A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítője, 1882 (1. évfolyam, 1-35. szám)
1882-02-23 / 8. szám
anyag rugalmas, teljesen simán elterülő hajlékony testet képez; ezen tulajdonságnak köszönhető, hogy az ily lapok segítségével nemcsak a legkülönbözőbb irományok sokszorosíthatók, hanem hasonló kedvező eredménynyel rajzok, tervek, alaprajzok, részletek, vázlatok, rajzminták, illustrációk, divatképek, szabásminták, fehérneműre való hímzési minták stb. lapos és domború vagy homorú felületeken egyaránt előállíthatók A phoenixlapok előnye továbbá abban is rejlik, hogy használat után, a másolás anilin nyomai a gelatin-anyagba mintegy besülyedve, önmaguktól eltűnnek, s így egy-két nap múlva a használt sokszorosító lap mintegy önmagától újítja meg használhatóságát — amely tulajdonságtól nevüket is nyerték — míg a hektográfnál a használt lapot mindannyiszor gondosan le kell mosni. A sokszorításnál követhető eljárás igen sokféle ; a legegyszerűbb az, midőn az e célra használandó anilin tintával lemásolandó eredeti iratot vagy rajzot írott oldalával a vizes szivacscsal végig nedvesített phoenixlapra simán rányomjuk s 1—3 percig rajta hagyjuk. Ez idő elteltével egyik szegleténél fogva óvatosan felemeljük az eredeti papírlapot s kész az átnyomat. Ezen átnyomatról készülnek már most a legegyszerűbb módon a levonatok azáltal, hogy a készletben tartott papírlapokat egyenkint kendő, vagy henger segítségével a gelatin lapon lévő átnyomatra lesimítjuk- Látjuk, hogy a sokszorosítás ezen módja — amely viola tintával 60—100, vörös tintával 40—50, kék és zöld tintával 30—40, feketével csupán 8—10 másolatot ad — kizárólag az anilin tinta rendkívüli oszthatóságán alapszik. Az előadó ezen eljárási módnak, gyakorlati bemutatása után áttért az u. n. titkos képek előállítására; végül pedig a leginkább meglepő u. n. pá rzási módszer magyarázatához fogott. Ezen módszer abban áll, hogy a lemásolandó eredeti, egy a feltaláló által durativnak mondott folyadékkal kenetik be s ezután nyomatik le a gelatin lapra. Megjegyzendő, hogy ily módon nemcsak az anilin, hanem bármily tintával, krétával vagy nyomdafestékkel készült rajzok és iratok is sokszorosíthatók; az eredeti lap levétele után a gelatin lapra az ú. n. iotlativ folyadékot öntik rá, mire a gelatin felületén azon részek ahova rajz nem esett, megkeményednek, míg a rajznak vonalai puhák maradnak, s a rásimított papírlapon vékony gelatin nyomokat hagynak hátra, amely tetszés szerinti színű finom porral behinttetvén a kész másolatot szolgáltatja. Az igy nyert bármely színben egész 200 példányig előállítható másolatok úgy hűség mint szabatosság tekintetében valóban meglepőek és a jelen voltak osztatlan tetszését vonták magukra, Pfaff Ferenc és Kiss István urak rögtönzött rajzai csakhamar ily módon lettek a feltaláló által sokszorosítva s kerültek közkézre. Az érdekes mutatványok bevégeztével és a szemlére kitett számos és igen sikerült műlapok megszemlélése után Herrich Károly elnök úr megszűnte az előadó szívességét s találmányát mint a legszélesebb körben használható, olcsó és célszerű eljárást, igen ajánlatosnak nyilvánította.*) A II. Mérnök- és Építész-Egylet kezelési ügyrendje. (Folytatás.) 18) Takarékpénztári kamat. 19) Alapítványi kamat hátralékok. 20) Tagdíj hátralékok. 21) Egyéb cselekvő hátralék. 22) Előre fizetett tagdíjak. 23) Előre fizetett alapítványi kamat. 24) Megtérített posta költség. 25) Megtérített egyéb egyesületi költség. 26) Különfélék. B) Kiadások. 27) Közlöny kiállítására : a) szerkesztési díjra, b) írói díjra, c) rajzokra, d) nyomatásra, e) bekötésre, f) szállításra. 28) Heti Értesítő kiállítására: a) szerkesztési díjra, b) írói díjra, c) nyomatásra, d) szállításra. 29) Egyesületi költségekre: a) Szakosztályi költség, b) A Bányászati és Kohászati lapok javadalmazása, c) szállásbérre, d) gázvilágításra, e) fűtésre, f) oklevelek kiállítására, g) tiszti díjazásra, h) szolga fizetésre, *) A phoenix-féle sokszorosításra szolgáló kellékek, használati utasítással együtt Seefehlner váczi utczai papírkereskedésében kaphatók, ahol egyúttal árjegyzékkel is szolgálnak.