Magyar Lapok, 1940. július-szeptember (9. évfolyam, 139-207. szám)
1940-09-29 / 207. szám
Ára 12 fillér (4 lei) MAGYAR LA • / K E R E S Z T N V N A O L A D X IX. évfolyam, 207 (2491) szám. Vasárnap JltfljL Nagyvárad, 1940 szeptember 29 Egyetemi Könyvtár 4 PEST tére Japán egységesen és elszántan Németország és Olaszország oldalán áll „Japán nem kíván egyebet, minthogy a háború maradjon meg jelenlegi korlátai között és minél előbb fejeződjék be" Tokióból jelentik (DNB.). Matsuoka külügyminiszter a Német Távirati Iroda képviselőjével folytatott beszélgetése során kijelentette, hogy Németország és Olaszország Japánban hű szövetségesre fog találni. Az angolok most láthatják, hogy bár Japán egykor szövetségese volt és kitartott mellette, ezt a szövetséget most elvesztette. Japán ma egészségesen és elszántan Németország és Olaszország oldalán áll. Remélhető, hogy az európai háború nem szélesedik ki egy másik világháborúvá- Japán semmit sem kíván jobban, mint hogy a jelenlegi háború maradjon meg eddigi korlátai között és minél előbb fejeződjék be-Newyorkból jelentik (Német Távirati Iroda). A berlini háromhatalmi szerződés aláírása az Egyesült Államokban igen nagy hatást váltott ki. Különösen találva érzi magát az északamerikai sajtónak az a része, mely már hoszszabb idő óta azt a vágyát hangoztatta, hogy Amerika lépjen be a háborúba. Washingtonból jelentik (DNB). Hull külügyi államtitkár a berlini háronhatalmi egyezmény megkötésével kapcsoltban kijelentette, hogy az nem változtat az ott már évek óta ismert helyzeten- Az Egyesült Államok politikai irányelvének megállapításánál ezt a lehetőséget már eleve számításba vették A newyorki sajtó óriási címbetűkkel, a következő cím alatt közli a szerződés tartalmát: „Japán, Németország és Olaszország az Egyesült Államok ellen irányuló szerződést kötött.“ A tengelyhatalmak megakadályozzák azt, hogy Anglia újabb államokat vonjon be a háborúba. Rómából jelentik: Az olasz-német-japán szerződést vezércikkekben méltatja az egész olasz sajtó A Messagero berlini tudósítója a többi között ezeket írja: — A tengelyhatalmak és Japán között létrejött egyezmény nem rögtönzés szüleménye. A három hatalom közvéleményében már évek óta él a tudat, hogy érdekeik közösek és közösek az ellenségek is. A berlini egyezmény másik célja a háború tartamának megrövidítése. Az egyezmény komoly intelem mindazoknak, akik esetleg még mindig Anglia mellett keresik érdekeik védelmét. A Berlinben folyó tárgyalások Ribbentrop, Ciano és Suner között bizonyítják, hogy Spanyolország szolidaritása tökéletes. A Popolo di Roma berlini tudósítója megjegyzi, hogy a háború mától kezdve földrészközi háborúvá fejlődik és mindenesetre meg fogják akadályozni azt, hogy Anglia újabb államokat vonjon be a háborúba A japán császár kéziratot bocsátott ki a japán-német-olasz szerződés megkötése alkalmából. Tokióból jelentik. A Dömei iroda jelentése szerint a japán-német-olasz szerződés megkötése alkalmából a japán császár a következő kéziratot bocsátotta ki: — Császári őseink azt a nagy parancsolatot hagyták reánk és azt éjjel-nappal szivünkben hordozzuk, hogy növeljük az igazságot e földön és egy családban tömörítsük a világot. A világon jelenleg mutatkozó válságban, úgy látszik, hogy a háború tovább súlyosodik, a zűrzavar ledönti a korlátokat és kiszámíthatatlan még a világra zúduló szerencsétlenség. Az az óhajunk, hogy megszűnjék a válság és helyreálljon a béke Ezért utasítottuk kormányunkat, hogy tárgyaljon kölcsönös segélynyújtásról és együttműködésről a németés olasz kormánnyal, mely osztozik a mi felfogásunkban és törekvéseinkben- Mélységes meggyőződésünk, hogy gyümölcsöző lesz a háromhatalmi szerződés. Az a feladat, hogy minden nemzetnek lehetővé tegyük a maguk helyének megtalálását, lehetővé tegyük minden embernek, hogy békében és biztonságban éljen, valóban nagyszabású feladat, mely példa nélkül áll a történelemben. Ezt a célt még távolról sem értük el. Erős légi harcok Közép- és Dél-Anglia fölén 31 angol és 13 német gép pusztult el Berlinből jelentik (Német Távirati Iroda). A német légi erők a pénteki napon is erős kötelékekben sikeres támadásokat intéztek katonai célpontok ellen Közép- és Dél-Angliában. Minden nagyságú bombákat dobtak le az előre megállapított és a háború szempontjából fontos berendezésekre. Számos légi harc fejlődött ki, melynek során az eddigi jelentések szerint 31 angol repülőgépet lőttek le- Tizenhárom német gép hiányzik. A légi hadműveletek még tartanak. Amszterdamból jelentik (NTI). A német légi támadások által Londonban előidézett pusztulásról és zűrzavarról a londoni rádió péntek esti adása alapján lehet nagyjából képet alkotni. A londoni rádió szerint szükségesnek bizonyult külön kormánybiztosok kinevezése, akiknek az a feladatuk, hogy a bombák által rombadöntött utcákat gyorsan kijavítsák, a szétrombolt gáz- és villanyvezetékeket helyreállítsák. Az is feladataik közé tartozik, hogy a londoni hajléktalanokat tető alá helyezzék. Eddig — úgymond ír- bizonyos késedelem volt tapasztalható e munkálatok végrehajtásánál. Az erdélyi agrárreform kérdései II. Nem ismeretesek ugyan még azok az alapelvek, amelyek a magyar kormányt az erdélyi agrárreform kérdéseinek megoldásában vezetni fogják, mégis némi következtetéseket vonhatunk le, ha megismerjük a csehszlovák agrárreform nyomán tett intézkedéseket- A reánk vonatkozó intézkedések valószínűleg nem lesznek azonosak, nem is lehetnek, mert a két földreform s azok alkalmazása merőben különböző volt, de különböző a két visszacsatolt terület népi összetétele és kulturális helyzete is. A románság alacsonyabb kultúrája nagyobb szigorúságot tenne indokolttá, magasabb számaránya viszont nagyobb kímélet mellett szól. Gróf Teleki Pál miniszterelnök eddigi nyilatkozatai és tettei alapján arra kell következtetnünk, hogy a románok semmiesetre sem nyernek mostohább elbánást, mint a szlovákok, míg a regéták a cseh beszivárgókkal remélhetnek azonos sorsot. A visszacsatolt felvidéki területeken végrehajtott földreform felülvizsgálata tárgyában kibocsátott 2550/1938. sz- és 5840/1938- sz. ME- rendeletek szerint a földreform során hatósági intézkedés vagy ezt pótló magánjogi ügylet útján történt összes ingatlanszerzéseket felül kell vizsgálni és a szükséghez képest hatálytalanítani kell avégből, hogy a földreform során az őslakosságot ért egyenlőtlenségek és méltánytalanságok kiegyenlíttessenek. Már ez az első mondat is mutatja, hogy nem a magyarság sérelmeiről van szó, hanem az őslakosságról, nem fogalom a magyarságon kivitt a szlovákokat is magában foglalja. Nem igen tekinthetők őslakosoknak az elrománosítás céljából távoli vidékekről áttelepített és gyökeret, nem vert, új telepesek sem. Lehetőleg mellőzni kell a szerzés hatálytalanítását, ha a szerző: község, egyház, közbirtokosság, volt úrbéri közösség, helybeli lakosokból alakult földművelő szövetkezet és fenntartásra érdemesnek ítélt szakoktatási intézmény. A különböző szövetkezetek tagjainak tagsági jogosítványát is felül kell vizsgálni s esetleg megsemmisíteni azokat. Amennyiben tehát jogi személyek kaptak földet, ezeket lehetőleg kímélni kellett. Az olyan ingatlannak tulajdona, amelynek megszerzését hatálytalanították, az államra száll, mely azt földbirtokpolitikai célokra használhatja fel. Az agrárföldek elidegenítésének és megterhelésének korlátozásai s az állam elővételi jogának gyakorlása, tekintetében tett cseh intézkedések helyébe a magyar földreform megfelelő intézkedései léptek. A visszavett birtokok tehermentesen írattak a magyar állam nevére, az pedig, akitől a birtokot visszavették, csupán azt az összeget kapja meg kamatmentesen, amit a földért a cseh államnak készpénzben kifizetett. Az esetleges jelzálogos hitelezők is csak ebből nyerhetnek kielégítést. Beruházásokért csak különös méltánylást érdemlő esetekben jár megtérítés. A jóváhagyott birtokkiosztásoknál, valamint az új juttatásoknál is, a kisajátítási árat újból állapították meg, mégpedig úgy a cseh törvény, mint a magyar földreform keretében kiadott 2000/1937. M- E. sz. rendelet számítási kulcsa szerint. Ha a cseh számítás eredménye magasabb volt, leszállították a magyar mór-