Magyar Lapok, 1940. október-december (9. évfolyam, 208-283. szám)
1940-11-22 / 251. szám
_______________________ ■DnBBBBWnBHMPHHMHHHEOHHBKKJ MAGYAR LAPOK IX. évf- 251. sz- Péntek, 1940. november 22. Időszerű gazdasági útmutató A visszatért országrészeknek az anyaország gazdasági rendjébe való zökkenésmentes bekapcsolódása Iparjogi könnyítések 20 éven felüli nőknek (tizenkilencedik közlemény.) A túlnyomóan nők által űzött iparokban, amelyek a következők: fehérneműt isztító, fűzőfeszítő, mű-aranyhimnődzsúrozó, női divatkalapkészítő, nőisaaibó és leányruhakészítő, penzió, gépisszurkonó (kötőszövő) és fehérneműkészítő — a 20 évetbetöltött nőknek, de csakis a 20-ik évüket betöltött nőknek, tisztességes kenyérkeresetük előmozdítása végett az ipari ■képesítés megszerzését a törvény megkönnyíti azáltal, hogy mestervizsgára, bocsáthatók a férfiaknál lényegesen rövidebb tanoncidő és segédi gyakorlati idő kitöltés után is Eszerint a 20 éven felüli nők mestervizsgát tehetnek: a penzió, gépihurkoló (kötszövő) és fehérjeműkészítő iparban legalább 6 havi tanidő és 3 havi segédi gyakorlat után; a füzőkészítő, mű- és arany hímző, a zsuroló és nőidivat.Kalapkészítő iparban legalább 9 havi tanidő és 6 havi segédi gyakorlat után; a nőiszabó- és leány ruhakészítő iparban legalább 15 havi tanidő és 12 havi segédi gyakorlat után. De még messzebbmenő könnyítést is ad a törvény a 20 éven felüli nőknek Országszerte, bizonyára a visszatért erdélyi részeken is, sok olyan 20 évnél idősebb nő él, akiket a sors önálló kenyérkeresetre kényszerít. Ezek gyakran jobb sorsban nevelkedtek s akkor nem is gondoltak arra, hogy iparosokká tegyenek; fiatalabb éveikben nem is tanultak ipart a törvény rendes útján. Körülményeik változván szociális megfontolásokból lehetővé kellett tenni, hogy a túlnyomóan nők álltal űzött iparokban mégis iparjogot szerezhessenek akkor is, ha nem is voltak tanoncaik, sőt ha a gyakorlati munkát sem szabályszerűen munkakönyvvel, hanem más elfogadható formában pl. helyhatósági bizonyítvánnyal igazolják, hogy 20 éven felüli életkoruk betöltésétől számítva a penzió, gépihurkoló (kötszövő), a fehérneműtisztító iparban legalább 21 havi szakbavágó munkát végeztek, a füzőkészítő, a mű- és aranyhimző, az azsúrázó, a női divatkalapkészítő iparban legalább 27 havi szakbavágó munkát végeztek; a fehérneműkészítő iparban legalább 30 havi; a nőiszabó- és leányruhakészítő iparban pedig legalább 39 havi szarkbavágó munkát végeztek. Ezek az iparjogi könnyítések Erdély visszatért részein is sok nehéz sorsküzdelmet folytató nő kenyérgondjait fogják enyhíteni. VI. Szociális és iparfejlesztési irányú rendelkezések A magyar kormány és törvényhozás az utolsó évtizedekben szinte rohanó lépésekkel igyekezett megvalósítani azt a gondolatot, hogy az államnak a gazdasági élet minden területén segítéséig kell beavatkoznia ott, ahol a gazdaságilag gyengébbtársadalmi rétegek gazdasági boldogulásait előmozdítani magasabb nemzeti érdek. De gondoskodás történik a nép egészségvédelméről is- Ez Irányban nemcsak a világháborút megelőzően is életben volt intézmények továbbfejlesztése történt, hanem számos újítás is. Az alábbiakban nem térünk ki azokra a fontos szociális és egészségvédelmi intézkedésekre, amelyek a mezőgazdasági munkásság és a falu, nem kevésbé a tisztviselők érdekében hozattak, hanem csak az iparban és a kereskedelemben dolgozóik javára szolgáló szociálisi intézményeket és intézkedéseket ismertetjük A szociális biztosítás intézményei Magyarországon minden munkás keresetre való tekintet nélkül és minden tisztviselő,művezető és fzereskedősegéd, akinek évi keresete a 3600 pengőt nem haladja meg, balesetés betegségeken kötelezően biztosítva van. Ugyanígy minden munkás keresetre való be■ kintet, nélkül és mindazon tisztviselő, művezető és kereskedősegéd, akinek évi keresete a 6000 pengőt nem haladja meg, öregségi és rokkantsági biztosítását az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) végzi, a tisztviselőkét, művezetőkét, kereskedősegédekét pedig Budapesten a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete (MABI), vidéken az OTI látja el. A biztosítás és ennek következtében a gondoskodás is nemcsak magára az alkalmazottra, hanem az általa eltartott családtagokra is kiterjed- Egészségvédelem Az állam a dolgozókat munkájuk közben is megvédi. Törvények és rendeletek gondoskodnak a testi épség megóvásáról, az egészségvédelemről, a balesetiek elhárítására szükséges készülékek, berendezések létesítéséről és a pihenőidő biztosításairól, a fiatalkorúak és nők védelméről és az éjjeli munkatilalomról. Ezek szerint a rendelkezések szerint fiatalkorúakat és nőket este 10 óra és reggel 5 óra között általában nem szabad foglalkoztatni. Egészen kivételes esetekben, romlandó áruk és élelmiszerek kezelésénél és csomagolásánál alkalmazottakat is, csak külön engedély alapján szabad éjjel foglalkoztatná. A sütőiparban tilos az éjjeli munka. Egyáltalában nem lehet fiatalkorúakat és nőket erejüket meghaladó nehéz testi munkára fogni-Munkaidő a legtöbb iparágban a munkásoknál heti 48 óra, a tisztviselőknél, kivéve azokat az üzemi tisztviselőket, akik nélkül a munkások nem dolgozhatnak, heti 44 óra. A napi 8 órán túl végzett munkáért túlmunkadíjat kell fizetni, ami a legtöbb iparágban 25%- Abban az esetben, ha a munkaidő nem több mint napi 8 óra, órai, 8 órán túl pedig legalább 1 órai szünetet kell adni ebédszünet vagy pihenés céljából. A kereskedelemiben a heti munkaidő általában 54 óra, kivéve az élelmiszer-kereskedelmet, ahol 60 óra, fuvarosoknál, kocsikísérőknél stb. pedig 72 óra. A munkabérek tekintetében a legfontosabb intézkedés az, hogy sok iparban meg vannak B állapítva külön-külön az egyes munkanemekre B és foglalkozásokra a legkisebb munkabérek. Ezeknél alacsonyabb béreket semmiféle címen B sem szabad fizetni. Minden alkalmazottnak, tehát munkásnak B és tisztviselőnek, évenként fizetéses szabadság B jár. Ennek a legrövidebb tartama munkásnál B hat nap, ami öt év után 3 nappal, azután, há-rom évenként egy nappal emelkedik. A tanonccoknak kétheti fizetéses szabadság jár. Igen , hasznos az, hogy a tanoncokat az OTI vidéken , a szabadságidő alatt saját költségén nyaraltat- B ja- A szabadságukra utazó munkások utazási B kedvezményt kapnak. (Folytatjuk.) Frenczel Sándor üvegcsiszolda Tábla-üveg nagy raktár Épület üvegezés Képkeretezés Nagyvárad, Szt.János utca 44 Telefon: 19-13 Súlyos bírói vélemény egy szolgálati szerződésről A munkavállaló nem élhet jogi bizonytalanságban Budapestről-jelentik. Brilli Ferenc üzletvezető 3560 pengő megfizetése iránt pert indított a Meinl Gyula kávébehozatali rt. ellen. Keresetében előadta, hogy a cég debreceni üzletvezetője volt havi 346 pengő javadalmazással. Később Budapestre helyezték át, ahol fizetése havi 100 pengő és az általa vezetett fiók forgalmából kapott jutalék volt, ami havi 254 pengőt tett ki. Miután a csökkent fizetést elfogadni nem volt hajlandó, a cég pedig a fizetését nem akarta felemelni, azonnali hatállyal kilépett. A bíróságok beszerezték a szolgálati szerződést, amely kimondja, hogy a munkakör változtatása esetén az alkalmazott nem tarthat igényt azokra a mellékilletményekre, amelyek az előző munkakörével, vagy beosztásával jártak, hanem csak azokra, amelyek az új munkakörével, vagy beosztásával vannak egybekötve, így a jutalék csökkenő változtatásából, vagy teljes megszünétéséből az alkalmazott semminemű jogokat vagy igényeket nem támaszthat. Ellenkező esetben a cég jogosítva van az alkalmazottat a szolgálatból felmondás nélkül azonnali hatállyal elbocsátani. A törvényszék a keresetet eutasította. A tábla Szőke-tanácsa a törvényszék ítéletét megsemmisítette és a törvényszéket új ítélet hozatalára utasította. Az ítélet indokolása szerint a munkaadó a munkavállalót nem hagyhatja teljes bizonytalanságban, hogy munkájáért milyen ellenértéket kap és hogy díjazását a munkaviszony alatt, mikor, milyen mértékben csökkenti. Az olyan szerződés, amely a munkavállalót a munkaadó részéről egyoldalú megállapítás kikötésével teljesen a munkaadó tetszésének és önkényének szolgáltatja ki, a jó erkölcsökbe is ütközik és a felek jogviszonyában alkalmazást nem nyerhet. A törvényszéknek tisztáznia kell, hogy Brilli jövedelme mennyivel csökkent, mert a per érdemben csak így bírálható el. A bíróság ítélete precedensül szolgálhat a jövőre nézve, mert a mai időkben már nem lehet úgy visszaélni a munkások helyzetével, mint az a régi világban megtörténhetett. Emlékezzünk. • • 1914. november 21. Vadász János, a volt székesfehérvári 69. közös gyalogezred 5. századának szakaszvezetője hősies magatartásával és rettenthetetlen bátorságával, legénységének követendő példát mutatott a Czestochowa környéki Kruplinnál. Amikor ezen a napon a századnak parancsra el kellett hagynia az állásokat, Vadász nem vonult vissza, hanem odakiáltott a többieknek: „Addig nem megyek vissza, míg az ellenséges rohamot vezető tisztet le nem lövöm!“ Amint az orosz rajvonal 30 lépésnyire ért, Vadász az élen haladó orosz tisztet csakugyan le is terítette és csak ezután követte visszavonuló századát. Ugyancsak e napon délután 6 emberből álló járőrével felderítés közben 15 oroszt leküzdött és 20 oroszt elfogott, akiktől a harc további kimenetelére döntő befolyású felvilágosításokat sikerült szerezni. Vitéz fegyvertényeiért méltán kapta az arany vitézségi érmet. 1914. november 21. Ezen a napon a volt kassai huszárezred az oroszok homonnai betörése idején Cirókaújfalunál harcolt az orosz tulei** ellen. Az ezred a leghevesebb tűzben az utolsó pillanatig védte állásait és csak akkor adta fel azokat, amikor az oroszok már majdnem bekerítették. A huszárok veszteségei igen nagyok voltak, sokan fogságba este. A foglyok közt volt Laczay György és Helmeczy huszárszakaszvezető is, akiket az oroszok Cirókaújfalun egy csűrbe zártak be. A két vitéz huszár nem adta fel a szabadulásba vetett reményt. Egy alkalmas pillanatban rávetették magukat a belső fogolyőrre, fegyverét elvették, majd lefegyverezték a" kintálló "fogolyőrt és kiszabadították a szomszédos csűrbe bezárt bajtársaikat is. A két vakmerő szakaszvezető ezután keresztülvágta magát az oroszokon és szerencsésen elérkezett ezredéhez, példát adva ezzel a hős cselekedetükkel, hogy a legnagyobb veszedelemben sem szabad csüggedni. Jutalmul a nagy ezüst vitézségi érmet kapták.