Magyar Lapok, 1939. október-december (8. évfolyam, 216-290. szám)
1939-10-20 / 232. szám
Magyar Lapok VIII.évf., 232. sz. — Péntek, 1939. október 20. Ami a háborúkkal együtt jár Élelmiszerek elrejtése, hamisítása és az árdrágítás Gazdasági válságok. Kétezeréves a hadseregszállítási panama Mindég voltak és alighanem mindég is lesznek olyanok, akik kapzsiságukban kihasználnak másokat, hogy maguk minél gyorsabban meggazdagodhassanak. Különösen országos, vagy világveszély idején jelentkeznek a közélet vámszedői, hogy nehéz idők zavarai közben könnyebben harácsolhassanak. A természeti csapásokat, aszályt, árvizet, országos szárazságot és járványokat kevesebbben használták ki mégis, mint a háborúkat, amik bővebb aratást biztosítottak. A hadiszállításokkal, a közönség kényszerhelyzetével való visszaélés, az árdrágítás és áruelrejlés több, mint kétezer éves. Az első hadseregszállítási visszaélésről és az azzal együttjáró gazdasági válságról ugyanis Livius Titus, a híres római történetíró is említést tesz és szerinte Karthágóban, Scipio táborában volt az első nagy gazdasági válság, mert a kereskedők áruuzsorára való számítással, tömérdek árut halmoztak fel. A háborús időket azonban nemcsak az élelmiszerek vagy egyéb közszükségleti cikkek felhalmozására, elrejtésére használják fel, hanem az élelmiszerek hamisítására és a pénzszaporításra is. Erre az utóbbira megdöbbentő példát a százötven év előtti francia asszignata-válság idején találunk. A 150 éves asszignata-válság következményeiben mélyreható átalakulásokat maga után vonó francia forradalom kitörésének — mint ezt mindenki tudja — számos oka volt. Mindenesetre számottevők voltak a gazdasági okok is. Az államadósság szaporodása, a folyó kiadások fedezése, a hitel drágulása sok gondot okozott a pénzügyek intézőinek. Az 1789-ben tartott nemzetgyűlésen érlelődött meg az a gondolat, hogy a lebegő államadósságok törlesztése és a folyó kiadások fedezhetése céljából lefoglalják és államosítják az egyházak, a testületek és a külföldre menetelt emigránsok birtokait. A dolog meg is történt, azonban az ingatlanok roppant tömege tízezer millió frank értéket képviselt, ennyi nagybirtokot pedig hirtelenében nem lehetett áruba bocsátani országos kár okozása nélkül; megállapodás jött tehát létre, hogy egyelőre 400 millió frank értékig kötelezvényeket bocsátanak ki. A cél valóságban törlesztéses kötvények megteremtése volt. A pénzcsinálás e módja valószínűleg nem ártott volna meg, ha annak a folytatását mérsékelni tudják. Azonban mi történt? Egyre-másra bocsátották ki az új meg új részvényeket, roppant mennyiségben, kisebb névértékben és csekélyebb kamattal, majd ezt is megszüntették. A kötvényből birtokutalvány fasszignáta és végül rendes papírpénz lett. Ezzel a lépéssel, aztán egy régi tévedést újítottak fel, hogy a pénzt a tőkétől nem tudják megkülönböztetni. A jellegét vesztett kamatozó kötvényből csinált papírpénzt szinte határtalan menynyiségben hozták forgalomba, az állam ilyen utalvánnyal fizette tartozásait, de ugyanazt kapta vissza adó fejében is .. . Ennek aztán az lett az eredménye, hogy az ércpénz, még az apró váltópénz is, hihetetlen magas árfolyamra szökött és máról-holnapra teljesen eltűnt a forgalomból. A rémuralom aztán az éhínséget és nyomort szülte, a nép erőszakhoz folyamodott és leginkább az élelmiszerkereskedők raktárait fosztogatta. Ennek a válságnak a tanulsága nemcsak a fosztogatásokban, hanem abban is állt, hogy aki téves alapon indult el, hamis eredményre jut. A szárazföldi zárlat 1806-ban Háborúban régóta ismerik az úgynevezett zárlatot is, ami az ellenfél kiéheztetését célozza. Néha ugyanis sokkal eredményesebbnek látszik az, ha nem a haderőre, hanem a gazdasági erőkre bízzák a háború eldöntését. Ilyen módon néha nagyobb pusztítást is lehet okozni, mint a legmodernebb hadigépekkel. V. Károly spanyol király idején Nápolyt akarták kiéheztetni a franciák, ennek aztán az lett a vége, hogy a génund hajóraj parancsnoka faképnél hagyta Ferenc francia királyt és Károly lobogója alá állt s megmentette a nápolyiakat. Ugyancsak a kiéheztetéshez folyamodott Napóleon is 1806-ban, amikor elrendelte, hogy Angliával a kereskedés teljesen megszűnjön s minden angol, vagy angol gyarmati termény és iparcikk azonnal elkobozandó. Szigorúan rendelkezett a levelezés dolgában is: az Angliába szóló vagy onnan érkező leveleket haladéktalanul megsemmisíttette. Sőt, az angol hajóval és alattvalóval, bárhol is fogták el őket, hadifogolyként bánt. A csapás meglehetősen leverően hatott az angol kereskedelemre, mert Napóleon hatalma és összeköttetései jóformán az egész európai szárazföldre kihatottak. Egy-két kikötőváros ugyan dacolni mert, mint Lissabon, Hamburg és Bréma s ezek befogadták az angol hajókat, de aztán meg is lakoltak emiatt, mert Napóleon egyenként szigorúan megrendszabályozta őket. A szárazföldi zárlat hatása nagyon gyorsan jelentkezett. Egyrészt sokan érzékenyen megérezték az angol termények és ipar hiányát, másrészt pedig új kísérletezések indultak, új terményekkel, új találmányok alkalmazásával. A fonás és szövés ipara európaszerte lendületet nyert, mert a tengeri kereskedelm teljesen szünetelt. Természetesen hamarosan megjelentek a csempészek is, akik már Napóleon idején is jól tudták, hogy a csempészáru néha többet ér, mint a törvényes úton érkező. Helgoland, Málta, Gibraltár, Jersey segítették elő a csempészetet, ezeken a helyeken valóságos raktárai voltak az Angliába és onnan való csempészettel foglalkozóknak. Napóleon hiába szigorította a felügyeletetet, a csempészet egyre növekedett, hiszen már akkor is lehettek mgvesztegethető tisztek és tisztviselők. Később kénytelen volt Napóleon is engedményt tenni. Megengedte, hogy a lefoglalt áruk eladhatók, ha bizonyos százalékot vámilleték címén az állami pénztárba fizetnek be. Több se kellett! Nem maradt más hátra, minthogy a csempészek a kobzóhajókkal lépjenek formális szerződésre a jövedelem érdekében . . . így aztán Napóleon a szárazföldi zárlat életbeléptetésével a válság okozásán kívül, semmi más eredményt nem ért el . . . A francia válság 1882-ben A szerencsétlen kimenetelű francia-német háború után a francia nemzet mintegy fogadalmat tett, hogy kevesebbet fog költeni, de még sokkal többet fog dolgozni. Ezt a nemes és követésre méltó példát meg is valósította. Tőkéit hatalmasan felszaporította, az állam pénzügyei kedvezőbbekké váltak, még az adókat is mérsékelhették. A kedvező viszonyok minden tekintetben az ország újjászületését jelezték. Forgalmi eszközök, csatornák, vasutak készültek, folyókat szabályoztak, szóval maga az állam is sok munkát adott a népnek. Azonban maga az állam segítette elő azt is, hogy egész sereg „buborék vállalat“ keletkezhessen és ezek a bizonytalan talajra épült részvénytársaságok úgy megingatták a francia piacot, hogy a szédelgők üzelmeit külföldön is megérezték. Tetőpontra akkor hágott a franciaországi válság, amikor a hírhedt Union bank részvényei 3050 frankról hirtelen 1300 frankra estek s egész sor más vállalatot is magukkal rántottak. Ezt a válságot éveken át megérezte az európai pénzpiac. A világháború alatt is megkezdték munkájukat a hadseregszállítók és élelmiszerelrejtők, akik panamáikkal mindegyik hadviselőjeinek igyekeztek ártani, de a hadviselő felek maguk is megkísérelték a másik fél kiéheztetését. Legújabban Anglia fenyegette meg Németországot ,a gazdasági zárlattal, de, mint ismeretes, a német birodalom bejelentette, hogy nem ijed meg ettől sem. A gazdasági háború tehát még mindég olyan fegyver, amit végső szükség esetén bármikor alkalmazhat a háborús fél. Csak az a kérdés, ki veszít rajta? Az, aki ellen irányul, vagy pedig az, aki elrendelte? (H. e.) ■»♦♦♦»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»♦♦♦♦ Dr. Bakkay Kálmán ny. esperes lelkésznél megrendelhetők a következő, az öntudatos, vallásos életet népszerűsítő és páratlanul olcsó művek: 1. Katekizmus .... 420 old. ára 30 L. 2. Ószövetségi biblia , 140 « * 10 » 3. Ujszövetségi biblia , 170 « * 10 » 4. Vasárnapi és ünnepi leckék és evangéliumok magyarázata szentirási szöveggel . 460 ̇ c 25 5. Nagyböjti kalauz „Tanuljatok Tőlem“ Sátoros ünnepek nyolcada, keresztút, lepkék, evangéliumok magyarázata szentirási szöveggel, miseimádságokkal, énekekkel . . 733 ̇ 2 50 ̋ Kaphatók a szerzőnél: SATU-MARE, STR. CANTEMIR VODA Nr. 18/a. A nagyváradi mozgóképszínházak műsora : DORIAN: A CSÁBÍTÓ. CORSÓ: FARANDULA. APOLLÓ: SZABADSÁG DALA. — Műsoron kívül: Armand Calinescu volt miniszterelnök temetése. Az állandóan tartó esőzés katasztrófát és árvizet idézett elő Dél - Kaliforniában, Los Angelesben és óriási károkat okozott. Ez a kép egy los angelesi útságfól