Magyar Lapok, 1939. október-december (8. évfolyam, 216-290. szám)
1939-10-01 / 216. szám
Igazgató és felelő aszemkeentő: dr Paál Árpád Lap tulajdonos: SZENT LÁSZLÓ NYOMDA R.-T. Törvényszék) bej. szám: Tr. B. 11/11. Jun. 1938. Főmunkatársi dr Gyárfás Elemér Argetoianu miniszterelnök nyilatkozata a kormány irányelveiről „Semmi sem változott, csupán egy munkással több állott be az ország szolgálatába az Uralkodó körül szorosan egyesült munkacsoportba“ Bucurestiből jelentik. Argetoianu miniszterelnök az újságírók kérdéseire nyilatkozott a kormány irányelveiről. — Miniszterelnök úr, tehet-e kijelentéseket az új kormány irányelveiről? — kérdezték az újságírók. A miniszterelnök így válaszolt: — Új kormány? Nem lehet új kormányról beszélni. Ha megengedik, hogy egy történelmi mondatot használjak fel, kijelentem, hogy semmi sem változott Romániában, csupán egy munkással több állott be az ország szolgálatába, az Uralkodó körül szorosan egyesült munkacsoportba. Az 1938 márciusi alkotmánnyal létesített rezsim jellegzetes vonása, amely kormányzati rendszer a Korona tekintélyén alapul s a Nemzeti Újjászületés Frontjára támaszkodik, amelyben egész közvéleményünk tükröződik — a folytonosság. A mai kormány folytatja a tegnapi kormány munkáját, mint ahogy a holnapi folytatni fogja a maiét. Ennek a folytonosságnak legjobb bizonyítéka maga a kormány összeállítása. Azé a kormányé, amely elnökletem alatt ma este tette le az esküt. Belpolitikai tekintetben ugyanaz a munkacsoport, amely keményen dolgozott mostanig, továbbra is ugyanazzal a buzgalommal fog dolgozni, hogy beteljesítse a megkezdett programot. — Külpolitikai tekintetben Gafencunak a külügyminisztérium élén való további munkája biztos kezesség arra, hogy ezután is a legszigorúbb semlegesség útját fogjuk követni. — Aki kifelé békét akar, annak ezt befelé is biztosítania kell. Az a hagyomány, amelyet képviselek és múltam minden állampolgárnak meg kell adja azt a bizalmat, hogy mindaddig, amíg a kormány élén állok, nem fogom tűrni a legcsekélyebb eltérést sem a rendtől, a nyugalomtól és fegyelemtől, ami nélkülözhetetlen azokban a nehéz időkben, amelyeken most megyünk át. A lelkiismeretleneknek és gonoszoknak, akik meg akarnák zavarni a mi annyira jó és türelmes népünknek gondolkozását, még a magját is ki kell irtani. Az összes románokhoz fordulok. Kérni fogom mindenkitől, kicsiktől és nagyoktól, hogy egy lélekkel és egy akarattal álljunk királyunk körül, mert csak mindnyájunk egyesülése útján szállhatunk szembe a reánk leselkedő nehézségekkel. — Ezekben a pillanatokban minden románnak félre kelleni, minden személyes, vagy világnézeti szenvedélyt, el kell szakítania magát minden, a múltból örökölt haszontalan kapcsolattól és egymással vállvetve kell állania a Korona és az ország lobogója körül. — Népkisebbségeink, akiknek irányában jogos és mindenkire egyenlő bánásmódot akarunk, olyan bánásmódot, amely tiszteletben tartja törvényes törekvéseiket, egységes államunk fejlődésében, e népkisebbségek azokban a fájdalmas órákban, amelyeken átmentünk, a trón és ország iránti hódolatok megingathatatlan bizonyságát adták. Az együttérzésnek ezért a nagyszerű megnyilvánulásáért mély elismeréssel vagyunk irányukban. — Mindnyájan ismerjük azokat a nehézségeket, amelyeken minden erőnk mozgósításának mai válságos idejében falusi és városi munkásrétegünk átmegy s minden lehetőt megteszünk, hogy segítségükre siessünk és megkönnyítsük terheiket. Engedjék meg, hogy azzal a reménnyel zárjam nyilatkozatomat, hogy felhívásunkat, amelyet közelebbről intézünk az országhoz, mindenki meg fogja hallgatni és hogy mindenki a legnagyobb jóakarattal tömörül a Nemzeti Újjászületés Frontja körül, amelynek irányítására és fejlesztésére külön minisztérium létesült. Minden mondanivalónkat belefoglaljuk az országhoz intézendő felhívásba, amelyet most készítünk elő. Kérem, bízzanak abban, hogy őrhelyünkön állunk és valamennyiünket áthat a felelősség. Úi hivatalos órák a közhivatalokban Október elsejétől délután is tartanak hivatalos órákat Bucurestiből jelentik. A minisztertanács legutóbbi ülésén a közhű italok téli hivatalos óráit is megszabták, amelyek folyó év október 1-től 1940 május 1-ig lesznek érvényben. A hivatalos órák október elsejétől a következők: Hétfőn és a tervézőünnepek utáni napon hivatalos óra csak délután 3-tól fél nyolcig van. Kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken 8—1-ig és délután 4—7 órák között. Szombaton csak délelőtt tartanak hivatalos órákat fél 8-tól 2-ig. Azok a hatóságok, amelyeknek hivatalos óráit a törvények és rendszabályok különbözőképpen írják elő eddigi munkaidejüket tartják meg. Utolsó kísérlet (P. I.) Nem véletlen az, hogy az orosz- német barátsági megegyezést az olasz katolikus Avvenire kommentálta legelőször az olasz sajtóban. Az sem lephet meg, hogy egyaránt biztos kézzel boncolja és értékeli ennek a megegyezésnek konkrét részleteit és elvi vonatkozásait. A katolikus igazság hordozója és képviselője nem hátrál meg és nem áll tanácstalanul ellentéteknek látszó jelenségek és események előtt. A katolikus igazság minden igazi érték, minden állítás szintézise. Olyan harmónia, amely szerves egészbe olvaszt össze egyest és közösséget, részletet és teljességet, erőst és gyöngét, folyamatot és végkifejletet. Csak egy hiányzik belőle: a tagadás, az ellentmondás, a zűrzavar. Az Avvenire az orosz-német megegyezés pontjai közül kiemeli azt a döntő jelentőségű tényt, amelyre egyébként már tegnapi számunkban rámutattunk, hogy Németország és Olaszország mellett most Szovjet-Oroszország is határozottan kifejezte a háború befejezésére irányuló kívánságát. Szovjet-Oroszország magatartásának az ad döntő jelentőséget, hogy egyezményben fektették le pontos formáját és mindenki számára könnyen érthető szankcióval látták el visszautasítás esetére. Ez a szankció ugyan még határozatlan formában jelentkezik, azonban nem nehéz abból a jövőben szorosabb, esetleg orosz-német katonai együttműködés körvonalait kiolvasni. Anglia ma válaszúton van. A jelek szerint, ahogyan azt a politikai körök, a sajtó és a Reuter ügynökség elárulják, tagadó választ ad az orosz-német megegyezésre is és feltétlenül folytatni akarja a háborút. Ebben az esetben — írja az Avvenire, — Anglia viseli az új világháború felelősségét. Mert utolsó kísérlet történt arra — folytatja a fenti lap — hogy visszatérjenek Mussolini elgondolásához, a nagyszabású európai békeértekezlet gondolatához. Ez a békeértekezlet döntene az összes európai függő kérdésekben. Három nagy fázisban bontakozna ki: Első lépés lenne a semleges államok egységes tömörítése, amely megfelelően tudná biztosítani az egész kibontakozást. Második lépésként az európai békeértekezlet ülne össze. Harmadik lépés lenne maga a megoldás: az összes vitás európai kérdések igazságos és békés elintézése. Ha Anglia visszautasítja ezt a kísérletet, akkortulajdonképpen a békés megegyezés gondolatát, magát az elvet veti el. Még meg lehet menteni Európa keresztény kultúráját, ha a jóakarat és jószándék vezeti Európa felelős államférfiait, — fejezi be fejtegetését az Avvenire. Köztudomású, hogy milyen közel áll a Szentszék elgondolásához és szándékához minden olyan kísérlet, amely a jelenlegi háború megszüntetését célozza. Az a jelenség pedig, hogy az Avvenire feltűnően hangsúlyozza Mussolini nevét a békeértekezlettel kapcsolatban, arra enged következtetni, hogy a Szentszék hathatósan támogatja az olasz nép vezérét békemunkájában. A békével szemben áll a háború gondolata. A békeértekezlet tervével szemben áll a háború folytatásának a gondolata. Ebben a tekintetben, mivel fejtegetésünk elején a katolikus igazság megvilágításához folyamodtunk, érdekes lesz számot vetni a francia katolikusság napilapjának, a La Crex-nek szeptember 16-iki vezércikkével. Ez a vezércikk az 1914-es angol