Magyar Lapok, 1940. július-szeptember (9. évfolyam, 139-207. szám)

1940-09-28 / 206. szám

6 Erdély néprajzi helyzetének igazi képe A Magyar Nemzetbiológiai Intézet megbízásából dr. Kovács Alajos ny. államtitkár, az intézet osztályigazgatója elkészítette Erdély néprajzi képét, amely — mint az előszó mondja — a román adatok revízióját jelenti és módot nyújt arra, hogy Erdély néprajzi helyzetéről igazi képet nyerjünk A tanulmány először is a trianoni béke által létrehozott néprajzi képpel foglalkozik és megállapítja, hogy nem lehet Erdélyben olyan határvonalat húzni a két fő nemzetiség, a magyarság és románság között, amely igazságos megosztást jelent. A magyarság zöme nem a magyar nyelvhatár felé helyezkedik el, hanem éppen Erdélynek keleti és délkeleti sarkában, amely legközelebb esik a régi román területhez. Az oláhság a havasokon át szivárgott be Erdély területére és később fokozatosan ereszkedett le a folyók völgyébe a harcokban kipusztult magyarság helyébe és a már régóta gyengén szaporodó szászok falvaiba. Az egyes nemzetiségek földrajzi elhelyezkedése semmiesetre sem volt ok arra, hogy Erdélyben uralmi változás történjék. Ezáltal ugyanis a nem román nemzetiségekkel jóval nagyobb igazságtalanság történt, mint amilyen állítólagos igazságtalanságban addig maguk a románok éltek. Az, hogy a befogadó nemzet, hazája és egész Nyugateurópa védelmében meggyengült a századok folyamán, nem lehet ok arra, hogy a hegyek között nyájaival meghúzódó románság nyakló nélkül elszaporodván, birtokába vehesse azt a földet, amelyet a magyarság védett vére hullásával és éppen e védelemmel tette lehetővé a románság nyugodt fejlődését. Kovács Alajos ezután idézi az 1910-es magyar statisztika adatait és megállapítja, hogy a háború végén a magyarok százaléka nagyobb volt, mert a magyarság ezen a területen erősebben szaporodott és a háború végén európa- Szerte dühöngő óriási influenzajárvány a kedvezőtlen közegészségügyi viszonyok között élő románság soraiban pusztított legerősebben- A tanulmány beszámol arról, hogy a magyarság száma a bánya- és iparvidékek munkáslétszáma folytán állandóan szaporodott, különösen a háború végén. A magyarságnak az egész erdélyi területen éppen azért volt és van meg most is a szellemi és gazdasági fölénye, mert a városok népessége és ezzel természetesen a városi foglalkozású népességek és az értelmiségi elemek túlnyomó része a magyarságból és a hozzásimuló németségből kerül ki. A románoknak sohasem voltak Erdélyben eredeti városaik, mert hiszen pásztorkodó foglalkozásuk mellett nem is lehetett. A különböző román statisztikákról ír ezután a tanulmány és főleg az 1930- évi nép- B számlálásról, ahol a románok éppen magyar gs érvelés hatása alatt az etnikai eredeten kívül s az anyanyelvet is kérdezték. Az anyanyelvnek a népi eredettel való kombinálásából sok min. - ben kiderül a román statisztika elfogultságával kapcsolatban. „A viszonyok ismeretében meg lehet állapítani — hangoztatja Kovács Alajos, a —hogy az anyanyelv kérdezésével a románok 9 főkép a cigányoktól kaptak tömegeket, a ma-gyarság számát főkép a zsidók szaporították, de egyes helyeken a németek, sőt maguk a ro- 1 mének is. A román népszámlálás adatai kimu- I tatják az etnikai származás teljes csődjét, ré- I szint azért, mert igen sok emberről (különösen, akik egy vagy több nemzedéken át különböző nemzetiségű szülőktől származnak) teljes lehet tétlenség megállapítani a népi származást, más- részt pedig az ilyen felvétel tág teret enged az elfogultságnak és az irányzatosságnak. Kovács Alajos részletesen kimutatja, hogy a román statisztikusok milyen játékot folytat- 1 lak a görögkatolikus magyarokkal és tartalmas tanulmányát a magyar és román kisebbségig bírálatával fejezi be, megállapítva, hogy míg a románok az utolsó húsz év alatt lehetetlenné tették a magyarság fejlődését, addig a világhágorú előtti kisebbségi magyar politika az ősz- gszes statisztikai adatok tanulsága szerint áiglandó fejlődési lehetőséget nyújtott a román gságnak. Dj záróra és énekszolgálati rendszer a nagyváradi gyógyszertárakban A nagyváradi nyilvános gyógyszertárak f. hó 26-tól kezdve reggel 8 órakor nyitnak és este 7 órakor zárnak. A szolgálatos gyógyszertárak este 9 óráig tartanak nyitva. Este 9 óra után a szolgálatot tartó gyógyszerésznek a következő éjjeli kiszolgálási díj jár: apró tételek után 60 fillér (20 lei), orvosi receptek után 1,60 pengő (50 lei). A jövőben az éjjeli szolgálat nem naponként, hanem hetenként fog változni, hétfőtőlhétfőig- így mindenkor 5 (öt) gyógyszertár tart éjjeli szolgálatot a város különböző pontjain. A szolgálatos gyógyszertárak nevét és címét állandóan közöljük a napilapok útján. A Nagyvárnál Gyógyszerész Testület. A Romániában maradt reformátusok megszervezése Nagyenyedről jelentik (Budapesti Tudósító). Az erdélyi református egyházkerület elnöksége a következő intézkedéseket tette: A Nagy Ferenc és gr. Bethlen Bálint elnöklete alatt működő ideiglenes bizottság képviseli és intézi mindazoknak a református egyházközségeknek, intézményeknek, iskoláknak, stb. ügyeit, amelyek a bécsi döntésig szervesen az erdélyi egyházkerülethez tartoztak. Ennek a bizottságnak a székhelye Nagyenyed MAGYAR LAPOK IX. évf. 206. sZ.Szombat, 1940- szeptember 28. ................................................. iiiiMWMiiiwwr.BMniTM »BMWiiKW«WH««HiaMimpw*ignB«M»»g^^ A biztosítási szerződéseken alapuló jogviszonyok rendezése Budapestről jelentik. A Hivatalos Lap mai száma rendeletet közöl, mely a visszacsatolt keleti és erdélyi országrészeken a biztosítási szerződéseken alapuló jogviszonyokat rendezi. A visszacsatolt területen működő vállalatok működésüket folytathatják, de azzal a korlátozással, hogy új biztosításokat nem köthetnek. Ez alól kivételt képeznek azok a vállalatok amelyek székhelye a visszacsatolt területen van. Ezek tehát új biztosításokat is köthetnek A pénzügyminiszter további rendelkezéséig a vállalatok életbiztosítást nem vásárolhatnak viszsza és kötvénykölcsönöket sem folyósíthatnak, kivéve, ha a kötvénykölcsön a hátralékos díjak fedezésére szükséges. A romániai székhellyel bíró vállalatok keletmagyarországi és erdélyi részei kötelesek képviseletet létesíteni, melyek a díjakat beszedik, a kárösszegeket kifizetik, vagyis fenntartják a visszacsatolt területen lakó féllel az összeköttetést és végrehajtja az állam a felügyeletet ellátó pénzügyminiszter rendelkezéseit. A képviselők neveit és székhelyét a Hivatalos Lap esetenként közölni fogja. Mi történjék a Szent László szoborral? Irta: Belányi Imre A nagyváradi Szent László-téren még ott áll az elköltöztetett Szobor kőtalapzata s a Csonka talapzaton még olvasható a felírás: „Ferdin and I. Regele Romanilor“. A szobor maga valahol Belényesben vándorol s bizonyosan a dicsőség múlandósága fölött elemelkedik. A magyarok szent királyának, városunk alapítójának szobra helyét foglalta el hosszú időn keresztül ez az emlékmű s bármennyire is nagy uralkodónak tisztelje nemzete I. Ferdinándot, azért az Ő szobrát a városalapító szent emlékművének helyébe állítani kegyeletsértés volt. A ,,Mindent vissza“ jelszó végrehajtásába beleillenek ennek a kegyeletsértésnek a jóvátétele is —és már az első percekben felvetődött az a gondolat, hogy a Székesegyház elől vissza kell állítani Szent László király Szobrát régi helyére. Hirtelen fölvetődésre szinte természetesnek látszik ez a gondolat, azonban alapos meggondolás után a művészi, valamint a kegyeleti szempontokat figyelembe vevő csak azt kell mondanunk, hogy sokkal szebb és sokkal ideálisabb hely a szobor számára a gyönyörűen kiképzett Székesegyház előtti tér. Annak idején, amikor az akkori Kis Piacon a Szent László szobrot fölállították a széles teret nem övezték hatalmas többemeletes házak, és paloták. Sem a Fekete Sas épülete, sem a görögkatolikus püspöki palota nem ívelt még magasba. Így a környező kisebb épületekhez, kisebb méretű házakhoz a szintén kisméretű szobor jól illett. Amikor én Váradra kerültem, már kicsinek tűnt fel a szobor, pedig a nagyobb épületek közül csak a városháza volt meg. A szobor talapzatán elhelyezett oroszlánok sem fejezték ki, kis méretük miatt, azt a hatalmat és méltóságot, amit tulajdonképpen szimbolizáltak. A város közvéleménye azután őszinte csodálattal szemlélte, hogy a Székesegyház előtti térre helyezett Szent László szobor mennyire másként mutott, mennyire másként halott egyrészt a Székesegyház, másrészt a püspöki palota hátterével s palota kertjének színes, virágos koszorújában. A szép barokk vonalu templom előtt úgy áll a szobor, mintha eredetileg is oda tervezték volna kár volna ezt a gyönyörű összhangot megbontani. S a váradi hívek a templomba haladva, vagy az úrnapi, szentlászlónapi körmeneteken hányszor de hányszor tekintettek bizalommal, reménykedéssel a szent király szobrára. Nagyon megszerette a város itt is a szobrot s általános óhaj az, hogy maradjon továbbra is ezen a helyen. A Szent László-térre pedig lovasszobrot kell emelni. Meg kell valósítani a száz esztendővel ezelőtt fölmerült tervet, hogy a kolozsvári Mátyás szobor méltó párjaként a sokat szenvedett, de hitében és reménységében soha meg nem tört visszatért Nagyvárad főterén diadalmasan álljon majd Szent László szobra. Most talán nehezek az idők, ennek a megvalósítására, de a gondolatot föl kell kapni s a szoborépítésre irányuló társadalmi munkát meg lehet indítani. Hirdetmény A nagyváradi Várnai Vasút keres egy keresztény, legalább érettségi vizsgát tett és vasúti előképzettséggel bíró, lehetőleg vasúti tisztképző tanfolyamot végzett vasúti anyag kezelésben, vasúti személyzeti ügyekben és egyéb vasúti adminisztrációs ügyekben jártas, nem túl koros tisztviselőt, aki próbaszolgálatra azonnal beléphetne. Folyamodni szándékozók igényük megjelölésével jelentkezzenek írásban vasutunk üzletigazgatóságánál Nagyvárad, Vártér 2 szám alatt, legkésőbb folyó évi október hó 1-én, délelőtt. Nagyváradi Városi Vasút üzletigazgatósága. DORIAN Filmszínház „„„Pénz beszél világhíradó Szereplők: Csortos Gyula, Dayka Margit, Mály Gerő stb.