Ipari szabványosítás, 1923 (2. évfolyam, 6. szám)
1923-10-14 / 6. szám
I. évfolyam. 1923 október 14. 6. szám IPARI SZABVÁNYOSÍTÁS A MAGYAR IPARI SZABVÁNYOSÍTÓ BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYEI Szerkeszti: MARUSÁK DEZSŐ. Szerkesztőség : a Magyar Ipari Szabványosító Bizottság titkári hivatala. Budapest IV. Reáltanoda-u. 13-15. Szakbizottságok jelentései. Csavarmenet. A külföldi szabványok tanulmányozására kiküldött szakbizottsági ülés a csavar és csavarmenet szabványosítására albizottság fölállítását határozta el és az albizottság megszervezésére és vezetésére Stein Sándor igazgató urat kérte föl. Az albizottság 1922. évi január 12-én tartott első ülésén kimondotta, hogy a csavar és csavarmenet szabványosítását két külön bizottságban dolgozza ki. Az utóbbi bizottság vezetését Stein Sándor tartotta meg, az előbbit Árpád Gyula főmérnök úr vállalta el. A csavarmenet-szabványosítás programjára egyelőre a következő menetfajokat tűzte ki az albizottság: 1. éles menet (a) Whitworth-menet, b) métermenet, c) csőmenet, 2. trapézmenet, 3. fűrészmenet, 4. gömbölyűmenet, 5. sajtolt menet. Az élesmenet-szabványtervezeteknek a kidolgozására egy szűkebb körű albizottság nyert megbízatást, melynek tagjai Biewald Antal, Gábor József és Stein Sándor lettek. Elhatározta a bizottság, hogy a német és osztrák csavarmenet-bizottság tárgyalásairól kiadott jelentéseket és ismertetéseket összegyűjti és a tagok rendelkezésére bocsátja, továbbá, hogy a szabványtörzeteken előforduló szakkifejezések helyes magyarosságának a megállapítására egy nomenklatura bizottságot állít föl. Az albizottság 1922. évi november 21-én és december 5-én tartott ülésein keresztülvitte a külön csavar- és csavarmenet-bizottságra való felosztását. A csavarmenet-bizottság tagjai: Alexy György, Baranyai Imre, Biewald Antal, Boschán Lipót, Gans Sámuel, Gábor Jenő, Hauser Adolf, Körtvélyessy Dezső, Lorber Zsigmond, Mérei Imre, Ott Gyula, Schiffler Ottmár, Stark Oszkár, Stróbl Mihály, Ungár Ede és Wolf Sándor. A csavarbizottság vezetését Árpád Gyula lemondása után dr. Szabó Gusztáv műegyetemi tanár úr vállalta el. A nomenklatúra-bizottság (Gábor Jenő, Hargíttay Brúnó, Sóváry Emil, Stein Sándor, Weiner Emil és Wolf Sándor) 1923. évi március 20-án tartott ülésén a csavarmenet-bizottság által kidolgozott szabványtervezeteken szereplő szakkifejezéseket és elnevezéseket vizsgálta felül. Az elnevezések megállapításánál az volt az irányadó, hogy a táblázatokban levő adatokat nem körülírni kell az elnevezésekkel, hanem elkeresztelni, úgyhogy az rövid és magyaros legyen, méltó arra, hogy a közhasználatban elterjedjen. A csavarmenet-bizottság 1923. évi május 16-i és május 30-i ülésein letárgyalta a Gábor Jenő előadó által előterjesztett Whitworth- és métermenet szabványtervezeteket és azokat elfogadta. A külföldi államok szabványosító bizottságai hosszú éveken keresztül foglalkoztak a csavarmenet egységesítésének kérdésével, a csavarmenet-bizottságnak tehát több év hosszú és fáradságos munkájának eredménye és tapasztalata állott rendelkezésére és ennek felhasználásával dolgozta ki a csavarmenet-szabványtervezeteket. A tervezetek kidolgozásánál a német, svájci és osztrák szabványok szolgáltak alapul, melyek lényegtelen eltéréssel egyeznek egymással. A bizottság úgy a Whitworth-menet mint a métermenet szabványosítását javasolja, minthogy a Whitworth-menet egyedül nem felel meg, durva menetemelkedéseit a műszeripar nem használhatja, viszont csak a métermenet bevezetése ma még keresztülvihetetlen. A javaslat tehát lényegében az eddigi gyakorlatot szabványosítja azzal a módosítással, hogy a Löwenherzmenet helyett, amely a szabványosítás szempontjából több kifogás alá esik és a métermenet fejlődésének egyik közbeeső fokát képviseli, a zürichi nemzetközi métermenetet ajánlja a megfelelő kibővítéssel, amint ez a környező középeurópai államokban is megtörtént. A kidolgozott szabványtervezeteket lapunk mai számában bocsátja a bizottság a nagy nyilvánosság kritikája alá és fölkér minden szakembert, akinek bármilyen vonatkozásban is valaha csavarmenettel dolga akadt, hogy a szabványtervezeteket áttanulmányozza és észrevételét, bírálatát, avagy javaslatát bizottságunk titkári hivatalához a jelzett határidőig juttassa el. Csavarmenet-szabványtervezetek. MISZ 11 Whitworth-menet (26. oldal). A Withworthmenet az Engineering Standard Committee által Angliában kiadott csavarmenet 10"—6" átmérőig. Az angol táblázat méretei 162/з C° (62 F°)-ra vonatkoznak. Minthogy a méterrendszerű államok a szerszámok pontos méreteinek megállapításánál normális középhőmérsékletül 20 Ö°-ot fogadtak el, a tervezetben az angol táblázat méretei mm-re átszámítva 20 C°-ra vannak korrigálva. Egyenlő hőmérsékleten a magyar és az angol szerszámok pontosan egyeznek egymással. A táblázatban megadott méretek a csavarmenet számított (elméleti) méretei. A gyakorlatban azonban az anyag rugalmasága következtében az anyában vágott menet nagyobb lesz mint a menetfúró, a csavaron vágott menet pedig kisebb lesz, mint a menetvágó. Ezért, hogy a táblázatban megadott méreteket pontosan elérjük, a vágószerszámokat valamivel vastagabbra, illetve vékonyabbra kell készíteni. Hogy mennyivel vastagabbra vagy vékonyabbra, azt egyedül a tapasztalat mutatja meg. A zárójelben levő méreteket lehetőleg kerülni kell, helyettük inkább a métermenetet használjuk. A csúcstőméret elnevezését a 28. oldalon levő ábra magyarázza és mutatja a szokásos mérését. MISZ 12. Tompa-Whitworth-menet. (26. old.) Az eredeti Whitworth-menetnél az anya-és csavarmenet egész felületén illeszkedik. Minthogy ez a gyakorlatban nehezen valósítható meg, a Whitworth-menetet, úgy, mint ez a métermenetnél történik, az eredetin kívül még tompaéllel is szabványosítják, úgyhogy az éleken a csavar és az anya között egy kis hézag van. Az él letompítását úgy érjük el, hogy a csavar külső átmérőjét a hézagnak megfelelőleg kisebbre készítjük, ezáltal az eredeti (névleges) átmérőnek megfelelő menetvágó a külső átmérőn nem vághat legömbölyített menetért, hanem az a kisebb átmérő következtében tompa marad. Hasonlóképen az anya belső átmérőjét a hézagnak megfelelően nagyobbra készítjük, úgyhogy az eredeti átmérőnek megfelelő menetfúró a belső átmérőn nem vághat legömbölyített menetéit, hanem az a nagyobb átmérő miatt tompa marad. Ezzel az eljárással elérjük, hogy úgy az eredeti Whitworth-menet, mint a tompa Whitworth-menet ugyanazon szerszámokkal (menetvágó és menetfúró) készíthető, minthogy a névleges átmérő, továbbá a mag-átmérő és az anyamenet külső átmérője a két menetnél ugyanaz. A menet élének letompítása egyrészt megkönnyíti a csavar gyártását, másrészt biztosítja a menet hordozó felületének megfekvését. MISZ 13, 14, 15. Métermenet. (27. és 28. oldal.) A métermenetet 680 mm átmérőre az 1898. évi zürichi nemzetközi kongresszus állapította meg, melyet azután a német és svájci szabványosító bizottságok egyöntetűen kibővítettek lefelé 1 mm-ig és fölfelé 149 mm átmérőig. 6—1 ww?-ig az átmérők és menetemelkedések egyeznek a Löwenherz-menetével. 89—149 mm átmérőig pedig miraliéi haladnak a Whitworth-menettel. A menetemelkedés 64 mm átmérőn fölül állandóan 6 mm, ami szükségessé tette a 72, 76 és 80 mm átmérőjű menetnél a zürichi megállapodás megváltoztatását, amihez Franciaország is hozzájárult. Főbizottsági ülés. A Magyar Ipari Szabványosító Bizottság Főbizottságának múlt évi december hó 18-án tartott ülésén Herrmann Miksa elnök beszámolt a szabványosítás