Magyar Lapok, 1940. január-március (9. évfolyam, 1-70. szám)
1940-02-17 / 37. szám
Oradea—Nagyvárad, 1940. február 17. Szombat IX. évfolyam, 37 2322. szám.A conform Egyetemi Könyvtár BUDAPEST Ferenciek tere. Igazgató fezeteiök szerkeszte: dr Paál Árpád Laptulajdonos: SZENT LASZLO NYOMDA E.T Törvényszéki bej. mám. Tr. B 11/11 Jud 1933 Főmunka tára: dr Gyárfás Elemér íf Az olasz nemzetvédelmi tanács a totális háborúra való felkészüléséről határozott A gazdag államok egyeduralmi törekvése ellen tovább szervezi a gazdasági önállóságot. Göring vezértábornagy rádióbeszéde is a mezőgazdasági többtermelés további fokozására hívta föl a német népet Rómából jelentik. A Tribuna főszerkesztője, Guglielmotti nemzeti tanácsos feltűnést keltő cikkben méltatja a legfelsőbb nemzetvédelmi tanács határozatát és azt írja, hogy azoknak döntő kihatásuk lesz az olasz nemzet életére. Természetes, hogy a határozatokat titokban tartják. Az olasz nép azonban acélos tetterővel és eltökélt akarattal várja a parancsot, mely megjelöli majd az utat, hogy merre kell haladnia. Az általános irányelvek ezek: Felkészülés a totális háborúra, azután a gazdasági önellátásra. Az egyeduralomra törekvő gazdag államok páratlan őszinteséggel beismerték, hogy az autarchiában — gazdasági önellátásban — látják a legnagyobb ellenségüket. Márpedig Olaszország legfőbb célja az autarchia. Berlinből jelentik: Göring vezértábornagy csütörtök este rádiós beszédet mondott, melynek során figyelmeztette a német gazdákat, hogy azzal fejezhetik ki leginkább hazafias érzelmeiket, ha teljes erejükkel a német nép ellátásának javítása érdekében dolgoznak. Rámutatott arra, hogy az ellenség abban reménykedik, hogy gazdasági blokáddal sikerül megtörni a német birodalom erejét. Németország nyersanyagellátása terén — úgymond — függetlenítette magát pótanyagok előállításával Gazdasági téren tehát Németország legyőzhetetlen és éppen olyan legyőzhetetlen katonai téren Németországban senki sem éhezett és senki sem éhezik, ha le is kellett mondani bizonyos mindennapi, megszokott kényelemről- Németországnak hatalmas tartalékai vannak, ez azonban nem jelenti azt, hogy a termelést nem kell tovább fokozni. A német kormány gondoskodott arról, hogy a mezőgazdaság számára kellő számú munkaerő álljon rendelkezésére Mintegy egymillió külföldi mezőgazdasági munkást, nagyrészt lengyeleket vonnak be a hadifoglyokon kívül a mezőgazdasági munkába. Minden hektár földet ki kell használni és a legmagasabb teljesítményt kell elérni- Különösen fontos az olajmagvak termelésének fokozása. Göring végül annak a beszédének adott kifejezést, hogy a mezőgazdaság minden erejét latba veti és Németország e téren is győzelmet arat. SVÉD MAGATARTÁS A NAGYHATALMAK IRÁNT — NEM KEVERIK HÁBORÚBA MAGUKAT, DE SEGÍTIK A FINNEKET Stockholmból jelentik: Bagge államtanácsos a svéd jogpárt értekezletén beszédet mondott. — Magatartásunk — mondotta a többi között, — a nagyhatalmakkal szemben előzékeny, de szilárd. Nem az a kötelességünk, hogy háborúba keverjük magunkat, hanem az, hogy megtartsuk erőnket, hogy segítsük finn szomszédainkat a támadás ellen- A finnek ügye a mi ügyünk. Sorsunk közös. Lelkiismereti kérdés minden svéd számára annak eldöntése, miben áll a kötelessége szomszédaival szemben. A kormány legfőbb feladata a belső ellenség, a kommunizmus legyőzése. ANGOL KÜLDÖTTSÉG A GÖRÖG DOHÁNY MEGVÁSÁRLÁSÁRÓL TÁRGYAL Athénből jelentik: Egy görög lap szerint a Törökországból érkező brit küldöttség Athénben tárgyal görög dohány megvásárlásáról a legutóbb kötött angol-görög egyezmény alapján. AZ ANGOL NAGYKÖVET NEM TÉR VISSZA MOSZKVÁBA Londonbóljelentik: Sir William Leeds, moszkvai angol nagykövet nem tér vissza állomáshelyére. Mint ismeretes, a nagykövet néhány hét előtt hosszabb szabadságra utazott haza Londonba. A lapok már akkor azt gyanították, hogy az angol nagykövet az angol-orosz viszony állandó romlása következtében nem is tér vissza többé Moszkvába. Ez a föltevés most bekövetkezett és számolnak azzal, hogy ezek után a szovjet kormány is visszahívja Londonból Maiskyt. Az angolok számítása szerint ez annyit jelent majd, hogy a szovjet szakítja meg a diplomáciai kapcsolatot Angliával, és nem megfordítva, — , így Angliának nem kellene ezért a lépésért a felelősséget magára vállalnia Vita indult a németek és amerikaiak között a búvárhajók torpedózási jogáról Washingtonból jelentik. A tengeralattjáró harc szabályairól szóló 1936. nov. 6-iki nemzetközi megegyezés, illetve az erre vonatkozó lon- Idoni jegyzőkönyv értelmezése felől nyilvános sajtóvita indult meg a német és angol lapok I között. A német lapok kimutatják, hogy a kereskedelmi hajók kímélete, illetve elsülyesztése előtti felszólítása csak az esetre van előírva, ha ezek a hajók nincsenek felfegyverezve, vagy nincsenek ellenséges hadihajók védő kísérete alatt. E vitával kapcsoltban német nemzetközi jogászok és tengerészetügyi szakértők részéről bizonyos diplomáciai eszmecserék során azt a nézetet hangoztatták, hogy a német búvárhajók jogosan torpedózhatnak meg olyan amerikai hajókat, amelyek önként, vagy kényszerhelyzetből hadviselő kikötőkben tartózkodnak, például a gibraltári kikötőben. Hivatalosan Washingtonban nem nyilatkoztak erről a kérdésről, de illetékes amerika körök szerint a német érvelés nem fogadható el. A Havas ügynökség washingtoni jelentése szerint az Egyesült Államokban hangoztatják, hogy a német tengeralattjárók csak akkor torpedózhatnak meg jogosan egy amerikai hajót, ha megbizonyosodtak arról, hogy a hajó áruinak több, mint ötven százaléka Németország ellenségeinek szánt csempészáru. Hangoztatják hogy a semlegességi törvény megtiltja amerikai hajóknak, hogy árukat vagy személyeket szállítsanak a hadviselő államok kikötőibe. Abban az esetben, ha egy amerikai hajó kénytelen lenne valamelyik ellenőrző kikötőben tartózkodni, mint például Gibraltárban, úgy nem lehet kétsége az iránt, hogy Olaszországba, Görögországba, vagy valamely semleges államba tart. A Szentszék londoni, párizsi, berlini képviselői érdeklődnek a Welles európai fogadtatásáról Rómából jelentik: XII. Pius pápa utasította a londoni, párizsi és berlini nunciusokat, hogy érdeklődjenek az illető kormányoknál, hogyan vélekednek Roosevelt kezdeményezéséről, Summer Welles közeli európai útjáról. A BERLINI NUNCIUS EGY ÓRA HOSSZÁIG TÁRGYALT A NÉMET KÜLÜGYMINISZTÉRIUMBAN Rómából jelentik: Orsenigo Cezare berlini apostoli nuncius egy órás tárgyalást folytatott a német külügyi minisztérium főtitkárával, Weizsäckerrel. Olasz lapok szerint nem lehetetlen, hogy a megbeszélés összefüggésben állt a pápa békeakciójával. Német katolikus körök szerint viszont a nuncius felvilágosításokat és tájékoztatást kért a kormánytől. A Vatikánban lezárkóznak minden felvilágosítás elől. Más forrásból származó értesülés szerint a nuncius alighanem tisztázni akarta a helyzetet a béke szempontjából, mivel a közeljövőben Rómába érkezik Roosevelt elnök kiküldötte. Azonkívül bizonyos problémák merültek fel a Vatikán és Németország között a lengyel katolikusokkal kapcsolatban, minthogy a berlini apostoli nuncius még nem tudta meglátogatni a lengyelországi püspököket, akikkel érintkezést keresett.