Magyar Lapok, 1940. január-március (9. évfolyam, 1-70. szám)
1940-02-21 / 40. szám
2 Altmarketel várható hatásait. A berlini és a nem hadviselő államokban tartózkodó megfigyelők hangsúlyozzák a német körök megdöbbenését és haragját és felteszik a kérdést, hogy mi lesz a további német magatartás. Minden valószínűség szerint a németek újabb és még kiesebb eljárást indítanak Anglia ellen, valószínűleg erősítik a tengeralattjáró és aknaháborút- Még nem lehet megmondani, hogy vájjon nem lehet-e Anglia elleni nagy német támadásra számítani. Kétségtelen, hogy a háború kiélesedése sok szenvedéstfog okozni a semlegeseknek. MAGYAR LAPOK IX. évf., 40 szám, Szerda, 1940. február 21. A norvég külögyi bizottság elnöke nyilatkozott: Az angol eljárás súlyos jogsérelem Norvégia ellen Az eset miatt a norvég hajók távol tartják magukat Angliától Oslóból jelentik (Norvég távirati iroda). Jiambro, a norvég storping és a külügyi bizottság elnöke az újságírók előtt elmondotta, hogy az Altmark elleni angol támadás megütközést keltett Norvégiában. Az angol hadihajó eljárása a semleges terület megsértését jelenti. Nehéz Norvégia számára azt a jogsérelmet megérteni és az esemény kétségtelenül úgy jog, mint politikai szempontból Norvégia számára a háború legsúlyosabb eseménye- Különös, hogy a Norvégia elleni lépés éppen a norvég-angol kereskedelmi tárgyalások megkezdése előtt történt. Félő, hogy az eset távol tartja a norvég hajóikat Angliától. Nyilvánvaló, hogy ez az eljárás hatással lesz minden semleges államra és annak messze kiható következményei várhatók. HETEN HALTAK MEG AZ ALTMARK TEN- GERÉSZEI KÖZÜL — AZ ANGOL FOG LYOK KÖSZÖNETET MONDOTTAK AZ ALTMARKON KAPOTT JÓ BÁNÁSMÓDÉRT Oslóból jelentik: A norvég távirati iroda jelentése szerint az Altmark tengerészei közül heten haltak meg. A német távirati iroda azzal az állítással szemben, hogy az Altmarkon levő hadifoglyokkal rosszul bántak volna, azt közli, hogy több angol fogoly a hajó elhagyása előtt köszönetet mondott az Altmark kapitányának, tisztjeinek és a hajó orvosának a velük szemben tanúsított jó bánásmódért. HÉTFŐN ELTEMETTÉK A JÖSSING-FJORD MELLETTI KIS FALUBAN A NÉMET HALOTTAKAT Berlinből jelentik. A Német Távirati Iroda jelenti: Azokat, a tengerészeket, akik az Altmark elleni angol rajtaütés következtében életüket vesztették, hétfőn délután 16 óra 30 perckor kísérték utolsó útjukra a Jessing-fjord melletti kis faluban. Németország norvégiai követe Hitler birodalmi vezér és kancellár és Ribbentrop birodalmi külügyminiszter nevében koszorút helyezett el a német tengerészek sírján. Tatarescu miniszterelnök sajtónyilatkozata a tiltott Bucurestiből jelenti a rádió. A tiltott közleményekről megjelent rendelet törvénnyel kapcsolban Tatarescu Gheorghe királyi tanácsos, miniszterelnök a sajtó munkatársai előtt a következő nyilatkozatot tette: — Három hónapos kormányzásom alatt a legteljesebb együttérzést és szolidaritást tapasztaltam a román nép részéről. A nép minden osztálya a borzalmas gazdasági helyzet ellenére is százszázalékosan teljesítette hazafias kötelességét. Örömmel és büszkeséggel mondhatom, hogy a legszegényebb falusi házban is a katonai gyakorlatokra bevonultak részére készítettek meleg ruhákat és felszerelést a hadfelszerelési kölcsön jegyzései hatalmas lelkesedéssel folynak és az országban rend és nyugalom uralkodik. Mindezek azt bizonyítják, hogy az ország népe bizalommal csoportosul a korona és a kormány mögé. Kormányom, — folytatta nyilatkozatát Tatarescu miniszterelnök, — olyan nehézségekkel küzd, amilyennel eddig még egyetlen kormánynak sem kellett szembenézni. Első kötelességünk országunk nemzetközi helyzetének végleges tisztázása és a belső konszolidáció keresztülvitele- Ebből a célból már több ízben felhívást adtunk ki, amelyben felszólítottunk mindenkit, hogy az egyenetlenkedést és zavarkeltést, hagyják abba, mert a mai nehéz időkben vállvetett munkára van szükség. Minden figyelmeztetésünk ellenére azonban egy maroknyi embercsoport állandóan célzatos híreket terjeszt és szabotázst kísérel közleményekről meg. Az utóbbi hónapokban több ízben leszögeztük országunk külpolitikájának egyenes és szilárd irányvonalát, tántoríthatatlan semlegességünket és az ország egységének minden körülmények között való fenntartását. Ez a csoport azonban most megkísérelte azt is, hogy Románia külpolitikai állásfoglalását fegyver gyanánt használja fel. Ezt a kártékony tevékenységet csírájában kell elfojtani. Kormányom legerélyesebben fog eljárni mindazokkal szemben, akik a most megjelent tiltott közleményekről szóló rendelettörvény előírásait áthágják. A törvimmdelet indokolása A bucuresti rádió kedd déli híradásában ismertette a tiltott közleményekről szóló rendelettörvény indokolását. Az indokolás a következő: Ostromállapotban minden megjelenő nyomtatványt a cenzúrahivatalok vizsgálnak felül. A mostani nehéz helyzetben megengedhetetlen, hogy ezt az intézkedést kijátszák. Akik kihágást követnek el, az állam politikájának irányvonalával és az alkotmánnyal kerülnek összeütközésbe. A gondolatok terjesztése akár nyomtatványok, akár sokszorosítás, rapirográf, vagy írógép, akár kézi írás útján történik, a cenzúrahivatalok ellenőrzése alá tartozik A kihágókkal szemben a legsúlyosabb büntetéseket alkalmazzák és egy hónaptól, két évig terjedő fogházzal, valamint a II. Károly király törvénykönyvben előírt mellékbüntetésekkel sújtják. A rendelettörvény értelmében büntetés alá esnek a tiltott közlemények terjesztői is. A kihágást, elkövetőket állásaikból felfüggesztik, amennyiben állami hivatalban voltak alkalmazva. Amennyiben az illeték kereskedelmi, vagy ipari magánvállalatnál van alkalmazásban, az igazságügyminisztérium leiratban értesíti a vállalatot, amelynek kötelessége az illetőt azonnali hatállyal elbocsájtani. Ellenkező esetben a vállalatot 1-től 5 millió lej-ig terjedő pénzbírsággal sújtják és a vállalattól megvonnak mindennemű állami kedvezményt. Az illetők a jövőben semmilyen állami, vagy magánintézménynél nem foglalhatnak el állást- A belügyminisztériumnak joga van az illetők részére kötelező lakhelyet kijelölni. Ennektartama 15 naptól 0,1-.........tó egy év:v mesthosszabbítható- Sidovici smigintraKSMk Pompeiben és Nápolyban A bucuresti rádió jelenti Rómából: Sidorovici országőrparancsnok olaszországi látogatása során tegnap Pompei romjait tekintette meg. Pompeiben a polgármester üdvözölte, az Avant-gárdista fiúk és leányok sorfalat állottak, a zenekar pedig a román Himnuszt és Giovinezzát játszotta. Pompei megtekintése után a városka hölgyei olasz nemzeti viseletet mutattak be, majd narancsokkal és citrommal teli gyönyörűen feldíszített kosarat ajándékoztak Sidorovicinek- Az országőrparancsnok néhány román nyelvű szóban köszönte meg a figyelmességet, a jelenlevők beszédét megértették és lelkes ünneplésben részesítették. Délben fél kettőkor a nápolyi kaszinóban bankettet adtak tiszteletére. Délután néhány nagyszabású építkezést tekintett meg Sidorovici országőrparancsnok. I. egyháztanács Temesváron Temesvár. Saját tud. A helybeli gyárvárosi egyházközség most választott egyháztanácsot. A magyar i és a németajkú hívek között a jelöltekre nézve megállapodás jött létre, úgy hogy ötven magyart és ötven németet jelöltek a hivatalos listán. A választást Rech K. Géza apátplébános, aki jelenleg az elnöki tisztet tölti be vezette le; helyettesei Risztics György dr és Spahn Vilmos voltak. A szavakátszedőbizottságban Hollager Miklós, Lájerman Ferenc, Tóth Sándor és Wolf Hans dr vettek részt, a magyar és német hívek öt-öt bizalmú férfit küldtek ki. 1230 szavazattal bíró férfi közül 641 vette át szavazási igazolványát, ténylegesen leszavazott 264. Ezekből 225 változatlanul a hivatalos listát helyezte az urnába, 39 pedig változtatást eszközölt rajta, így az egységes listát nagy többséggel elfogadták. A megválasztott magyar tanácstagok: Agátsy János, Both János, Bukszbaum György, Csíki József, Daróczy György, Décey László, Dobay István, dr Fehér Kristóf, György Deák Péter, Hallhenn Henrik, Horváth Lajos, Kakas József, Kánya Gyula, Kasztner János, Kállsg Alajos, Kroglett János, Laux István, Lehrner Géza, Liszkay Gyula, Lőrincz Elek, Ludvig Jakab, Maszalits József, Mihályfi Ernő, Mixtch Jakab, Morovitz Lajos, Muszka Pál, Müller József, Nagy Vincze Lajos, Oláh Jenő, Ördög János, Pejácsevits János, Péter János, dr Rajka Géza, Rammer Imre, Rieser Vilmos, dr Risztics György, Rózsa Ferenc, Lájerman Ferenc, Schembera József, Schiffer István, Stumpfoll Ede, Szakmáry János, Szily Miklós, dr Telégeti Nándor, Tóth Sándor, Túri László, Ugrai Mihály, Flrczay József, dr Vuchetich Endre, Zsadányi Gyula. Az egyháztanács választja meg a választmányt, a választmány pedig a tisztikart.