Magyar Lapok, 1940. október-december (9. évfolyam, 208-283. szám)

1940-10-20 / 225. szám

Gyárfás Elemér A bécsi döntés nyomán történt határváltozásig ez a név állandóan ott állott lapunk élén, mint fő­munkatársunké. A határváltozás kettéválasztotta Erdélyt és elszakította tőlünk Gyárfás Elemért is, kinek lakóhelye ott van a Romániának osztott Kis­­kükü­llő megyében, ötmaga vállalta továbbra is a kisebbségi sorsot oda túl, Romániában, s ha ez bú­csúzást is jelent további következményeiben mi­­közöttünk, azért mégis úgy érezzük, hogy nem sza­kad el az a lelki közösség, melyben egymással la­punk fennállásának egész évtizede alatt voltunk. Gyárfás Elemér volt az, aki a kereszténység diadalmas világnézetéről az első vezéri szót elmon­dotta a lap megindulásakor, s mi igyekeztünk hí­vek lenni ehhez a vezéri szóhoz, mely ma sem ve­szített időszerűségéből és minden szakadékok fö­lötti átívelő nagyságából. Sőt, ma tán még mélyebb erejű és r­ég diadalmasabb, mint az évtized kezde­tén. Tehát itt van, ebben az időkön és tereken túl­emelkedő eszmében az a szellem-erkölcsi kötelék, mely továbbra is összefűz bennünket a mi egykori főmunka­társunkkal. Meghatottságga­ olvassuk azt a beszélgetést, melyet mostani budapesti időzése alkalmával egyik ottani laptársunkkal folytatott. A romániai magyar­ság érdekében való munkavállalásról szólott, s hogy azok lesznek ott tovább a magyarság vezetői, akik legtöbb munkaeredményt, legtöbb elvégzett mun­kát tudnak kifejteni. Ott igazán nem dísz és nem hiú kiemelkedettség, ha valakikre rászakad a veze­tés tisztsége. Ideges körülmények között, gyűlöl­ködő zavarosságban kell helytállani, példát mu­tatni, néptársaink kétségeesését eloszlatni, csügge­­désü­ket komoly elhatározásokká átváltoztatni. Hogy mindez sikerülhessen, avégett az ottani hatalom­ban levőkre is felvilágosítóan kell hatni, indulatos hajlamaikat szelidítően kell befolyásolni, s még a román-magyar nemzetközi viszony megjavításáért is sok-sok elmérgezett állapot kigyógyításán kell dol­gozni. Hála Istennek, a nehéz körülmények között is maradtak oda túl igazi magyar férfiak, akiknek Isten hivatásul adta, hogy ebben az óriási méretű feladatkörben megfelelni tudjanak. Gyárfás Elemér is közülök való, s talán leginkább ő az, aki nem­csak életösztönből, de a legnagyobb öntudatossággal is át tudja tekinteni, mi az ottani magyarság meg­mentése érdekében a nagy tennivaló. Az ottani magyarság megmentése érdekében is, de azért is, hogy a kettévágott Erdély ne legyen népek közötti gyűlölet-szakadék, s ne támadjon abból romboló n­épszenvedélyek tűzhányója, hanem kölcsönös fel­ismerések forrása és további életfolyamata tudjon onnan kiindulni. Gi­gászi nehézségek állanak e kívánatos fejlő­dés írtjában, s szinte lehetetlenségnek látszik, hogy ezeket a nehézségeket átküzdeni és lebírni tudják. De minél súlyosabb ez a probléma, annál több em­­beriségi érték és lelki kincs van e sziklatömb alatt. Lehet, hogy csak lassú törmelékezéssel lehet elhor­dani ezt a nagy sziklatömböt, de az bizonyos, hogy ami kőanyag van benne, az mind útépítésre való. Olyan útépítésre, amelyik a népek lelke közötti összeköttetést fogja létrehozni, így nézve, gyönyörű szép munka az a sok nehézség, amit ott le kell küz­deni. Gyárfás Elemér hírlapi beszélgetéséből éppen azt olvastuk ki a legnagyobb meghatottsággal, hogy ő 56 éves korában is kész erre a küzdelemre, ami­nek a szépsége csak valami jövendőlátó távolság­ban csillámlik elő. Il a külső formák szerint, a különböző állam­­polgárságok miatt lapunknak búcsúznia is kell nagynevű főmunkatársától, ez nem jelent búcsú­­zást szívünk és lelkünk további összetartásához ké­pest. Sőt ez az együttérzés, ez a egymás terhére gondolás még erősebb lesz, s még tisztább hangú, mint ahogy a hárfa húrja is zengőbb lesz, ha jobban megfeszítik. A távolságok nem elválasztanak, ha­nem még átérzőbbé, még tisztábbá teszik közöt­tünk a lelki összeköttetést. Imádságos vággyal óhajtjuk, hogy odatúl maradt magyar testvéreinket lelki megnyugvások felé tudja vezetni, s hogy együtt mindnyájan el tudják érni a népszomszédok megbecsülő fölismerését is. Ránk nézve is, az itten felszabadult magyar­ságra, nagy intelém­ az odatúlt magyarok munka­vállalása. Látjuk az eléjük meredő feladatok óriási nagyságát és százados feltornyosodású nehézségeit. Meg kell rendülnünk annak az elképzelésén, hogy hogyan is fognak ezzel megbirkózni. És ez a meg­­rendü­lésü­nk fel kell, hogy riasszon minden kényel-­­­mes álmodozásból, minden apró kötődésre való haj­lam­osságból, minden olyan önfeledtségből, mely csak a visszanyert területek előnyeiben akar osztoz­kodni. A mi 22 esztendőnk sebm­utogatásai sem ízlésesek, mikor odatúl örvénylő sötéten, folyamok bosszúságában, hegységek szakadékainak a mélysé­gében nyílnak az új sebek. Egész itten felújult és szabaddá lett magyar közéletünket olyan komollyá, olyan nagyszabásúvá, olyan óriási vonzóerejűvé kell tennünk, hogy azzal mind segítségére lehessünk odatúl szakadt testvéreinknek. Gyárfás Elemér és az ő társai hangtalanul is, némán is erre a nagy köteleségre figyelmeztetnek minket.De Paál Árpád. Ara 12 filier (4 lei) .____* REPE­S­Z. T­E N. V * N­A­P­I LAP * Kulturális és gazdasági vonatkozású ügyekről tárgyal az erdélyi értekezlet Szombaton a mezőgazdaság, a földreform kérdései és szociális problémák szerepeltek a napirenden Kolozsvárról jelentik. (MTI) Az erdélyi érte­kezlet, amelyet Teleki miniszterelnök abból a célból hívott össze, hogy közvetlen eszmecserével ismerje meg az érdéki élet vezetőinek felfogását, úgy közgazdasági, mint kulturális és gazdasági vonatkozásban, péntek délelőtt kezdte meg ta­nácskozásait. Délelőtti kulturális, délután pedig gazdasági, ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági és hiteléleti kérdéseket tárgyaltak meg. Az értekez­leten, amelyen minteny százan vettek részt, Tele­ki Pál elnökölt. A miniszterelnök megnyitó szavai után, mely­nek során főként arra kérte az értekezlet résztve­vőit, hogy­ hozzászólásaikban elsősorban ne a mai helyzettel foglalkozzanak, hanem olyan elvi kér­désekkel és gyakorlati javaslatokkal, amelyek messzebb tekintenek és gyümölcsöztethetők.­­ S­z­a­l­a­y Béla minisztá­ri titkár a vallás- és köz­­oktatásügyi kormányt. tervbe vett intézkedései­ről adott tájékoztatót. Majd az értekezlet résztve­vői — közöttük Bethlen István és Ravasz László — rámutattak azokra a gyakorlati szempontokra, a­melyeknek figyelembevételét szükségesnek tartják az állami és egyházi iskoláztatás, vala­mint a mezőgazdasági és ipari szakoktatás és kulturális élet terén. Teleki miniszterelnök minden felszólalásra azonnal megtette észrevételeit mind a délelőtti, mind a délutáni ülésen, amikor gazdasági kérdé­sek szerepeltek napirenden. Vitéz G­y­u­l­a­y Ti­bor, a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára, mint az Erdélyi Gazdasági Tanács tag­­ja adott ismertetést az erdélyi közmunkaprogram­ról. Felszólalása után az értekezlet résztvevői az esti órákba nyúló hozzászólások keretében tájé­koztatták Teleki miniszterelnököt a különböző kereskedelmi, ipari, közlekedési és hitelésetkérdé­­sekkel kapcsolatos felfogásukról Az értekezlet szombaton folytatja tanácskozá­sait, amikor mezőgazdasági, földreform- és szo­ciális kérdésekkel foglalkoznak. Péntek délután az erdélyrészi gazdasági ta­­nács is összeült B­é­­­d­y Kálmán elnökletével. Az ülésen Teleki miniszterelnök is részt vettt. Kiéleződött az angol-orosz viszony Rómából jelentik­ A Popolo di Roma New­­yorkon át érkezett londoni jelentése szerint otta­ni diplomáciai körökben a balti hajóknak angol részről történt lefoglalása következtében az an­gol-orosz kapcsolatok kiéleződésére számítanak. Ugyanezekben a körökben meg vannak győződve arról, hogy Oroszország már elhatározta a Japán­nal való kapcsolatok megjavítását. A japán­szovjet közeledés szoros összefüggésben volna az­zal a szövetséggel, mely a tengelyt és Japánt egy­­befűzi. ­ Bombázzák a japánok a burmai utat Sanghajból jelentik­ A japán repülők pénteken bombázták a burmai út Jünan­ tartománybeli sza­kaszát alig pár órával az út megnyitása után. A bombázás során — mint a délkínai japán hajóraj főparancsnoka jelenti — megrongáltak egy fontos hidat. Bombáztak délkeleti Jünantól tiz kilomé­terre egy gyárüzletet is és tekintélyes károkat okoztak. Tokióból jelentik. A burmai út bombázásában résztvett japán repülő jelentése szerint a támadás során ellenállásra sehol sem találtak és már alig észlelhető szállítás. A Jünan város elleni támadás során egy hadianyaggyárat ás más hadianyagberen­­dezést szétromboltak. A japánok megsemmisítő győzelme egy kétszázezer főnyi kínai hadsereg fölött, Sanghajból jelentik. (Stefani.) A japánok Cse­­kiangnál megsemmisítő győzelmet arattak egy két­százezer főnyi kínai hadsereg felett. A Stefani a győzelmet nagyrészben a hármas szövetségnek tu­lajdonítja, mely kitűnően hatott a japán katonák szellemére.

Next