A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítője, 1907 (26. évfolyam, 1-46. szám)
1907-02-10 / 6. szám
60 J EGYESÜLETI TÁRGYALÁSOK. A vízépítési szakosztály ülése 1907 jan. hó 29-én. Minthogy Rupek György szakosztályi elnök betegsége miatt az ülésen nem jelenhet meg, az elnöki széket a jelenvoltak egyhangú kérelmére Hieronymi Károly foglalja el. Jegyző Vidán Ede, jelen volt 110 tag. A múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése után a Hollán-pályádVt odaítélő bizottságában való részvételre a szakosztály egyhangúlag Steinecker Gábort kéri föl. Ezután dr. Hoór Tempis Mór a kolozsvári villamos művet ismerteti és rámutat arra, hogy megfelelő berendezkedéssel miképpen lehet a vízierőt lényeges veszteségek nélkül, legcélszerűbben úgy kihasználni, hogy a telep az áramfogyasztás napi ingadozásai mellett is zavartalanul működhessék. Rátérve az ugyanilyen értelemben tervezett garami vízműre, ezt a Duna-Tisza-csatorna létesítése és Budapestnek olcsó villamos energiával való ellátása céljából, közgazdaságilag olyannyira értékesnek tartja, hogy szerinte még az is indokolt volna, ha a beléje fektetett tőke kamatait maga az állam garantálná. Megvalósítását a Duna-Tiszacsatorna érdekében kívánatosnak véli. Az elnök dr. Hoór Tempis Mórnak köszönetet mond a rendkívül világos és értékes előadásért. Bogdánffy Ödön előrebocsátja, hogy a garami vízműre vonatkozólag még kevés adat ismeretes, mindazonáltal azt látja, hogy a szóban forgó terv a Garamon a tutajozás érdekeit sérti, mert számítása szerint attól évente 30 napot elvon. Ez a baj csak akkor volna elkerülhető, ha 50 millió m3 helyett 80 millió m8 víztároztatnék, ami viszont a Finály István előadásában közölt adatokból kiindulva, a költségeket olyannyira felemeli, hogy a Garamon termelt energia így azután kétszer annyiba kerülne, mint a kolozsvári került. Ennélfogva nem látja be, hogy a tervezett vízimű a Duna-Tiszacsatorna ügyének hasznára válna. Lázár Pál nem helyezkedik Bogdánffy számításainak alapjára, de a kitűnőnek ígérkező garami víziműnek a Duna-Tisza-csatornával való összeházasítása ellen óvást emel. Ellenben óhajtandónak véli, hogy a szóban forgó vízimű a főváros érdekében kiépüljön és a Duna-Tisza-csatorna kérdése ezzel ne komplikálhassék. Dr. Hoór Tempis Mór előadott konkrét statisztikai adataival szemben önkényesnek tartja Bogdánffynak a vízimű jövedelmezőségére vonatkozó számítását. Ezt be is bizonyítja , azt azonban ő is aláírja, hogy a garami víziműnek a Duna-Tisza-csatornával való összeházasítása nem okvetlenül szükséges. Budapestnek olcsó villamos árammal való ellátása azonban minden körülmények között kívánatossá teszi a garami vízimű megépítését. Miután Koltor László, Kolossváry Ödön és Varga József újabb hozzászólásra jelentkeztek, az elnök a vita folytatását február hó 5-ére tűzi ki és az ülést bezárja. A mű- és középítési szakosztályok ülése 1907. évi február hó 4-én. Elnök Hauszmann Alajos, jegyző Fritz Oszkár, jelen volt 65 tag. Az elnök az ülést megnyitja s a jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri Nagy Dezső és Lipták Pál tagokat. Bejelenti, hogy Unger Lajos és Földes Ede oki. építészek a szakosztályok tagjai sorába lépnek. Folyó ügy nem lévén, az elnök áttérve a napirend második pontjára, elrendeli a „Czigter-érem“ odaítélő bizottságába 5 tagnak választását. A szavazatok megszámlálására felkéri Fleischt Róbertet, Lux Kálmánt és Lipták Pált. Beadtak 36 szavazatot. Megválasztatott : Hauszmann Alajos, Schulek Jánes, Sándy Gyula, Ámon József és Lechner Jenő. Következik Nagy Virgil előadása, a Londonban 1906. évben tartott nemzetközi építész kongresszusról. Előadó befejezi a kongresszuson folyt tárgyalások ismertetését; megemlékezik a kongresszus tagjai tiszteletére rendezett nagy ünnepélyekről; végül számos vetített képben, érdekes magyarázatok kíséretében bemutatja ama kiváló építményeket és műemlékeket, melyeket a kongresszus kirándulásai alkalmával úgy Londonban, mint annak környékén megtekintett. Az előadás befejezése után az elnök a szakosztályok nevében az előadónak nemcsak a felette érdekes és tanulságos előadási ciklusért, hanem egyúttal a kongresszus alkalmával kifejtett eredményes munkásságáért is meleg köszönetet mond. A jegyző felolvassa belatini Braun Zoltán dr. helybeli ügyvéd levelét, melyben építészi díjszabási ügyben kér szakvéleményt. A szakosztályok Sándy Gyulát bízzák meg a kívánt vélemény megadásával. Málnai Béla felhívja a szakosztályok figyelmét arra, hogy a pályázati hirdetésekben szokásos kivétel folytán a pályázatot hirdetőnek jogában áll a díjazott terveken kívül még bizonyos számú tervet bizonyos összegért megvenni. A hirdető azonban, mint azt számos példa mutatja, semmi szükségét nem látván be annak, hogy jogával élve a díjazott terveken kívül még egy pár tervet megvegyen, a zsűri által megvételre ajánlott tervek megvételét megtagadja. Kéri a szakosztályokat, hassanak oda valami módon, hogy a hirdetőnek kötelességévé tétessék a jury által megvételre ajánlott terveket megvenni. Az elnök utalva arra, hogy még csak rövid idő előtt fejezték be a szakosztályok az új pályázati szabályok tárgyalását, tekintettel arra, hogy ott úgyis minden ilyen kérdés be megbeszélés tárgyává tétetett, arra kéri felszólalót, hogy előbb várja be annak életbelépését. Zelovich Kornél egyesületi titkár felkéri a szakosztályoktól kiküldött kartell-bizottságot, hogy a beadandó memorandumot lehetőleg még a legközelebbi választmányi ülés előtt nyújtsák be, hogy a választmány azt a gépészmérnöki szakosztályoktól már beadott memorandummal együttesen tárgyalhassa. Elnök kéri a kartellbizottság tagjait, hogy még a hét folyamán készítsék elő a memorandumot annyira, hogy az a jövő heti szakosztályi ülésen tárgyalható legyen. Sándy Gyula jelenti, hogy a kartellbizottság a legközelebbi ülésén abban a helyzetben lesz, hogy a memorandumot a szakosztályoknak bemutathassa. Végül Sándy Gyula felolvassa az újpesti járásbíróság felszólítására építészi-díjazási peres ügyben adott szakvéleményét, melyet a szakosztályok helyeslőleg tudomásul vesznek. Több tárgy nem lévén, az elnök az ülést bezárja. Kitüntetések. Őfelsége a személye körüli magyar minisztere előterjesztésére dr. Kosutány Tamásnak, az országos chemiai intézet és központi vegykisérleti állomás igazgatójának, a közszolgálat terén szerzett érdemei elismeréséül a III. osztályú vaskorona-rendet; Foerk Ernő építész, felsőipariskolai tanár tagtársunknak pedig a néhai gróf Andrássy Gyula emlékére emelt lovasszobor megalkotása körül szerzett érdemei elismeréséül a Ferenc József-rendje lovaskeresztjét adományozta. Pályázat. Az Ő cs. és ap. kir. Felsége 1857. évi május hó 18-án kelt legfelsőbb elhatározásával magyarországi ifjaknak a bécsi cs. kir. képzőművészeti akadémián való továbbképzése céljából alapított, s egymásután következő három évre 840 koronával javadalmazott ösztöndíjas helyek közül az 1906/7-ik iskolai évtől kezdve egy építészeti helyre ezennel pályázat hirdettetik. A folyamodók kérelmében igazolandó: a) a folyamodó életkora; b) kifogástalan erkölcse; c) az algimnázium vagy alreáliskola sikeres bevégzése, avagy ennek hiányában az ott tanított ismereteknek más úton történt elsajátítása; d) a folyamodó művészeti haladottsága, mire nézve mutatványmelvek (esetleg fényképfelvételek alakjában is) melléklendők ; e) kívántatik továbbá a következő pályázati feladat megoldása: Tervezendő kis útszéli kápolna, egyszerű, lehetőleg magyaros kiképzéssel, mely alkalmas legyen arra, hogy utazás közben a vándor benne rövid ájtatosságát végezhesse. A felépítésnél szem előtt tartandó, hogy a monumentális hatás mellőzésével intim, esetleg festői megoldás nyújtassék, egyszerű eszközök igénybevétele mellett. A kápolna az időnek ellentálló anyagból, egy 70 m 2 terjedelmű „Erzsébet-kert" végébe tervezendő s azzal összhangban vasból, kőből vagy fából megtervezendő a kert kapuzata és kerítése is. A kápolna beépített területe 20—25 m 2 legyen. Az oltár helyét egy fülkébe zárt vallásos tárgyú kép foglalja el. Torony mellőzendő. Készítendő 1:50 léptékben: 1. az alaprajz; 2. az egymástól eltérő homlokzatok rajza a főhomlokzat kivételével; 3. egy hossz- és keresztmetszet. Készítendő 1 : 20 léptékben: 1. a főhomlokzat. Készítendő azonkívül egy távlati kép (sík területen). A pályatervek a pályázók által aláírva az ilyképpen felszerelt folyamodványokkal lepecsételten az alulírott minisztériumhoz címezve az Országos Magyar Képzőművészeti Tanácsnál (V., Báthoryutca 12. I.) folyó évi február hó végéig nyújtandók be. Elkésetten beérkező folyamodványok figyelembe nem vétetnek. Budapest, 1907. évi január hó 30-án. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztertől. A német vonatok gyorsasága. A leggyorsabb gyorsvonat Németországban a téli menetrendben a Berlin—Hamburg között közlekedő 6. számú D vonat, amely 882 km átlagos sebességgel közlekedik. A személyvonatok közt a leggyorsabban jár a Lipcse— Riesa közötti, amelynek átlagos sebessége 77 km óránként. (B) Helsingforsban a finn nemzeti múzeum alapkövét múlt év június havában tették le. Az új palotában az ország sajátos etnográfiai, történelmi és régiségi gyűjteményei s ezekben háztartási tárgyak, viseletek, fegyverek, ékszerek és más rokon dolgok lesznek csoportosítva. (x) 6. szám 1907 februárius 10 eeeeeee VEGYESEK