A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítője, 1907 (26. évfolyam, 1-46. szám)

1907-02-10 / 6. szám

60 J EGYESÜLETI TÁRGYALÁSOK. A vízépítési szakosztály ülése 1907 jan. hó 29-én. Minthogy Rupek­ György szak­osztályi elnök betegsége miatt az ülésen nem jelenhet meg, az elnöki széket a jelen­voltak egyhangú kérelmére Hieronymi Károly foglalja el. Jegyző Vid­án Ede, jelen volt 110 tag. A múlt ülés jegyzőkönyvének fel­olvasása és hitelesítése után a Hollán-pályádVt odaítélő bizottságában való részvételre a szakosztály egyhangúlag Steinecker Gábort kéri föl. Ezután dr. Hoór Tempis Mór a kolozs­vári villamos művet ismerteti és rámutat arra, hogy megfelelő berendezkedéssel mi­képpen lehet a vízierőt lényeges veszteségek nélkül, legcélszerűbben úgy kihasználni, hogy a telep az áramfogyasztás napi inga­dozásai mellett is zavartalanul működhessék. Rátérve az ugyanilyen értelemben tervezett garami vízműre, ezt a Duna-Tisza-csatorna létesítése és Budapestnek olcsó villamos energiával való ellátása céljából, közgazda­ságilag olyannyira értékesnek tartja, hogy szerinte még az is indokolt volna, ha a beléje fektetett tőke kamatait maga az állam garantálná. Megvalósítását a Duna-Tisza­­csatorna érdekében kívánatosnak véli. Az elnök dr. Hoór Tempis Mórnak köszö­netet mond a rendkívül világos és értékes előadásért. Bogdánffy Ödön előrebocsátja, hogy a garami vízműre vonatkozólag még kevés adat ismeretes, mindazonáltal azt látja, hogy a szóban forgó terv a Garamon a tutajozás érdekeit sérti, mert számítása szerint attól évente 30 napot elvon. Ez a baj csak akkor volna elkerülhető, ha 50 millió m3 helyett 80 millió m8 víz­tároztatnék, ami viszont a Finály István előadásában közölt adatokból kiindulva, a költségeket olyannyira felemeli, hogy a Garamon termelt energia így azután kétszer annyiba kerülne, mint a kolozsvári került. Ennélfogva nem látja be, hogy a tervezett vízimű a Duna-Tisza­­csatorna ügyének hasznára válna. Lázár Pál nem helyezkedik Bogdánffy számításainak alapjára, de a kitűnőnek ígér­kező garami víziműnek a Duna-Tisza-csator­­nával való összeházasítása ellen óvást emel. Ellenben óhajtandónak véli, hogy a szóban forgó vízimű a főváros érdekében kiépüljön és a Duna-Tisza-csatorna kérdése ezzel ne komplikálh­assék. Dr. Hoór Tempis Mór előadott konkrét statisztikai adataival szemben önkényesnek tartja Bogdánffynak a vízimű­ jövedelmező­­ségére vonatkozó számítását. Ezt be is bizo­nyítja , azt azonban ő is aláírja, hogy a garami víziműnek a Duna-Tisza-csatornával való összeházasítása nem okvetlenül szüksé­ges. Budapestnek olcsó villamos árammal való ellátása azonban minden körülmények között kívánatossá teszi a garami vízimű megépítését. Miután Koltor László, Kolossváry Ödön és Varga József újabb hozzászólásra jelent­keztek, az elnök a vita folytatását február hó 5-ére tűzi ki és az ülést bezárja. A mű- és középítési szakosztályok ülése 1907. évi február hó 4-én. Elnök Hauszmann Alajos, jegyző Fritz Oszkár, jelen volt 65 tag. Az elnök az ülést megnyitja s a jegyző­könyv hitelesítésére felkéri Nagy Dezső és Lipták Pál tagokat. Bejelenti, hogy Unger Lajos és Földes Ede oki. építészek a szakosztályok tagjai sorába lépnek. Folyó ügy nem lévén, az elnök áttérve a napirend második pontjára, elrendeli a „Czigter-érem“ odaítélő bizottságába 5 tag­nak választását. A szavazatok megszámlálá­sára felkéri Fleischt Róbertet, Lux Kálmánt és Lipták Pált. Beadtak 36 szavazatot. Meg­választatott : Hauszmann Alajos, Schulek J­ánes, Sándy Gyula, Ám­on József és Lech­­ner Jenő. Következik Nagy Virgil előadása, a Lon­donban 1906. évben tartott nemzetközi építész kongresszusról. Előadó befejezi a kongresszuson folyt tárgyalások ismertetését; megemlékezik a kongresszus tagjai tisztele­tére rendezett nagy ünnepélyekről; végül számos vetített képben, érdekes magyará­zatok kíséretében bemutatja ama kiváló építményeket és műemlékeket, melyeket a kongresszus kirándulásai alkalmával úgy Londonban, mint annak környékén meg­tekintett. Az előadás befejezése után az elnök a szakosztályok nevében az előadónak nem­csak a felette érdekes és tanulságos előadási ciklusért, hanem egyúttal a kongresszus alkalmával kifejtett eredményes munkás­ságáért is meleg köszönetet mond. A jegyző felolvassa belatini Braun Zol­tán dr. helybeli ügyvéd levelét, melyben építészi díjszabási ügyben kér szakvéleményt. A szakosztályok Sándy Gyulát bízzák meg a kívánt vélemény megadásával. Málnai Béla felhívja a szakosztályok figyelmét arra, hogy a pályázati hirdetések­ben szokásos kivétel folytán a pályázatot hirdetőnek jogában áll a díjazott terveken kívül még bizonyos számú tervet bizonyos összegért megvenni. A hirdető azonban, mint azt számos példa mutatja, semmi szük­ségét nem látván be annak, hogy jogával élve a díjazott terveken kívül még egy pár tervet megvegyen, a zsűri által megvételre ajánlott tervek megvételét megtagadja. Kéri a szakosztályokat, hassanak oda valami módon, hogy a hirdetőnek kötelességévé tétessék a jury által megvételre ajánlott terveket megvenni. Az elnök utalva arra, hogy még csak rövid idő előtt fejezték be a szakosztályok az új pályázati szabályok tárgyalását, tekin­tettel arra, hogy ott úgyis minden ilyen kérdés be megbeszélés tárgyává tétetett, arra kéri felszólalót, hogy előbb várja be annak életbelépését. Zelovich Kornél egyesületi titkár felkéri a szakosztályoktól kiküldött kartell-bizott­­ságot, hogy a beadandó memorandumot lehetőleg még a legközelebbi választmányi ülés előtt nyújtsák be, hogy a választmány azt a gépészmérnöki szakosztályoktól már beadott memorandummal együttesen tár­gyalhassa. Elnök kéri a kartell­bizottság tagjait, hogy még a hét folyamán készítsék elő a memo­randumot annyira, hogy az a jövő heti szakosztályi ülésen tárgyalható legyen. Sándy Gyula jelenti, hogy a kartell­­bizottság a legközelebbi ülésén abban a helyzetben lesz, hogy a memorandumot a szakosztályoknak bemutathassa. Végül Sándy Gyula felolvassa az újpesti járásbíróság felszólítására építészi-díjazási peres ügyben adott szakvéleményét, melyet a szakosztályok helyeslőleg tudomásul vesznek. Több tárgy nem lévén, az elnök az ülést bezárja. Kitüntetések. Őfelsége a személye körüli magyar minisztere előterjesztésére dr. Kosu­­tány Tamásnak, az országos chemiai intézet és központi vegykisérleti állomás igazgató­jának, a közszolgálat terén szerzett érdemei elismeréséül a III. osztályú vaskorona-rendet; Foerk Ernő építész, felsőipariskolai tanár tagtársunknak pedig a néhai gróf Andrássy Gyula emlékére emelt lovasszobor megalko­tása körül szerzett érdemei elismeréséül a Ferenc József-rendje lovaskeresztjét adomá­nyozta. Pályázat. Az Ő cs. és ap. kir. Felsége 1857. évi május hó 18-án kelt legfelsőbb el­határozásával magyarországi ifjaknak a bécsi cs. kir. képzőművészeti akadémián való továbbképzése céljából alapított, s egymás­után következő három évre 840 koronával javadalmazott ösztöndíjas helyek közül az 1906/7-ik iskolai évtől kezdve egy építészeti helyre ezennel pályázat hirdettetik. A folyamodók kérelmében igazolandó: a) a folyamodó életkora; b) kifogástalan erkölcse; c) az algimnázium vagy alreál­­iskola sikeres bevégzése, avagy ennek hiá­nyában az ott tanított ismereteknek más úton történt elsajátítása; d) a folyamodó művészeti haladottsága, mire nézve mutat­­ványmelvek (esetleg fényképfelvételek alak­jában is) melléklendők ; e) kívántatik továbbá a következő pályázati feladat megoldása: Tervezendő kis útszéli kápolna, egyszerű, lehetőleg magyaros kiképzéssel, mely alkal­mas legyen arra, hogy utazás közben a vándor benne rövid ájtatosságát végezhesse. A felépítésnél szem előtt tartandó, hogy a monumentális hatás mellőzésével intim, esetleg festői megoldás nyújtassék, egyszerű eszközök igénybevétele mellett. A kápolna az időnek ellentálló anyagból, egy 70 m 2 terjedelmű „Erzsébet-kert" végébe terve­zendő s azzal összhangban vasból, kőből vagy fából megtervezendő a kert kapuzata és kerítése is. A kápolna beépített területe 20—25 m 2 legyen. Az oltár helyét egy fülkébe zárt vallásos tárgyú kép foglalja el. Torony mellőzendő. Készítendő 1:50 léptékben: 1. az alap­rajz; 2. az egymástól eltérő homlokzatok rajza a főhomlokzat kivételével; 3. egy hossz- és keresztmetszet. Készítendő 1 : 20 léptékben­: 1. a főhom­lokzat. Készítendő azonkívül egy távlati kép (sík területen). A pályatervek a pályázók által aláírva az ilyképpen felszerelt folyamodvá­nyokkal lepecsételten az alulírott miniszté­riumhoz címezve az Országos Magyar Képzőművészeti Tanácsnál (V., Báthory­­utca 12. I.) folyó évi február hó végéig nyújtandók be. Elkésetten beérkező folyamodványok figye­lembe nem vétetnek. Budapest, 1907. évi január hó 30-án. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztertől. A német vonatok gyorsasága. A leg­gyorsabb gyorsvonat Németországban a téli menetrendben a Berlin—Hamburg között közlekedő 6. számú D vonat, amely 88­2 km átlagos sebességgel közlekedik. A személy­­vonatok közt a leggyorsabban jár a Lipcse— Riesa közötti, amelynek átlagos sebessége 77­­ km óránként. (B) Helsingforsban a finn nemzeti múzeum alapkövét múlt év június havában tették le. Az új palotában az ország sajátos etno­gráfiai, történelmi és régiségi gyűjteményei s ezekben háztartási tárgyak, viseletek, fegyverek, ékszerek és más rokon dolgok lesznek csoportosítva. (x) 6. szám 1907 februárius 10 eeeeeee VEGYESEK

Next