Technika és Közgazdaság, 1923 (1. évfolyam, 1-44. szám)
1923-08-05 / 28-29. szám
1923. Vili. I. Technika és Közgazdaság (Parcellázás) című határozmány, illetve táblázat továbbra is hatályon kívül marad. A parcellázások földmérési munkálataira vonatkozólag — tekintettel a folyamatban lévő birtokreformmal kapcsolatos, tömeges ilynemű munkálatokra — az 1909/1912. évi díjszabástól független, az ezidőszerinti árviszonyok figyelembevételével összeállított, a jelen határozattal egyidejűleg kelt Parcellázások földmérési munkálatainak díjtáblázata állapíttatik meg, megjegyezvén, hogy ennek díjtételei az 1922 június 9-i, hasoncím alatt először kiadott parcellázási díjtáblázat díjtételeinek húzsszorosai. 3. A fenti 2. b) alatti díjazás a ténylegesen felmerülő készkiadások figyelembevételével a hatszázszoros díjtételnél magasabbra is emelhető: a) oly mérnöki, építészi, gépészmérnöki stb. munkálatoknál, vegyészi vizsgálatoknál, melyeknél különlegesen számottevő készkiadások merülnek fel, illetve különlegesen költséges vegyszerek szükségesek; b) az 1909., illetőleg 1912. évi díjszabás II. 11. pontjában felsorolt munkáknál (pl. másolatok készítése, összeolvasása stb), ha az ezekkel járó, számlával igazolható készkiadások az eredeti díjtételek hatszázszorosának 75%-át meghaladják. 4. A százalékos elszámolás alapjául szolgáló díjtáblázatok felrovataiban foglalt értékhatárok kétszázszoros értékükkel veendők a konkrét esetben mértékadó százalékos tételsorozat kikeresésénél számításba, e táblázatok egyéb tételeinek érintetlenül hagyása mellett. 5. Amennyiben a mérnök vagy az építész a reá bízott építkezéshez vagy egyéb munkálathoz szükséges anyagok, berendezések stb. részben vagy egészben való beszerzésével is megbízatnék, ügy eme tevékenysége külön díjazandó, a díjazás módozatai a felek által előzetesen megállapítandók. 6. Az építészi becslési munkákra vonatkozó határozmányok a következőképp módosíttatnak: a) a díjszabás VI. Különleges határozmányok építési munkákra című fejezete 24. Hozzávetőleges becslések pontjának érvényessége új építkezésekkel kapcsolatos hozzávetőleges előállítási értékbecslésekre korlátoztatik; b) meglévő ingatlanok alapterület vagy beépített köztartalom szerint számított hozzávetőleges forgalmi értékbecslése, ha az részletes felmérések, szerkezeti vizsgálat, önálló árkutatás alapján történik, mely esetben a felvételi rajzok a becslési művelethez melléklendők, a forgalmi becsérték 0,5%-ával díjazandó. Ha a becslés felmérések eszközlése nélkül, esetleg meglévő tervek alapján történik, úgy az a forgalmi becsérték 0’2°/6-ával díjazandó. 7. Amennyiben akár hatóság, akár magánfél számára adott szakvélemény vagy más hasonló jellegű megbízás esetén a díjazás tárgyát képező ügy álladéka összegszerűen megállapítható s az ügyben folytatott ténykedés érdemleges eredménye befejezett egészet alkot, a 2. a) és b), illetve 3. alattiak alapján fizetendő végösszeg nem lehet kisebb, mint az ügy álladékának egy százaléka. 8. Kisebb megbízások, illetve munkák, még hogyha azok a költségösszeg bizonyos százalékával való elszámolás rendszerébe beilleszthetők volnának is, a mérnöknek vagy építésznek a megbízás vállalásakor kifejezendő kívánságára az idő szerinti díjazás alapján számolandó el. 9. A megbízás átadása alkalmával a várható teljes díjösszeg 20%-a előlegként adandó, amely előleg az egyes esedékessé váló díjrészletek arányos részeként vonandó le. 10. A forgalmi adót a megbízó köteles megtéríteni, illetve az a megbízó terhére felszámítandó. 11. Az 1909., illetve 1912. évi díjszabás I. 10. pontjában, valamint a Meghatalmazás minta 7. pontjában foglalt törvényidézetek helyett az 1911. évi I. törvénycikk 767—768. szakaszai és 1912. évi LIV. törvénycikk értendők. 12. A megbízás tárgyával kapcsolatban a megbízó és harmadik személy között létrejövő peres ügyekben való közreműködés az eredeti megbízástól függetlenül, külön díjazandó. 13. A nagyválasztmány nyomatékosan ajánlja, hogy a felek a mérnöki vagy építészi megbízás feltételeit a díjszabás hátlapján olvasható Meghatalmazás szerint előre, írásban szabályozzák. Ajánlja továbbá, hogy amennyiben felmerülő esetben a felek a díjazásra nézve nem tudnának megegyezni, véleményért forduljanak az Egylet elnöksége útján az Egylet díjszabási tanácsadó bizottságához, amely bizottság hivatva van esetről-esetre díjszabási kérdéseket elbírálni és azokban tanáccsal szolgálni. A bizottság által adott véleményekért általában díjazás állapítható meg, mely esetben a díjminimum 10.000 korona. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet nagyválasztmányának 1923. évi június hó 27.-i (642.) rendes ülésén nyert felhatalmazás és a díjszabás revideálására kiküldött bizottság 1923. évi július hó 27-én hozott határozatai alapján. Ferenczy Zsigmond s. k. titkár. Sándy Gyula s. k. elnök. Közlemények az érdekeltség köréből. Személyi hírek. A Kormányzó Úr Őfőméltósága a közgazdasági élet terén kifejtett érdemes tevékenységük elismeréséül : Zorkóczy Samu, Jaross Jaroslav, Strókay István és Kelemen István tagtársainkat a magyar királyi kormányfőtanácsosi, a szénbányaművelés körében eltöltött sok évi odaadó szolgálatuk és a hazai széntermelés fejlesztése körül szerzett érdemeik elismeréséül : Gyürky Gyula, Róth Flóris, Tilos János, Schmidt Jenő, Zsigmondy Árpád tagtársainkat pedig a magyar királyi bányaügyi főtanácsosi címmel tüntette ki. A mérnöki kamara első megalakításának előkészítésére hivatott bizottság: Elnök: dr. Zielinski Szilárd műegyetemi ny. r. tanár. Tagok: Balogh Ernő oki. erdőmérnök, Becsey Antal oki. gépészmérnök, Bund Károly oki. erdőmérnök, Chatel Vilmos oki. gépészmérnök, Czillinger János oki. erdőmérnök, dr. Ernszt Kálmán oki. vegyészmérnök, Éltető Ákos oki. mérnök, Halmi Gyula oki. vegyészmérnök, Hermann Miksa oki. gépészmérnök, Henrich Viktor oki. bányamérnök, Hoepfner Guido oki. építész, dr. Hültl Dezső oki. építész, Kakulay Károly oki. gépészmérnök, dr. Neuschlosz Kornél oki. műépítész, Oltay Károly mérnök, Orczy Gyula oki. építész, Rohringer Sándor oki. mérnök, Sármezey Endre oki. mérnök, Schiffer Miksa oki. mérnök, Schilling Zoltán oki. gépészmérnök, dr. Schleicher Aladár fémkohómérnök, Schoditsch Lajos oki. építész, Schulek János oki. építész, Szesztay László oki. mérnök, Thoma Frigyes oki. gépészmérnök, Verebélyi László oki. gépészmérnök, K. Virágh Andor oki. építész, dr. Vak Mihály oki. vegyészmérnök, Zorkóczy Sámuel oki. bányamérnök, Zsigmondy Dezső oki. mérnök. Felhívás csomagoló automata szerkesztésére. Liptay B. Jenő tagtársunktól (Salgótarján, Acélgyár) titkárságunkhoz érkezett megkeresést — mivel széleskörű érdeklődésre tarthat számot — teljes szövegében az alábbiakban közöljük : Egy — Amerikában 23 éve élő — volt alkalmazottunk felkeresett bennünket, hogy neki szüksége volna a mellékelten beküldött tea zsákocska elkészítésére automatikus gépre. A gépnek a mellékelt tea-zsékocskét komplett el kell készítenie automatikusan. Az automatába ötféle anyag menne be: 1. organtin a zsákocska részére, 2. a tea a gép által adagokban töltetnék a zsákocskákba, 3. a spárga, melyre a cédula ráakasztandó, 4. a tea minőségét feltüntető kartonpapír, s végül 5. az argantint varró cérna. Edward Waltner azon kéréssel fordul a magyar mérnökökhöz, hogy aki hajlandó volna ilyen automata készítésével foglalkozni, ő vállalkozik a költségek fedezésére és biztosítja a feltalálót, hogy évenként 1.000.000—2.000.000 dollár kereshető Amerikában a szabadalom létesítésével. A mintául beküldött tea zsákocskánál kerülendő a fémkarika. Legcélszerűbb volna, ha a gép nem zsákot varrna organtinból, hanem az organtint összehúzná zsákszerűig, ami által a varrás elkerülhető és a fémkarika pamutfonállal pótlandó. Megjegyzem, hogy jelenleg Amerikában az összes nyilvános helyeken — sőt az otthonokban is — a teát higiénikus szempontból organtinzsákokban adják el, illetve szolgálják fel és így az automatagépnek elkészítése a ma divatban lévő tea felhasználásánál rendkívül nagy jövedelmet biztosítana. Azon kéréssel keresem fel a Mérnök-Egylet Titkárságát, szíveskedne esetleg a Közlönyben ezt közzétenni és aki erre vállalkozik, közvetlenül forduljon : 71