Magyar Lapok, 1940. október-december (9. évfolyam, 208-283. szám)

1940-12-22 / 277. szám

IX. évf. 277. SK. Vasárnap, 1940. december 22. Rövidesen megkötik a német-francia békét Az o­lsz-francia viszonyban is kedvező fordulat várható Belarádból jelentik (Bud. Tud). A Vreme római tudósítója szerint az olasz fővárosban úgy tudják, hogy Franciaország nagyjelentősé­gű elhatározások előtt áll- Rövidesen sor kerül a német-francia békekötésre. Newyorki jelentés szerint Bétáin és Abe­z nagykövet találkozója után arra­ számítanak, hogy bizonyos eredmény várható, amelynek ha­tása kedvezően nyilvánul meg az olasz-francia viszonyra is. Olasz részről hangoztatják, hogy a tárgyalások olasz szempontból szintén kielé­gítőek lesznek. A Politika berlini jelentése szerint német politikai körökben a francia kormányban tör­tént változások alapján arra számítanak hogy a vichy-i politikai helyzet rövidesen rendező­dik. Jól értesült helyen azt mondják, hogy a közeljövőben közleményt, adnak ki, amely ugyan jelentős lesz, de nem lehet meglepő for­dulatra számítani. Úgy tudják egyébként, hogy rövid idő alatt megalakul a francia tanácsadó képviselőtestület, melynek 70 tagja lesz azzal a feladattal, hogy egyelőre tanácsokat adjon a francia kormánynak és megossza vele a felelős­séget. Hasonló értesülést, közöl a Vreme vichy-i tudósítója is. Vichy-i kormánykörökben egyébként­ kije­lentik, hogy egyetlen német katona sem vonult végig Franciaország meg nem szállt, területén Olaszország felé. MAGYAR LAPOK■ mmi, (DK­UOfí Mdrót! %) ♦ Bemutatja­­ FÜLÖP KÁROLY kai vállalat. IValgyvárad, Rákóczi út 25. sor._________________ Bemutatja a „MUSICA" Dálmnai.ut 9. Rákóczi­ út 9. Románia ismét a rágalmak özönét szórja Magyarországra Tömeggyilkossággal, fosztogatással és vad bestialitással vádolja a magyarokat a „Romania Noua" A szovjet sajtó megértő érdeklődést tanúsít a román támadásokkal szembeni magyar állásfoglalás iránt Bukarestből jelenti a Függetlenség. . ..Ro­mania Noua“-ban Pop Ghitza, volt kisebbségi államtitkár az egész első oldalt betöltő és s má­sodik oldalra átterjedő hatalmas cikket írt: „Végzetes dátum 1941 január 1.“ cím al­att. A cikk azzal kezdi, hogy a háború előtti Magyarországot ismerő románok nem vártak szeretetet és nagy szabadságot, ismerték a ré­gebbi elmagyarosító törekvéseket, de bíztak az élet- és vagyonbiztonság tiszteletben tartásában és abban, hogy a Magyarországnak ítélt terüle­ten folytatódni fog a mindenre kiterjedő ma­gyar törvényesség, remélték, hogy a felsőbb­­rendű magyar civilizáció jóindulatot is fog ta­núsítani­ Súlyos vétséget követett el tét­el az, — folytatta a lap, — aki az arra nem érdemes­nek hitet előlegezett. Botond és Bulcsú törzsfő­nökök barbár ösztöne: az örökös feledés homá­lyából újra feléledtek, mert egy nyugat­ címe­res számára boldog élvezetszürcsölés volt át­, vonulni a füstölgő romok és feldarabolt, holt­testek között­ Az átadott Erdélybe újból bevo­nuló magyar csapatok részesülhettek ebben az élvezetben. Lehel és Bulcsu csapatai, amelyek hajdan Nyugat-Európát és Németországot, Fran­ciaországot és Hollandiát fosztogatták és aki­ket a franciák ogre-okn­ak, vadállatoknak ne­vez­­ek, most újból a román Erdély felé halad­tak. Szabadon követhették el azt, amit akartak, nem büntette meg őket senki. Nem tudjuk, hogy a mai Lehel és Buicsu várjon úgy végzik-e zsákmányolással és vad bestialitassa­ teli életüket, mint az ős-Lenne! és ős-Bulcsú, valamelyik vitéz Markgraf bi-óráján, aki a középkori Németország határai felől őr­ködött­„ÁLOMKÉNT KELL ELTŰNNIÜK AZ ERDÉLYBEN VONT SZÖRNYŰ HA­TÁROKNAK“ Jogtalanságot követnénk el azonban a ma­gyar politikával szemben, ha a román Erdély­ben elkövetett összes atrocitásokat kizáró­lg a tirannikus vérmérséklet terhére írnák. Az euró­pai civilizáció bilincseitől túlságosam szűkrefo­­gott privitivizimus törte szét bilincselt A franciák által is vadállatoknak minősí­tetteket egy mesteri kéz vezeti. Ez a kéz Buda­pesten van. A magyarok vadságai és kegyetlen­ségei nem a primitív természet spontán kitöré­sei, hanem egy jól kiszámított és öntudatos po­litikai játszma-A német-olasz politika keretei közé bekap­csolódott Románia helyzete már nem lesz olyan alsóbbrendű Magyarországgal szemben, mint volt a bécsi döntés idején. Amikor Románia majd feltárja a múltbeli magyar népszámlálás adatait anélkül, hogy harcba vinné a román népszámlálás eredményét, amikor Románia de­legátusai a magyar néprajzi térképeket előter­jesztik, akkor az Erdélyben mély barázdát vont szörnyű határok álomként kell, hogy eltűnje­nek.Csak egyetlen egy lehetőség áll még nyitva Magyarország előtt, megváltoztatni a való hely­zetet, összetörni a lehető legrövidebb idő alatt és bármilyen rossz és kegyetlen eszköz igény­bevételével a román etnikai blokkot. „1941 JANUÁR 1 — A VÉGZETES DÁTUM" Veszélyesen közeledik a végzetes dátum, 1941 január elseje, amikor Magyarország meg­tartja majd azt a népszámlálást, amelyet 1880 óta következetesen megtart minden tizedik esz­tendőben. Ezzel a végzetes dátummal lehet magyarázni az Erdélyben történteket. Ezért vannak az üldözések, a vagyon­fosztá­­sok, a kiutasítások, a vadságok és a tömeggyil­kosságok és ezért iktatják be a színtiszta ro­mán községeket, a Székelyföldibe. Ezért zárják le a határt légmentesen azok előtt a románok előtt, akik vissza akarnak térni fészkükbe, Er­délybe és ezért nyitják ki a határokat azok előtt, akik a magyar üldöztetés elől menekülnek. Azért vannak az üldöztetések, hogy minél töb­ben meneküljenek. Január elsejére kevesebb­számú románnak kell lennie, mint magyarnak. A magyar kormány szemében minden egyes román távozása a román követelések gyengülé­­sát—intenti.. és min­den egyes mgjggyal s

Next