Magyar Méh, 1911 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1911. január / 1. szám

XXXII. évfolyam I. szám 1911. január. MAGYAR MÉH AZ ORSZÁGOS MAGYAR MÉHÉSZETI EGYESÜLET KÖZLÖNYE C~-----------------------'V Megjelenik havonta egyszer V_________________ Felelős szerkesztő : SZILASSY ZOLTÁN orsz.­gy. képv., igazgató-alelnök. Főmunkatárs: ERDŐS LAJOS. Az egyesület tulajdona ....................1 - " ~­­............................................................. Munkára fel! Ez az éri újévi üdvözletem t. méhésztársaimhoz. Mert hiába kívánnék én boldog újévet, ha t. méhésztársaim maguk nem igyekeznének rajta, hogy a boldogabb jövőt megszerezzék maguk­nak. Segíts magadon, az Isten is segít!" „Emberé a munka, Istené az áldás!" De ezt az áldást meg is kell érdemelni. Hiába hullana ránk az ég minden áldása, ha mi ki nem nyújtanánk érte kezeinket, vagy ha túl gyengék volnának azok. De ha kezünk gyenge, tegyük erőssé azt az áldások megszerzésére a tudás erejével. A paradicsomi állapotok a föld több helyén rég megszűntek már, de az áldások nem fogytak ki, csak nehezebben megszerezhetőkké váltak. Egy dolog azonban bizonyos. Az emberiség mai műveltségét jó részben a szükségnek köszönheti, s amely népet a szükség gondolkodóvá, műveltté és mun­kássá tett, az szellemileg megerősödvén, legelső sorban tanítómesterét, a szükséget gyűrte le, s a régi paradicsom romjai felett új édent épített magának, mely talán még értékesebb ama réginél, mert legnagyobb részben az ő saját alkotása, s lelkének büszkesége. A szükség, a sze­génység csak azokat győzi le, csak azoknak ül a nyakára, kik gyáván meghunyászkodnak előtte, de aki bátran szembeszáll vele, ki a tudás és a munka fegyverével száll vele szembe attól elfut, s helyébe a nyu­galom, a megelégedettség és a jólét lesz otthonos a házban. Munkára fel tehát! Kézbe a tudás és a szorgalom fegyvereit Űzzük szét vele a tudatlanság és a tétlenség átkozott hadát! Tanuljunk a méhektől! Jól tudom, hogy t. méhésztársaimat nem igen kell biztatni a munkára, s hogy mégis hangoztatom a munkára buzdítás szavát, azért teszem, hogy ez mintegy harci riadó tartson ébren bennünket, s ha csüggednénk a munkában, bátorítson bennünket abban a tudatban, hogy a munka terén nem állunk egyedül, hanem sokan haladunk egy cél felé, bár különböző irányban a munka mezején, s az út végén mindnyájunkat ott vár a tisztes munka méltó jutalma! * fi ] Munkára fel! ^ v . /

Next