Magyar Lettre Internationale 1992. ősz (6. szám)

Tartalom

A­ KÖVETKEZŐ SZÁMUNK 1992. DECEMBER 7-ÉN, A TÉL! LETTRE-FILMHÉTRE JELENIK MEG Kp ______________ _______ ] Kedves olvasóink, barátaink, elégedettek lehettünk az 5. számunk megjelenését kísérő két jelentősebb rendezvényünk­kel. A Lettre-lapok állandó munkatársával, adam MicHNikkel a budapesti Városháza nagyter­mében, találkozhattunk. Az ismert lengyel politikusssal Konrád györgy és Demszky Gábor beszélgettek az elmaradt felelősségre vonás lehetőségéről, illetve szükségességéről, állam és egyház viszonyáról, a tévé és a rádió függetlenségéről, mind azokról a „cipőkről”, ame­lyek egyaránt szorítják a lengyel és magyar lábakat. Az újjászülető Közép-Európa vajúdásának szentelt második nyári rendezvényünket az európai összefogás jegyében közösen szerveztük a budapesti Francia, Osztrák Intézettel, a Cseh és Szlovák Kulturális Központtal, a Goethe Intézettel, valamint az Europa Instituttal. Az újonnan megnyílt Francia Intézet zsúfolásig megtelt színháztermében Kanák Péter a közép­európai összefogás jelentőségét méltató bevezető előadását Kiss gy. csaba, antonin I. b­ehm (Párizs), KONRÁD GYÖRGY, KARL SCHLÖGEL (Konstanz), GRENDEL LAJOS (POZSOny), VÉGEL LÁSZLÓ (Újvidék), Rada Ivekovic (Zágráb) egészítette ki, sorra számba véve e térség katasztrófával fenyegető, illetve immár katasztrófába torkollott konfliktusait. Jeszenszky Géza írásban elkül­dött hozzászólásában biztató eredményként nyugtázta a Visegrádi Hármak együttműködését, valamint a Közép-Európai Kezdeményezést, amelyet Olaszország és Ausztria is támogat. A vita másnap Glatz Ferenc elnöklésével a Goethe Intézetben folytatódott dr. Rudolf címel Cseh - Szlovákia és maciej Kozminsky Lengyelország nagyköveteinek, valamint Ágh attila és Josef leidenfrost (Bécs) és mások hozzászólásával. A két napos vita zárógondolatát Hanák Péter fogalmazta meg, miszerint ma az eredmé­nyeket hozó kis lépésektől várható, hogy azok előbb-utóbb elősegítik a közép-európai népek nagy ellentéteinek a feloldását. Mindenekelőtt kölcsönösen be kell látnunk és el kell fogad­nunk, hogy közös történelmünk tényeit Közép-Európa országaiban a történelmi hagyomá­nyoknak és a nemzeti érdekeknek megfelelően különféleképpen ítélik meg. Ez év júniusában jelent meg a LETTRE INTERNATIONALE román változatának első száma, Konrád györgy és Esterházy péter írásával. Jelzés értékűnek kell tekintenünk azt a gesztust is, hogy a lap ünnepélyes bemutatkozását szolgáló fogadásra a tíz testvér lap szerkesztői közül ketten voltak hivatalosak : antonin I. K­ehm a Lettre Internationale folyóirat­lánc kezdeményezője és a Magyar Lettre főszerkesztője, Mihályi Gábor. Az elhangzott beszé­dekben, valamint a közvetlen megbeszéléseken hangsúlyt is kapott, hogy a román és a magyar Lettre-lapok különleges feladata egymás országának alaposabb megismerése, a baráti, szellemi kapcsolatok további kiépítése, elsősorban az erdélyi magyar értelmiség legjobbjainak a közvetítésével. Korábbi számainkhoz hasonlóan ezúttal is a modernizáció problémakörét kerülgetjük. Állítható-e - kérdik szerzőink -, hogy a jövő útját járva a világ népeinek a nyugat-európai, amerikai példát kell követniök, ami az emberi szabadságjogok biztosítását, a parlamenti demokrácia szabályainak érvényesítését, a többpárt­rendszert, valamint a szociális törvények révén korlátozott piacgazdaság rendszerét jelenti. Úgy vélik, hogy e jövő­ modell történelmi sikere a fejlődés zsákutcájának minősítette a „létezett szocializmus" modernizációs vállal­kozását. Kérdés, hogy lehet-e ebből a perspektívából nézve FORRADALMAKnak nevezni a kelet-európai népek megmozdulásait, felkeléseit 1956 és 1989 között? Vajon nem célszerűbb RESTAURÁCIÓként értékelni a néptömegeknek azt a törekvését, hogy a korábbi kapitalista társadalom visszaállítását kívánják? Vagy jogosabb, ha RESTAURÁCIÓról csak politikai értelemben beszélünk, amikor a politizáló elit egy része már nem csak a tegnapi gazdasági rendszert, hanem a két háború közti antidemokratikus, fasisztoid államrendet is vissza kí­vánja állítani? Vajon a nemzeti függetlenségükért küzdő népek nacionalista megmozdulásai FORRADALMAKnak vagy RESTAURÁCIÓKnak tekinthetők-e? Mint meghirdetjük, e számunkban tárgyalt kérdéskörhöz kapcsolódva ankétot szervezünk a téma jeles hazai és külföldi szakembereinek a részvételével, amelyre szerettei várjuk olva­sóinkat. A modernizáció kérdéskomplexumához tartozik a lapunkban tárgyalt két másik témakör is. A világ Amerika felfedezésének (vagy talán csak újrafelfedezésének) 500. évfordulóját ünnepli. A középkor végének, az Új, a Modern Kor kezdetének korszakhatárát jelöli ez az ötszáz éves időpont. Óhatatlanul felvetődik az a kérdés, vajon elkeseredéssel, kételyekkel tele vagy inkább büszkeséggel, további bizakodással kell- e visszagondolnunk a bekövetke­zett, kétségtelenül súlyos tragédiákkal terhes változásokra? A modern embert létformája városokhoz köti, amelyeket hol szeret, hol gyűlöl, ahonnan, hol elmenekül, ahová újra meg újra visszaköltözik, mert már nem tud a városokon kívül élni. A városok régi házai, lakóinak agytekervényei a jelenbe torkolló múlt emlékét őrzik. Tanul­mányaink különböző megközelítésben azt elemzik, miként lehet a múlt és a jelen, valamint a részekkel terhes jövő konfrontációjában létezni? Kérdés, van-e választásunk? MAGYAR LETTRE INTERNATIONALE ŐSZI LETTRE -NAPOK TALÁLKOZÁS A LETTRE SZERZŐIVEL Vendégünk: Václav BELOHRADSKY 1992. szeptember 24-én,, 19 órai kezdettel a NEMZETEK HÁZÁBAN Budapest, VII. Városligeti (Gorkij) fasor 45. Európai LETTRE-találkozó FORRADALMAK ÉS RESTAURÁCIÓK címen 1992. október 23-án, 15 órai kezdettel és 1992. október 24-én, 10 órai kezdettel az ÚJVÁROSHÁZA DÍSZTERMÉBEN Budapest, V. Váci utca 62-64. Az Őszi LETTRE-Napok megrendezésére a Budapesti Városháza, az Europa Institut, az Európai Közösségek Bizottsága, a Francia és az Olasz Kultúrintézet, a Goethe Intézet és a Friedrich Naumann Alapítvány támogatásával kerül sor. T­ARTALOM FORRADALMAK ÉS RESTAURÁCIÓK ESTERHÁZY Péter: Posztmodern barbarizmus Jürgen HABERMAS: Számvetés a kétféle múlttal GRENDEL Lajos: Az onirizmus tréfái SZABÓ Miklós: Restauráció vagy a történelem kritikus feldolgozása EÖRSI István: Időm Gombrowiczcsal Václav BELOHRADSKY: Az apokaliptikus hangvétel a politikában TORNAI József: Egy remény haldoklása? TAMÁS Gáspár Miklós: Az új redisztribucionizmus délibábja Drago JANCAR: Törzsek vagy Európa AMERIKA FELFEDEZÉSE Babette KAISERKERN: Ki fedezte fel Amerikát? 25 Salman RUSHDIE: Kolumbusz Kristóf és Spanyolországi Izabella kapcsolatának beteljesedése 29 Mark FALCOFF: A morális dimenziók 31 Arturo USLAR PIETRE Spanyol-Amerika 33 Mario VARGAS LLOSA: Szerelem és gyűlölet Az Egyesült Államok és Latin-Amerika 33 FARKAS Zsolt: Milyen Ameszka’ 44 VÁLTOZO VÁROSOK Jean-Pierre LE DANTEC: Éljen a barokkizmus! 45 Jean-Paul SARTRE: Velence­­ az ablakomból 50 Manuel VÁZQUEZ MONTALBÁN: Madrid 54 Peter SCHNEIDER: Berlin 1992. Egy testben két lélek 55 Jacques DERRIDA: Egy város nemzedékei 58 Karl SCHLÖGEL: Két kelet-európai város. 63 Dubravka UGRESIC: Zágráb — Amszterdam - New York 67 Avishai MARGALIT: Jeruzsálem mítosza 70 Kommentárok, viták Zdenek PINC: Forradalom Dick HOWARD: À la recherche de Marc LEBIEZ: A történelem árvái ’Europe Tudósítások Pascal BRUCKNER: Főváros-e még Párizs? 77 Giulio GIORELLO: Mediterrán világ 78 Adam MICHNIK: Teokrácia vagy demokrácia? 79 Dokumentumok MOLNÁR Miklós: A történelem jelenléte 11 Jan KOTT: Krónika 1956-ból 14 Versek Czeslaw Milosz (7) Stanislaw Baranczak (18,19) William Carlos Williams (42) Charles Olson (40) Tomaso Kemény (52) Alberto Scarponi (57) Baránszky László (69) Képeink Anonim felvételek az 1956-os forradalom eseményeiről, a Hórusz Archívumból (a 11., 12. és 13. oldalon); Boglár Lajos antropológus venezuelai fotói (31., 34., 35.); Gothár Péter amerikai fényképei (37., 39., 40, eredetileg színes felvételek); kollázsok a Városátalakító képzetek című kiállításról, a budapesti Artpool Művészetkutató Központ 1992. június 12 - augusztus 14. (48., 51., 56., 59., 67., 68., 69.), 15 20 21 22 24 74 75 76

Next