Magyar Lapok, 1939. október-december (8. évfolyam, 216-290. szám)

1939-10-20 / 232. szám

­ Magyar Lapok VIII.­­évf., 232. sz. — Péntek, 1939. október 20. Ami a háborúkkal együtt jár Élelmiszerek elrejtése, hamisítása és az árdrágítás Gazdasági válságok. Kétezeréves a hadseregszállítási panama Mindég voltak és alighanem mindég is les­znek olyanok, akik kapzsiságukban kihasználnak máso­kat, hogy maguk minél gyorsabban meggazdagod­hassanak. Különösen országos, vagy világveszély idején jelentkeznek a közélet vámszedői, hogy ne­héz idők zavarai közben könnyebben harácsolhas­sanak. A természeti csapásokat, aszályt, árvizet, országos szárazságot és járványokat kevesebbben használták ki mégis, mint a háborúkat, amik bő­vebb aratást biztosítottak. A hadiszállításokkal, a közönség kényszerhely­zetével való visszaélés, az árdrágítás és áruelrejlés több, mint kétezer éves. Az első hadseregszállítási visszaélésről és az azzal együttjáró gazdasági vál­ságról ugyanis Livius Titus, a híres római történet­író is említést tesz és szerinte Karthágóban, Scipio táborában volt az első nagy gazdasági válság, mert a kereskedők áruuzsorára való számítással, tömér­dek árut halmoztak fel. A háborús időket azonban nemcsak az élelmi­szerek vagy egyéb közszükségleti cikkek felhalmo­zására, elrejtésére használják fel, hanem az élelmi­szerek hamisítására és a pénzszaporításra is. Erre az utóbbira megdöbbentő példát a százötven év előtti francia asszignata-válság idején találunk. A 150 éves asszignata-válság­ ­ következményeiben mélyreható átalakuláso­kat maga után vonó francia forradalom kitörésé­nek — mint ezt mindenki tudja — számos oka volt. Mindenesetre számottevők voltak a gazdasági okok is. Az államadósság szaporodása, a folyó ki­adások fedezése, a hitel drágulása sok gondot oko­zott a pénzügyek intézőinek. Az 1789-ben tartott nemzetgyűlésen érlelődött meg az a gondolat, hogy a lebegő államadósságok törlesztése és a folyó ki­­adások fedezhetése céljából lefoglalják és államo­sítják az egyházak, a testületek és a külföldre mene­telt emigránsok birtokait. A dolog meg is történt, azonban az ingatlanok roppant tömege tízezer mil­lió frank értéket képviselt, ennyi nagybirtokot pe­dig hirtelenében nem lehetett áruba bocsátani or­szágos kár okozása nélkül; megállapodás jött tehát létre, hogy egyelőre 400 millió frank értékig köte­lezvényeket bocsátanak ki. A cél valóságban tör­­lesztéses kötvények megteremtése volt. A pénzcsinálás e módja valószínűleg nem ár­tott volna meg, ha annak a folytatását mérsékelni tudják. Azonban mi történt? Egyre-másra bo­csátották ki az új meg új részvényeket, roppant mennyiségben, kisebb névértékben és csekélyebb kamattal, majd ezt is megszüntették. A kötvényből birtokutalvá­ny fasszignáta­ és végül­­ rendes papírpénz lett. Ezzel a lépéssel, aztán egy régi tévedést újítot­tak fel, hogy a pénzt a tőkétől nem tudják meg­különböztetni. A jellegét vesztett kamatozó köt­­vényből csinált papírpénzt szinte határtalan meny­­nyiségben hozták forgalomba,­­ az állam ilyen utalvánnyal fizette tartozásait, de ugyanazt kapta vissza adó fejében is .. . Ennek aztán az lett az eredménye, hogy az ércpénz, még az apró váltó­pénz is, hihetetlen magas árfolyamra szökött és má­ról-holnapra teljesen eltűnt a forgalomból. A rém­uralom aztán az éhínséget és nyomort szülte, a nép erőszakhoz folyamodott és leginkább az élelmiszer­kereskedők raktárait fosztogatta. Ennek a válság­nak a tanulsága nemcsak a fosztogatásokban, ha­nem abban is állt, hogy aki téves alapon indult el, hamis eredményre jut. A szárazföldi zárlat 1806-ban Háborúban régóta ismerik az úgynevezett zár­latot is, ami az ellenfél kiéheztetését célozza. Néha ugyanis sokkal eredményesebbnek látszik az, ha nem a haderőre, hanem a gazdasági erőkre bízzák a háború eldöntését. Ilyen módon néha nagyobb pusztítást is lehet okozni, mint a legmodernebb hadigépekkel. V. Károly spanyol király idején Ná­­polyt akarták kiéheztetni a franciák, ennek aztán az lett a vége, hogy a génund hajóraj parancsnoka fa­képnél hagyta Ferenc francia királyt és Károly lo­bogója alá állt s megmentette a nápolyiakat. Ugyancsak a kiéheztetéshez folyamodott Napóleon is 1806-ban, amikor elrendelte, hogy Angliával a kereskedés teljesen megszűnjön s minden angol, vagy angol gyarmati termény és iparcikk azonnal elkobozandó. Szigorúan rendelkezett a levelezés dolgában is: az Angliába szóló vagy onnan érkező leveleket haladéktalanul megsemmisíttette. Sőt, az angol hajóval és alattvalóval, bárhol is fogták el őket, hadifogolyként bánt. A csapás meglehetősen leverően hatott az angol kereskedelemre, mert Napóleon hatalma és összeköttetései jóformán az egész európai szárazföldre kihatottak. Egy-két ki­kötőváros ugyan dacolni mert, mint Lissabon, Ham­burg és Bréma s ezek befogadták az angol hajókat, de aztán meg is lakoltak emiatt, mert Napóleon egyenként szigorúan megrendszabályozta őket. A szárazföldi zárlat hatása nagyon gyorsan je­lentkezett. Egyrészt sokan érzékenyen megérezték az angol termények és ipar hiányát, másrészt pedig új kísérletezések indultak, új terményekkel, új ta­lálmányok alkalmazásával. A fonás és szövés ipara európaszerte lendületet nyert, mert a tengeri ke­­reskedelm teljesen szünetelt. Természetesen hamarosan megjelentek a csem­pészek is, akik már Napóleon idején is jól tudták, hogy a csempészáru néha többet ér, mint a törvé­nyes úton érkező. Helgoland, Málta, Gibraltár, Jer­sey segítették elő a csempészetet, ezeken a helye­ken valóságos raktárai voltak az Angliába és on­nan való csempészettel foglalkozóknak. Napóleon hiába szigorította a felügyeletetet, a csempészet egyre növekedett, hiszen már akkor is lehettek mgvesztegethető tisztek és tisztviselők. Később kénytelen volt Napóleon is engedményt tenni. Meg­engedte, hogy a lefoglalt áruk eladhatók, ha bizo­nyos százalékot vámilleték címén az állami pénz­tárba fizetnek be. Több se kellett! Nem maradt más hátra, minthogy a csempészek a kobzóhajók­­kal lépjenek formális szerződésre a jövedelem ér­dekében . . . így aztán Napóleon a szárazföldi zár­lat életbeléptetésével a válság okozásán kívül, semmi más eredményt nem ért el . . . A francia válság 1882-ben A szerencsétlen kimenetelű francia-német há­ború után a francia nemzet mintegy fogadalmat tett, hogy kevesebbet fog költeni, de még sokkal többet fog dolgozni. Ezt a nemes és követésre méltó példát meg is valósította. Tőkéit hatalmasan fel­szaporította, az állam pénzügyei kedvezőbbekké váltak, még az adókat is mérsékelhették. A ked­vező viszonyok minden tekintetben az ország újjá­születését jelezték. Forgalmi eszközök, csatornák, vasutak készültek, folyókat szabályoztak,­­ szó­val maga az állam is sok munkát adott a népnek. Azonban maga az állam segítette elő azt is, hogy egész sereg „buborék vállalat“ keletkezhessen és ezek a bizonytalan talajra épült részvénytársaságok úgy megingatták a francia piacot, hogy a szédelgők üzelmeit külföldön is megérezték. Tetőpontra ak­kor hágott a franciaországi válság, amikor a hír­hedt Union bank részvényei 3050 frankról hirtelen 1300 frankra estek s egész sor más vállalatot is magukkal rántottak. Ezt a válságot éveken át meg­érezte az európai pénzpiac. A világháború alatt is megkezdték munkáju­kat a hadseregszállítók és élelmiszerelrejtők, akik panamáikkal mindegyik hadviselőjeinek igyekeztek ártani, de a hadviselő felek maguk is megkísérelték a másik fél kiéheztetését. Legújabban Anglia fenye­gette meg Németországot ,a gazdasági zárlattal, de, mint ismeretes, a német birodalom bejelentette, hogy nem ijed meg ettől sem. A gazdasági háború tehát még mindég olyan fegyver, amit végső szükség esetén bármikor alkal­mazhat a háborús fél. Csak az a kérdés, ki veszít rajta? Az, aki ellen irányul, vagy pedig az, aki el­rendelte? (H. e.) ■»♦♦♦»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»♦♦♦♦ Dr. Bakkay Kálmán ny. esperes lelkésznél megrendelhe­tők a következő, az öntudatos, vallásos életet népszerűsítő és páratlanul olcsó művek: 1. Katekizmus .... 420 old. ára 30 L. 2. Ószövetségi biblia , 140 « * 10 » 3. Ujszövetségi biblia , 170 « * 10 » 4. Vasárnapi és ünnepi leckék és evangéliu­mok magyarázata szentirási szöveggel . 460 ̇ c 25­­ 5. Nagyböjti kalauz „Tanuljatok Tőlem“ Sátoros ünnepek nyol­cada, keresztút, lepkék, evangéliumok magya­rázata szentirási szö­veggel, miseimádsá­gokkal, énekekkel . . 733 ̇ 2 50 ̋ Kaphatók a szerzőnél: SATU-MARE, STR. CANTEMIR VODA Nr. 18/a. A nagyváradi mozgókép­­színházak műsora : DORIAN: A CSÁBÍTÓ. CORSÓ: FARANDULA. APOLLÓ: SZABADSÁG DALA. — Műsoron kívül: Armand Calinescu volt miniszterelnök te­metése. Az állandóan tartó esőzés katasztrófát és árvizet idézett elő D­él - K­alif­orniába­n, Los Angelesben és óriási károkat okozott. Ez a kép egy los angelesi útságfól

Next