Magyar Lettre Internationale 1991. ősz (2. szám)
Tartalom
LAPUNK KÖVETKEZŐ SZÁMA DECEMBER 15-ÉN JELENIK MEG Kedves olvasónk, barátunk, magunkat is meglepett, milyen érdeklődés fogadta a MAGYAR LETTRE INTERNATIONALE első számát. A Magyar Televízió felkérésére a népszerű Stúdió’91 című műsor mutatta be a nemzetközi és mégis sajátosan magyar folyóiratot. A Magyar Rádió több rovatában ismertette lapunk célkitűzéseit (Kilátó, Reggeli Krónika, 168 óra, Szülőföldünk), a Láttuk, hallottuk rovat hosszan méltatta a megjelent első számot. A magyar sajtó: napilapok (Népszabadság, Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Esti Hírlap), hetilapok (Élet és Irodalom, Világ, Könyvvilág) rövidebb-hoszszabb cikkekben hívták fel olvasóink figyelmét az új folyóirat megjelenésére. Igen sikeresnek mondhatjuk színrelépésünket beharangozó ankétjainkat a Magyar Írók Szövetségében, az írók Könyvesboltjában és a Cseh és Szlovák Kulturális Intézetben. Az európai összefogás jegyében kérésünkre először fogtak össze a Budapesten működő kulturális intézetek egy nemzetközi ankét megrendezésére. Külföldi vendégeink, neves írók, művészek, újságírók, közgazdászok, politológusok, valamint testvérlapjaink szerkesztőinek jelenlétében vettük számba azokat a vitás kérdéseket, amelyek ma a világ értelmiségét megosztják. Úgy tetszik, lapunk a szélesebb olvasóközönség érdeklődését is felkeltette. Egy hónap múltán már nem tudtuk a folyóiratok árusítására vállalkozó könyvterjesztők, könyvesboltok, újságkioszkok kérését teljesíteni, amikor újabb példányokat kértek tőlünk. Szép számmal jelentkeztek előfizetők is - itt szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik túlfizetésekkel támogatták vállalkozásunkat. Egyben elnézést is kell kérnünk azoktól az előfizetőktől, akiknek - mert késve kaptuk meg az előfizetésüket igazoló elismervényt - példány hiányában már nem tudtunk első számot küldeni, s így előfizetésüket már csak mostani, őszi számunktól kezdődően fogadhattuk el. Azt kell kérnünk olvasóinktól, hogy ha biztosan és időben akarnak hozzájutni a Magyar Lettre Internationale-hoz, támogassák Alapítványunkat. A jelenlegi rendelkezések szerint az alapítványi támogatás összege levonható az adóból. Címlapunk kilőtt töltényhüvelyekkel teleszórt térképmontázs nem kíván kommentárt. Térségünkben újra szólnak a fegyverek. Noha van bőven okunk az aggodalomra, folyóiratunk e számának közgazdász (André Gauron), politológus (Bart von Steenbergen) és filozófus (Heller Ágnes) szerzői mégis azzal biztatnak, hogy az elvakult neonacionalizmus, a bigott, neofundamentalista ájtatosság ideológiai vértezetében küzdő erők csak ideig-óráig akadályozhatják meg, hogy a világ elmaradott régióiban is végbemenjenek azok az alapvető változások, amelyek Nyugat-Európában a 19. században bekövetkeztek. Ezt a történelmi optimizmust igazolja a szovjetunióbeli puccskísérlet kudarca, a tegnapot visszahívó erőknek nem sikerült visszafelé forgatniuk az idő kerekét. Folyóiratunkban Jürgen Habermas, Dominique Desanti, és David Edgar a nyugat-európai baloldal megütközésének adnak hangot, úgy látják, hogy a létező szocializmus országainak gazdasági csődje, katasztrofális politikai gyakorlata, végső összeomlása azokat a baloldaliakat is kompromittálta, akik korábban vagy későbben vagy mindig is elhatárolták magukat a kommunista mozgalomtól, de a demokrácia, a kisemberek, a szegények, a kisemmizettek pártján állva ma is fenntartják a tőkés társadalom igazságtalanságait bíráló, elítélő álláspontjukat, s nem értik a kelet-európaiak kritikátlan Nyugat-csodálatát. OTTHON ÉS HAZA rovatunk azt illusztrálja, mennyire nem magától értetődő, hogy az ember otthon érezze magát saját hazájában. Az angol Neal Ascerson szomorúan tapasztalja, hogy Lengyelországban milyen nehezen honosodik meg a demokratikus gondolkodásmód, amely megkövetelné, hogy a többség tartsa tiszteletben a másként gondolkodó, más nemzetiségű, más hitű kisebbség jogait, bármily törpe is legyen ez a kisebbség. Horvát testvérlapunk javaslatára közöljük azt a beszélgetést, amelyet egy olasz újságíró folytatott Darko Bekic horvát filozófussal Franjo Tudjman horvát elnök tanácsadójával. Úgy hisszük, ebből az interjúból is kiviláglik, milyen nézetek eluralkodása gátolja, hogy horvátok, szerbek megértsék egymást. Reméljük, következő számunkban módunk nyílik arra, hogy a jugoszláv dráma más-más állapotot képviselő szereplőit is megszólaltassuk. Az otthon élés traumáiról tudósít Kornis Mihály joyce-i ihletésű, szürreális víziója. Megtalálni a szavakat, amelyekkel kifejezhetővé válik az eddig nem ismert, még fel nem ismert valóság, úgy hogy a leírt szavak a művészi forma rendjébe sorakoztatva túlmutassanak önmagukon, s az egyes esetet az általánosság, a mások számára is fontos közlendő szintjére emeljék - az írói munkának ezt a gyönyörűséges nehézségét példázza KÜZDELEM A SZAVAKKAL rovatunk. Különösen nehéz ez a küzdelem, ha a hazáját elhagyni kényszerült fiatalnak - mint Éva Hoffmannak - új hazája tanult nyelvén kell íróvá válnia. A szavakkal folytatott küzdelem másfajta egzisztenciális nehézségeiről ad számot John Updike esszéje. Most már a magunk bőrén is megtapasztalhatjuk, hogy a szóáradat piaci kínálatában éppen az értékes, a fajsúlyos irodalom iránt csökkenhet szinte minimálisra a kereslet. Updike írása az amerikai „megoldás” következményeit elemzi, amikor az írót eltartó mecénás szerepét az egyetemek vállalják magukra. DOKUMENTUM rovatunkban két világszerte ismert és népszerű filozófus Cornelius Castoriadis és Leszek Kolakowski bizonyos értelemben egymással perelő esszéje arra keres választ, hogy napjaink általános értékválsággal küszködő világában mit tehetünk, hogy megőrizzük emberségünket. LEVELEK ÉS KOMMENTÁROK rovatunk elsősorban arra szolgál, hogy teret adjon a Magyar Lettre Internationale egyes cikkeit kiegészítő, kommentáló, illetve gondolataival polemizáló írásoknak. Első számunkhoz képest valamelyest változott folyóiratunk tipográfiája. Még eltarthat egy ideig, amíg kialakítjuk lapunk arculatát. Éppen ezért szívesen vennénk, ha olvasóink hozzászólásai folyóiratunk külalakját is bonckés alá vennék. Magyar Lettre Internationale 1 \ I ! -1* TARTALOM ESTERHÁZY PÉTER: Az elrabolhatatlan Európa 1 JÜRGEN HABERMAS: Az ész újabb trónfosztása 3 DOMINIQUE DESANTI: Visszatérés 6 ANDRÉ GAURON: Új idők előjelei 9 PERNECZKY GÉZA: Mail Art - szigetvilág 14 HELLER ÁGNES: Pályaudvaron élni 16 DAVID EDGAR: 1997 21 BART VAN STEENBERGEN: Európai forgatókönyvek 27 ROBERTO VALLE - DARKO BERIC: Finis Jugoslaviae? 33 KORNIS MIHÁLY: nocturne 1958 36 NEAL ASCHERSON: Határvidék 40 MURUDDIN FARAH: Skizofréniám gyermekkora 47 SLAWOMIR MROZEK: Öngúny 49 JOHN UPDIKE: Írók a katedrán 50 SUSAN SONTAG: Egy leírás leírása 54 EVA HOFFMAN: A nyelvváltás varázsa 55 TORNAI JÓZSEF - VERESS PÁL: Emberek helyett bálványok 58 LJUDMILA PETRUSEVSZKAJA: Elkülönítettek 61 Dokumentum LESZEK KOLAKOWSKI: A történelmi ember halála 63 CORNELIUS CASTORIADIS: Autonóm személyiség és a politika 66 Levelek és kommentárok BÁCSKAI TAMÁS: Csőlátás avagy kannibál ante portas 70 SZARKA LÁSZLÓ: Dunai üdvtan - újrakezdőknek 71 BARBARA DURKA: A KGST után 72 ANDRZEJ SZCZYPIORSKI: Az igazság kétértelmű győzelme 73 Tudósítások CZVETAN TODOROV: Castoriadis és Kolakowski 76 MICHAEL IGNATIEFF: A fordítás határai 77 GIULIO GIORELLO: Fehérek és feketék 78 Versek: Ferit Edgit (48), Michael Krüger (11), Mamo János (22-23), Slavko Mihalic (62), Kemal Özer (28), Tornai József (52,53) és Jovan Zivlak (44) EURÓPA ÚTJAIN OTTHON ÉS HAZA KÜZDELEM A SZAVAKKAL