Magyar Lloyd, 1901. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1901-05-12 / 19. szám

1901. május 12. Tenyész- és hasaomillatvásárok. Budapest-kőbányai sertésvásár. Az üzlet csen­des volt. E heti átlagárak: magyar váloga­tott áru 320—380 kg. nehéz 90—92, 280—300 kg. nehéz 88—90, öreg 300 kg. túli 82—83, vidéki sertés —.—, szerb 80—86 fill., tiszta kg. páron­­kint 46 kg. életsúlylevonás és 4°/» engedmény szokásos. Éhség-árak: Tengeri út 11.30 K., árpa 13.80 K., Kőbányán átvéve. Helyi állomány 54,983 drb. Felhajtás 58,806 drb. Elhajlás 1948 drb. Maradt állomány 64,481 drb. A részvény­szállásokban 15,804 drb van elhelyezve. Az egészségi és tranzitó­­szállásokban maradt 4754 drb. Felhajtás 2542 drb. Elhajlás 2707 drb. Maradt állomány 4589 drb. Budapesti vágómarhavásár. A vágómarha fel­hajtása 200 darabbal kisebb volt, mint a múlt héten, az árak élénkebb kereslet folytán átlago­san 2 k.-val emelkedtek min.­kint. Felhajtatott: 2247 drb nagy vágómarha, nevezetesen: 921 darab magyar és tarka ökör, 668 darab magyar és tarka tehén, 398 drb szerbiai ökör, 11 drb szerbiai tehén, 186 darab bika és 63 drb bivaly. Minőség szerint: 43 drb elsőrendű ,hízott bika, 110 drb középminőségű bika és 33 drb silány minőségű bika, 397 drb elsőrendű hízott ökör, 920 darab középminőségü ökör és 20 darab silány minőségű ökör, 89 darab elsőrendű hízott tehén, 529 drb középminőségü tehén, 106 darab silány minőségű tehén. Árak: Hízott magyar és tarka ökör, jobb minőségű 60—65 k., kiv. k k. Hízott magyar és tarka ökör középminőségü 54—58 k. Silány minőségű magyar és tarka ökör 48—52 k., magyar tehén, középminőségü 44—64, szerbiai ökör, jobb minőségű 50 -60 k., szerbiai ökör középminőségü 46 48 k., szerbiai bika 44—64 k. Szerbiai bivaly 32—42 k. mm.-ra. A „Turul“-cipőgyár esete. Nagy port vert fel a lapokban e héten a Mödlingi cipőgyár, mely a Temesváron alapított s 70.000 k. évi államsegélyt él­vező »Turul» cipőgyár rt. égisze alatt a saját gyártmányait csempészte be «Turul­cipő», tehát hazai gyártmány minőségben a temesvári gyárnak Szegeden alapított fióküzletébe. A mödlingi gyár, mely tulaj-,­donképpen alapítója a temesvári gyárnak, azzal védekezik, hogy ezt a csempészetet csak a fiókhálózat fentarthatása érdekében követte el, mert a temesvári gyár csak nemrég helyeztetvén üzembe, egyelőre még nem képes az elárusító üzleteket hazai gyártmánynyal ellátni, minélfogva azok ideiglenesen mödlingi cipőkkel szereltet­nek fel. Ez a védekezés természetesen nagyon ingatag alapon áll s bizonyítékául szolgál annak, hogy az osztrák gyárak betelepe­dése és állami támogatásban részesítése körül nagy óvatossággal kell eljárnunk. A vizsgálat egyébként folyamatban van, de bármint végződik, annyi bizonyos, hogy a mödlingi gyár turpissága a «Turul-cipőt», mielőtt a piacon megjelent volna, erősen diszkreditálta. A kereskedelmi miniszter által megin­dított vizsgálat célja, hogy kiderítse, kö­­vetett-e el ilyen visszaélést a temesvári «Turul»-gyár, vagy nem? Amint tegnap már említettük, ez a kérdés azon fordul meg, hogy a «Turul» szegedi elárusító helyére Mödlingből hozatott 19 méter­mázsa osztrák gyártású cipőn rajta van-e a «Turul» védjegye? Érkezett-e erre nézve a kereskedelmi minisztériumba hivatalos értesítés, nem tudjuk, minket azonban olyanok, akik a kérdéses cipőket látták, arról értesítenek, hogy a cipőkön a «Turul­nak» hivatalosan megállapított, bejegyzett védjegye és neve nincs rajta, hanem csu­pán egy madár van a cipőkön, amelyről azonban bajos megállapítani, hogy turult ábrázol-e, vagy nem ? Már ebből az eljárásból is megállapít­ható a mödling-temesvári cipőgyártulajdo­nos teljes rosszhiszeműsége. A miniszter­rel kötött szerződésének azt a pontját, hogy az osztrák gyártmányt nem szabad magyar gyártmány gyanánt eladnia, direkt nem szegi meg, csupán­­ kijátszsza. Olyan jelt alkalmaz mödlingi gyártmá­nyaira, amely a közönség megtévesztésére alkalmas. A közönség látván a cipőkön a turulhoz hasonló madarat, magyar gyárt­mány gyanánt veszi meg a mödlingi gyárt­mányt. Hogyne ? Hiszen a »temesvári magyar Turul-cipőgyár« elárusító helyi­ségeiben vásárolja e cipőket, így aknázza ki az osztrák élelmesség a magyar ipar­­pártolási lelkesedést arra, hogy a saját gyártmányainak nagyobb kelendőséget biz­tosítson. Tény, hogy a kereskedelmi miniszter ehhez az eljáráshoz akaratlanul bár, segéd­kezet nyújtott. Hogy lehetett az osztrák­gyárossal oly szerződést kötni, amely megengedi, hogy a magyar, volt cégére alatt, ha ideiglenesen is, osztrák árukat árul­hassanak ? Ez olyan hiba, amelyet nem lett volna szabad elkövetni. Megszólalt különben a leginkább érde­kelt fél a Turul-gyár alapítója, a möd­lingi gyáros , Frankl Alfréd is. Hosszú nyilatkozatban kijelenti, hogy nem igaz, hogy a mödlingi gyár termelvényeit, mint a temesvári «Turul»-gyár készítményeit bocsájtották áruba; s nem igaz, hogy a mödlingi cipőgyárban készített árukon a «Turul» védjegy rajta lenne. A gyáros nyilatkozatára megjegyzésünk a következő : A «Turul»-gyár budapesti fiókjában rejtett helyen tényleg van egy kis tábla, amelyen­ az olvasható, hogy «Ez év végéig itt még részben a mödlingi gyár gyárt­mányai kerülnek eladásra». Tehát nem igaz az, a­mit a mödlingi gyáros állít, hogy a táblákon az áll, hogy «egyelőre». A táblákon az áll, «részben», ami csak azt teheti, hogy részben a temes­vári magyar gyár termelvényei és részben a mödlingi osztrák gyár termelvényei kap­hatók a boltban. Ez a «részben» szó két­ségtelenné teszi Frankel Alfréd rossz­hiszemű eljárását. Nyilatkozatában ugyan­is azt mondja, hogy a temesvári «Turul»­­cipőgyár még nincs azon helyzetben, hogy kész árut a piacra hozzon. Üzleteiben pedig a cégtábla, a nyomtatványok, de az itt idézett kis tábla is hirdetik a temes­vári Turul-gyárat és annak termékeit. Az ügyet a képviselőházban is szóvá tette Visontai Soma, aki interpellációt in­tézett e tárgyban a kereskedelmi mi­niszterhez. Hegedűs miniszter nyomban válaszolt az interpellációra. Kijelentette, hogy az alapításkor a vállalat arra kérte a kormányt, hogy tekintessék az első év átmenetinek, vagyis engedtessék meg neki, hogy az első évben a mödlingi gyár termékeit áru­síthassa. A miniszter ebbe belement, de azon kikötéssel, hogy a mödlingi cipők nem mint magyar termék hozhatók forga­lomba, sőt a közönséget erre figyelmez­tetni kell. Őszintén megvallja, hogy hiba volt kívül azt írni cégéről: «temesvári cipőgyár fiókja», de tény, hogy a hiba megesett. Visszaélésnek tartja, ha a cipő­kön a turul madárhoz csak valamiképen hasonló védjegy van és biztosítja a Házat, hogy tudni fogja kötelességét. A Ház a választ tudomásul vette. MAGYAR LLOYD 7 Vegyes hirek. — A főlap hírrovatainak folytatása. — A szelvényrendszer ellen. A Fűszer­­kereskedők egyesülete is állást foglalt az úgynevezett visszatérítési rendszer ellen, melyet egy hamburgi cég itt meghonosí­tani igyekszik és melynek veszedelmes voltára külföldön a hatóságok úgy a keres­kedőket, mint a közönséget figyelmeztet­ték már. A VII. kerületi elöljáróság az e módon való árusítástól e céget már eltil­totta és az e határozat ellen beadott feleb­­bezés elutasítása végett az egyesület bead­ványt intéz a székesfővárosi tanácshoz. A Weitzer-féle gép- és vagyongyár rt. (Arad) május 29-én rendkívüli közgyűlést tart, amely aziránt fog határozni, hogy a vállalat soproni lakatosáru-gyára külön részvénytársasággá alakíttas­­sék át. Az új társaság részvényeit az anyavállalat veszi át. Kereskedők kirándulása Fiuméba. A kolozs­vári kereskedők és kereskedőifjak társulata tanul­mányi kirándulást tervez Fiuméba a pünkösdi ünnepek alatt. Az előkészítő-bizottság buzgón és odaadással folytatja a terv keresztülvitelét. A tanulmányi kirándulásra a kereskedelmi és ipar­kamara 400 koronát szavazott meg a kiránduló kereskedelmi alkalmazottak útiköltségeinek fede­zésére. Az előkészítő-bizottság a kiváltságos kereskedő-társulatot is megkereste anyagi és erkölcsi támogatás végett, ahonnan szintén meg­felelő segély várható. A résztvételre már mint­egy 70-en iratkoztak elő; a jelentkezés f. hó 10-én zárul. Az egészségügyi felügyeletre a ki­rándulás alatt dr. Bénes János egyetemi m. tanár, a betegsegélyző pénztár főorvosát kérték fel, aki készséggel ígérte meg, ha nem lesz akadályozva, részt vesz a kirándulásban. Az előkészítést egy 12 tagú bizottság intézi, amelynek élén Hirsch­feld Károly alelnök áll, jegyzője pedig Ferenczy Dénes társulati titkár. Az úti tervről és költ­ségekről naponként az esténi órákban a társulat titkári irodájában lehet felvilágosítást nyerni.

Next