárfás rfi . Halifax angol külügyminiszter legújabb beszéde a nemzetközi helyzetről Ismételte, hogy Anglia nem akar bekerítést. Azonban az erőszakos megoldásokkal szembeszáll Londonból jelentik: Halifax külügyminiszter az angol külügyi társaság ülésén csütörtökön nagy beszédet mondott a nemzetközi helyzet alakulásáról. A beszéd első fele annak a hangoztatása volt, hogy Angliának nem célja a bekerítés, Ő együttműködést akar a szomszédok között. Anglia hajlandó az együttműködésre. Ha az államok a háborús készülődés költségeit a békés kialakulás elősegítésére fordítanák, akkor lehetséges volna az összes nemzetközi problémák s köztük a gyarmati kérdések lenyugtató elintézése. A beszéd másik felében Halifax arról szólott, hogy Anglia ellenez minden erőszakos megoldásra törekvést és ha ilyen törekvések mégis előállanának, Anglia szembeszáll minden erőszakkal. Viszont ha Anglia meggyőződhetne a más hatalmak békés szándékáról, akkor nyomban hozzákezdhetnének a tanácskozásokhoz. Német és olasz válasz Berlinből jelentik: A német sajtó részletesen foglalkozik Halifax angol külügyminiszter beszédével. A Deutscher Dienst a következőket írja: Londonban azt hiszik, hogy az érvek meggyőző ereje növekszik a hangerővel és az állandó ismétléssel. Hagyják abba azt a provokálást, hogy az angol külpolitikát, mely nem egyéb, mint bekerítő politika, a német nép előtt békepolitikának tüntessék fel. Egyidejűleg tárgyalásokat folytatnak az egyik nagyhatalommal s ez is a bekerítést, célozza. Még mindig abban a hiedelemben vannak, hogy az angol külpolitika iránya a világ közvéleménye. Ezzel szemben a felelős angol államférfiak túlteszik magukat semleges államok függetlenségén és üzleti alkudozás tárgyává teszik őket, amit Németország ellen az utóbbi idők folyamán tettek, a háborús cél minden jelét magánviseli. Halifax nemismerte fel vagy nem akarta felismerni az élettér helyes értelmezését. A javaslatot, amit Németország elé terjesztett, csak kifogásnak szánta. Az angol államférfiak hangzatos szavakkal és határozatlan közhelyekkel akarnak megoldani égető kérdéseket, holott jól tudják, hogy magatartásuk sem a békét,, sem a népek közös jogérdekét nem szolgálja. Rómából jelentik. A Popolo di Roma Halifax beszédével foglalkozva, azt, írja, hogy az angol külügyminiszter beszéde nemcsak éles és fenyegető, mint a néhány nappal ezelőtt elhangzott Churchill-beszéd, de még a szokásos diplomáciai formákat sem tartotta be. Hogy Angliától mennyire nem lehet őszinte békepolitikát várni, az a Németországhoz intézett angol emlékiratból derül ki. A francia közvélemény helyesei Párizsból jelentik. A francia közvéleményben épúgy, mint a politikai körökben mély benyomást keltett Halifax külügyminiszter csütörtöki beszéde. A sajtó megállapítja, hogy ilyen erélyes és határozott hangú beszéd régen nem hangzott el. Erélyes hangon közölte a tekintélyállamokkal, hogy minden újabb ténykedésük Anglia határozott ellenállásába ütközik. A francia fővárosban úgy vélik, hogy az erélyes állásfoglalás ellenére is Halifax külügyminiszter nyitva hagyta a kaput a tárgyalások megindítására. A Petit Parisien szerint a német és az olasznép tudhatja, hogy Anglia nem törekszik bekerítésre, állásfoglalásával csak elejét akarja venni a katasztrófának amiy rombadöntené az egész világot.