Magyar Lapok, 1940. január-március (9. évfolyam, 1-70. szám)

1940-02-17 / 37. szám

Oradea—Nagyvárad, 1940. február 17.­­ Szombat IX. évfolyam, 37 2322. szám.A conform Egyetemi Könyvtár BUDAPEST Ferenciek tere. Igazgató fe­zeteiök szerkeszte: dr Paá­l Árpád Laptulajdonos: SZENT LASZLO NYOMDA E.­T Törvényszéki bej. mám. Tr. B 11/11 Jud 1933 Főm­unka tára: d­r Gyárfás Elemér íf Az olasz nemzetvédelmi tanács a totális háborúra való felkészüléséről határozott A gazdag államok egyeduralmi törekvése ellen tovább szervezi a gazdasági önállóságot.­­ Göring vezértábor­nagy rádióbeszéde is a mezőgazdasági többtermelés további fokozására hívta föl a német népet Rómából jelentik. A Tribuna főszerkesz­tője, Guglielmotti nemzeti tanácsos feltűnést keltő cikkben méltatja a legfelsőbb nemzetvé­delmi tanács határozatát és azt írja, hogy azoknak döntő kihatásuk lesz az olasz nemzet életére. Természetes, hogy a határozatokat ti­tokban tartják. Az olasz nép azonban acélos tetterővel és eltökélt akarattal várja a paran­csot, mely megjelöli majd az utat, hogy merre kell haladnia. Az általános irányelvek ezek: Felkészülés a totális háborúra, azután a gaz­dasági önellátásra. Az egyeduralomra törekvő gazdag államok páratlan őszinteséggel beis­merték, hogy az autarchiában — gazdasági ön­ellátásban — látják a legnagyobb ellenségü­ket. Már­pedig Olaszország legfőbb célja az autarchia. Berlinből jelentik: Göring vezértábornagy csütörtök este rádiós beszédet mondott, melynek során figyelmeztette a német gazdákat, hogy azzal fejezhetik ki leginkább hazafias érzelmei­ket, ha teljes erejükkel a német nép ellátásá­nak javítása érdekében dolgoznak. Rámutatott arra, hogy az ellenség abban reménykedik, hogy gazdasági blokáddal sikerül megtörni a német birodalom erejét. Németország nyersanyagel­látása terén — úgymond — függetlenítette ma­gát pótanyagok előállításával Gazdasági téren tehát Németország legyőzhetetlen és éppen olyan legyőzhetetlen katonai téren Németor­szágban senki sem éhezett és senki sem éhezik, ha le is kellett mondani bizonyos mindennapi, megszokott kényelemről- Németországnak ha­talmas tartalékai vannak, ez azonban nem je­lenti azt, hogy a termelést nem kell tovább fokozni. A német­ kormány gondoskodott arról, hogy a mezőgazdaság számára kellő számú munkaerő álljon rendelkezésére Mintegy egy­millió külföldi mezőgazdasági munkást, nagy­részt lengyeleket vonnak be a hadifoglyokon kí­vül a mezőgazdasági munkába. Minden hektár földet ki kell használni és a legmagasabb tel­jesítményt kell elérni- Különösen fontos az olajmagvak termelésének fokozása. Göring végül annak a beszédének adott ki­fejezést, hogy a mezőgazdaság minden erejét latba veti és Németország e téren is győzel­met arat. SVÉD MAGATARTÁS A NAGYHATALMAK IRÁNT — NEM KEVERIK HÁBORÚBA MA­GUKAT, DE SEGÍTIK A FINNEKET Stockholmból jelentik: Bagge államtaná­csos a svéd jogpárt értekezletén beszédet mon­dott. — Magatartásunk — mondotta a többi kö­zött, — a nagyhatalmakkal szemben előzékeny, de szilárd. Nem az a kötelességünk, hogy há­borúba keverjük magunkat, hanem az, hogy megtartsuk erőnket, hogy segítsük finn szom­szédainkat a támadás ellen- A finnek ügye a mi ügyünk. Sorsunk közös. Lelkiismereti kér­dés minden svéd számára annak eldöntése, mi­ben áll a kötelessége szomszédaival szemben. A kormány legfőbb feladata a belső ellenség, a kommunizmus legyőzése. ANGOL KÜLDÖTTSÉG A GÖRÖG DOHÁNY MEGVÁSÁRLÁSÁRÓL TÁRGYAL Athénből jelentik: Egy görög lap szerint a Törökországból érkező brit küldöttség Athén­ben tárgyal görög dohány megvásárlásáról a legutóbb kötött angol-görög egyezmény alap­ján. AZ ANGOL NAGYKÖVET NEM TÉR VISSZA MOSZKVÁBA Londonból­­jelentik: Sir William Leeds, moszkvai angol nagykövet nem tér vissza állo­máshelyére. Mint ismeretes, a nagykövet né­hány hét előtt hosszabb szabadságra utazott haza Londonba. A lapok már akkor azt gyaní­tották, hogy az angol nagykövet az angol-orosz viszony állandó romlása következtében nem is tér vissza többé Moszkvába. Ez a föltevés most bekövetkezett és számolnak azzal, hogy ezek után a szovjet kormány is visszahívja London­ból Maiskyt. Az angolok számítása szerint ez annyit jelent majd, hogy a szovjet szakítja m­eg a diplomáciai kapcsolatot Angliával,­­ és nem megfordítva, — , így Angliának nem kel­lene ezért a lépésért a felelősséget magára vál­lalnia­ Vita indult a németek és amerikaiak kö­zött a búvárhajók torpedózási jog­áról Washingtonból jelentik. A tengeralattjáró harc szabályairól szóló 1936. nov. 6-iki nemzet­­­­közi megegyezés, illetve az erre vonatkozó lon- I­doni jegyzőkönyv értelmezése felől nyilvános­­ sajtóvita indult meg a német és angol lapok I között. A német­ lapok kimutatják, hogy a ke­­­­reskedelmi hajók kímélete, illetve elsülyesztés­e előtti felszólítása csak az esetre van előírva,­­ ha ezek a hajók nincsenek felfegyverezve, vagy nincsenek ellenséges hadihajók védő kísérete alatt. E vitával kapcsoltban német nemzetközi jogászok és tengerészetügyi szakértők részéről bizonyos diplomáciai eszmecserék során azt a nézetet hangoztatták, hogy a német búvárhajók jogosan torpedózhatnak meg olyan amerikai hajókat, amelyek önként, vagy kényszerhelyzet­ből hadviselő kikötőkben tartózkodnak, például a gibraltári kikötőben. Hivatalosan Washing­tonban nem nyilatkoztak erről a kérdésről, de illetékes amerika körök szerint a német érve­lés nem fogadható el. A Havas ügynökség washingtoni jelentése szerint az Egyesült Ál­lamokban hangoztatják, hogy a német tenger­alattjárók csak akkor torpedózhatnak meg jo­gosan egy amerikai hajót, ha megbizonyosodtak arról, hogy a hajó áruinak több, mint ötven százaléka Németország ellenségeinek szánt csempészáru. Hangoztatják hogy a semlegessé­­gi törvény megtiltja amerikai hajóknak, hogy árukat vagy személyeket szállítsanak a hadvi­selő államok kikötőibe. Abban az esetben, ha egy amerikai hajó kénytelen lenne valamelyik ellenőrző kikötőben tartózkodni, mint például Gibraltárban, úgy nem lehet kétsége az iránt, hogy Olaszországba, Görögországba, vagy va­lamely semleges államba tart. A Szentszék londoni, párizsi, berlini képviselői érdeklődnek a Welles európai fogadtatásáról Rómából jelentik: XII. Pius pápa utasította a londoni, párizsi és berlini nunciusokat, hogy érdeklődjenek az illető kormányoknál, hogyan vélekednek Roosevelt kezdeményezéséről, Sum­mer Welles közeli európai útjáról. A BERLINI NUNCIUS EGY ÓRA HOSSZÁIG TÁRGYALT A NÉMET KÜLÜGYMINISZTÉ­RIUMBAN Rómából jelentik: Orsenigo Cezare berlini apostoli nuncius egy órás tárgyalást folytatott a német külügyi minisztérium főtitkárával, Weizsäckerrel. Olasz lapok szerint nem lehetetlen, hogy a megbeszélés összefüggésben állt a pápa béke­akciójával. Német katolikus körök szerint vi­szont a nuncius felvilágosításokat és tájékozta­tást kért a korm­ánytől. A Vatikánban lezárkóz­nak minden felvilágosítás elől. Más forrásból származó értesülés szerint a nuncius alighanem tisztázni akarta a helyzetet a béke szempontjá­ból, mivel a közeljövőben Rómába érkezik Roosevelt elnök kiküldötte. Azonkívül bizonyos problémák merültek fel a Vatikán és Németor­szág között a lengyel katolikusokkal kapcsolat­ban, minthogy a berlini apostoli nuncius még nem tudta meglátogatni a lengyelországi püs­pököket, akikkel érintkezést keresett.

Next