Magyar Lapok, 1940. január-március (9. évfolyam, 1-70. szám)
1940-01-03 / 1. szám
4 A szórványok karácsonya Élvezettel olvastam végig a „Magyar Zsípok” karácsonyi számának minden egyes cikkét. Olyan sokszínű, olyan sokoldalú volt ez a karácsonyi szám. „A falu karácsonya“, „Karácsony a vonaton“ karácsony a börtönben“, stb., mind-mind az isteni szeretet gazdagságát mutatták be, aki gőgicsélő gyemek alakjában, itt a betlehemi jászolban Megváltója, vigasztalója lett az ezer sebből vérző, ezer bajjal küzködő nyomorult embernek. Szépek, lélekbemarkolók voltak ezek, a cikkek. De hiányzott egy, ami nélkül pedig nem teljes a karácsony képe. Nem teljes azért, mert ez a kép talán a legközelebb áll az igazi, az első karácsony képéhez. Ennek a karácsonyi képnek ez lehetne a címe: „A szórványok karácsonya.“ Mint plébánosnak, ez volt az első karácsonyom. Eddig vagy a rendezett nagyközségek, vagy városok szemüvegén át néztem a karácsonyt és örvendtem neki Az idén több poéns volt a karácsony párosomban. Soha úgy nem készültem a karácsonyra, mint az idén. Soha annyi édes vágyakozás nem ülte meg a telkemet, mint az idén. Kíváncsi voltam, hogy a rendezett, nagy egyházközségek karácsonya után milyen is lehet egy kis szórvány karácsonya? Karácsony előtti napon hozzáfogtam a munkához. Híveim távol laknak, kilométerekre a templomtól s így én végzem a templomtisztítást. Egész nap dolgoztam, hogy szép, tiszta legyen a templom. Estére készültem el. Az oltárom patyolatfehérben áll, a két oldalán két farácsonyfa, gyertyával megrakva, szőnyegek a földön, új csillár lóg a mennyezetről s pislákol az örökmécsesem. .. Most már jöhet az éj. Nem kell szégyenkezni, hogy nem tudjuk tiszta, szép, rendes lakással fogadni a testté lett Igét... Majd a szobácskámba vonulok, ahol két kis húgom a karácsonyfát díszíti. Gyermekkorom édes emlékei újulnak meg lelki szemeim előtt... Majd a karácsonyfa árnyékában a térdeplőmre borulok s a 2000 éves Egyház gyönyörű zsolozsmáját kezdem imádkozni, hogy így virrasszam át a szent élét. Sem sekrestyésem, sem harangozóm, sem kántorom nincsen. Én fogom meg a harangkötelet s megszólaltatom kis harangomat, hogy érchangján belemuzsikálja a völgybe, az emberek lelkébe, hogy nemsokára újra itt van az a boldog pillanat, amikor újra találkozik az Isten a bűnös emberrel. A hold tiszta fényénél látni lehet, amint méltóságteljes lépésekkel közelednek az emberek a nagy távolságokról a völgy egyetlen kis katolikus temploma felé. Csoportokba verődnek. Nemsokára már az ajtóm előtt állanak s tört magyarsággal, de ujjongó lélekkel tör fel az ének ajkaikról: gennyből az angyal...“ Behívom őket a szobámba, hogy melegedjenek. Körülveszik a karácsonyfát s úgy próbálom velük a karácsonyi énekeket. Majd másodikat s később harmadikat harangozok. Kivilágítom a templomomat. Megkezdem a szentmisét. Híveim szemében az öröm könnyei csillognak. Egymásután cseng fel ajkaikon a karácsonyi ének... Mise végén újra a lakásomon várnak. Megköszönik a szépen feldíszített templomot, az éjféli szentmise kegyelmeit. Éjjel három óra, mikor búcsúznak, hogy otthonukba térjenek vissza. Sokan 7 kilométerre laknak. De azért megígérik, hogy a „nagymisére“ is eljönnek. Boldog öröm uralja a lelküket. Megtalálták a Krisztust. Ettől a boldog Krisztus találkozásitól dobogúgy a szívük, ez az, amitől ujjong a lelkük. Olyan boldogok most, mint a betlehemi pásztorok voltak akkor, az első éjszakán. Reggel, aki csak tehette, újból ott volt a templomban. Kicsiny templomomat zsúfolásig megtöltötték. Az első karácsonykor lehullottak a választóink.. A jászolnál találkozott az arábiai három király és a betlehemi pásztorok. Békében, szeretetben) megfértek egymás mellett. Mindenik a maga módján imádta a kis Jézust. Úgy látom, hogy az én kis szórványomban is ezen a napon csoda történt. Elült a torzsalkodás, a szeretetlenség, a békétlenség. Mintha■ testvérek volnának. Mintha az Örök szeretet tüze kiégette volna belőlük a szeretetlenség utolsó hajszálát is, így néz ki a szórványok karácsonya: Talán ez a legszebb karácsony. Ez hasonlít legjobban az első karácsonyhoz. Jézus az első karácsonytásakor is a városon kívül, a „szórványban“ született ... Első imádói egyszerű, de jóakaratos emberek voltak S amikor a fényes városban nem volt hely számára, akkor a szórvány, faluvég szeretettel ölelte magához. S olyan boldog számunkra az a tudat, hogy szegénységünk, elhagyatottságunk, elmaradottságunk dacára sem tudnak azzal a váddal illetni, hogy eljött a Messiás, „de övéi be nem fogadták .. Ur. Hadnagy János, plébános. MAGYAR LAPOK IX. évf., î- szám. — Szeráfi, 1940 januuár 3. PISTA és MARISKA SOKAT TUDTAK MEG.. — Pista. Karácsony apó elment — Rövidesen visszajön. — Mikor? — Január 15.-én és 18.-án, si____ amikor AZ ÁLLAMI SORSJÁTÉK húzása lesz. De akkor a felnőtteknek hoz ajándékot. Anyus már vásárolt is SORSJEGYEKET a SORSJEGYÁRUDÁTÓL.. Helyi cim: Colectura Kirsch Nagyvárad, 3®s-passage főbejárat Egyé¥ eredményes munkájáról nyilatkozik Tataru Coriolan dr.A Szamos-tartomány királyi helytartója A jövőbeli feladatok élén a tartomány iparosításának kérdése áll. Kisebbségi vonatkozásban is nyilatkozott a királyi helytartó Kolozsvárról jelentik: Újév alkalmából mérlegek készültek mindenfelé. Tătaru Coriolan dr. Szamos tartomány királyi helytartója, egy év munkájáról beszélt. Ennek az egy esztendős számbavételnek adatai, hat vármegyének 2,025 531 lakosát érintik. Bevezetésképpen néhány tájékoztató képet kell adnunk Szamos tartományról. Kiterjedése hárommillió 338.500 hektár, lakosainak száma kétmillió 25.531, a gazdaságok száma 170.028 és összesen 400.347 épület van benne. Tizennégy város és 1572 falu sorsát irányítják a Memorandumutcai palotából. A munka bonyolult hatalmas és szerteágazó. Irányítása és elvégzése olyan embert kíván, aki meseretekintő, átfogó gondolkozású, erélyes és — éppen a sajátszejű helyzet miatt, — nagy tapintattal oldja meg a felmerülő feladatokat. Tătaru Coriolan dr királyi helytartó egyéniségéről — végzett munkája beszél. Az új közigazgatási beosztás által a Szamos tartomárnyba beosztott hét vármegyében, a sürgős orvoslásra váró feladatok egész sorozata merült fel. Mindenekelőtt a közigazgatási súlyos hiányosságai, járhatatalan utak, beszakadt hidak, használhatatlan iskolaépületek, iránytalanul tévelygő mezőgazdaság, a közegészségügy veszedelmes elhanyagolása, az éhező Máramaros és mócvidék. Szamos tartomány, Tătarur királyi helytartó irányításával, azonnal megkezdte a szükséges intézkedések foganatosítását. Ebből a hatalmas munkából ragadjuk ki az alábbi adatokat. A királyi helytartóság az 1939. év folyamán öszsesen 75,684.116 leit fektetett be, a következő részletezéssel: Útjavítási munkálatok: 46,263.583 lei; mezőgazdaság 5,204.300 lei; egészségügy: 2,472.200 lei; iskolák és templomok részére: tízmillió lei; teletfonhálózat: 5.085.829 lei; középületek 2.117.184 lei; támogatások: 4.541.018 lei. Ennek a teljesítménynek a nagysága valójában csak akkor domborodik ki, ha közöljük, hogy a tartományhoz tartozó hét vármegye, az ulóbb ismertetett célokra az 1937—38. pénzügyi évben mindössze 25.385.305 lejt költött a tartomány 75 millió 684.115 lejével szemben. — Természetes — mondotta nyilatkozatában a királyi helytartó — hogy a felmerülő problémákat még nem oldottuk meg, mert nem is oldhattuk meg tökéletesen. Az elmúlt év taasztalatait azonban hasznosan érvényesítjük a jövőre nézve. Egyelőre a legsürgősebb hiányokat igyekeztünk kipótolni, most aztán rátérhetünk a fejlesztés útjára. Csak olyan befektetéseket eszközlünk, amelyek hozzájárulnak a nemzeti vagyon gyarapításához. Ilyen módon az elköltött összegek majd más úton térülnek vissza. Nem hanyagoljuk el az ipar és az iparosítás kérdéseit sem. Különösen ami a mezőgazdasági termékeket illeti Egy példával megvilágítom a kérdést. A tartományban 330.000 fejős tehén van, ezeknek évi tejhozamma közel 199 millió liter. A tejtermékek feldolgozására alapítandó üzem, hiszem, hogy gyümölcsöztető befektetés lesz és nemcsak a tőkét hozza vissza, hanem feljavítja a tejesgazdák életszínvonalát is. A mócvidék égető kérdései is sürgős megoldást követelnek. Ez irányban intézkedéseket tettünk, hogy a szükséges adatokat a leggyorsabban beszerezhessük, mert csak a helyzet tökéletes ismeretében lehet gyökeresen megjavítani ennek a sokat szenvedett vidéknek a sorsát. Jövő célkitűzéseink természetesen messen meghaladják Szamos tartomány pénzügyi erejét Az államnak is segítségünkre kell jönnie. Ezenkívül nyugalmat akarunk mind belső életünkben, mind határainkon. Kisebbségi vonatkozásban is nyilatkozott a királyi helytartó. Ennek során a következőket mondotta: _ — Mi itt, csak egy része vagyunk az állami egységnek. Ezen, az anyaországgal örökre egyesített földön különleges helyzetünk van, mert Erdély földjén, a többségi és uralkodó nemzeten kívül, tudvalevőleg etnikai kisebbségek is élnek. Ebből a szempontból Erdély gazdasági, kulturális és politikai élete csakis úgy lehet zavartalanul tökéletes, ha az uralkodó nemzet és az etnikai kisebbségek között békés együttműködés áll fenn. Természetes, hogy a megértés és a nemzeti szolidaritás szelleme mindkét féltől tökéletes őszinteséget kiván. Ami minket, románokat illet, a nemzeti újjászületés új államrendszere bizonyítékát adta ennek a megértésnek. Most már csak az szükséges, hogy az etnikai kisebbségek is ugyanolyan bizalommal válaszoljanak a legmagasabb királyi kezdeményezésből eredő felhívásnak. Ha etnikai kisebbségeink őszintén belekapcsolódnak államéletünk új ritmusába, országunk nemzeti szolidaritása tökéletes lesz — fejezte be újévi nyilatkozatát a királyi helytartó.