Építészet - A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet negyedévi szemléje, 1942 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1942-01-01 / 2. szám

vonatkozóan nem nyújt semmi felvilágosítást, úgyhogy e tekintetben csupán feltevésekre vagyunk utalva. A híd páratlan szépségű kapuzataival és hídfőivel, harmonikusan csatlakozó finom vonalazású vasszerkezeté­vel olyan tökéletes művészi egységet nyújt, hogy önként is felmerül az a gondolat: a híd oly elme műve, akiben a zse­niális mérnök és az istenáldotta képességű építőművész a legtökéletesebben egyesült. Ez a feltevés még valószí­nűbbé válik, ha meggondoljuk, hogy az akkori időkben a mérnökképzés egyik fontos része volt a klasszikus építő­művészetben való jártasság elsajátítása, a mérnöki munka­kör bármely ágazataira készült is a mérnökjelölt. Ismere­tes például, hogy az akkori idők divatjához hozzátartozott, hogy a gőzgépszerkesztő mérnöknek a gép hajtórúdjára meanderdíszítést kellett terveznie. Érthető, ha a hídtervező mérnök az építészetben még jártasabb volt, hiszen ez nem is esett oly messze szorosan vett munkakörétől. Az akkori időkben Angliában tervezett lánchidakról rézmetszetek készültek, ezekből több példány Magyar­­országra is elkerült, egy ilyen példány ma is van a keres­kedelem- és közlekedésügyi minisztériumban. E finom­művű metszeteken feltüntetett hidak alakja hasonlók a mi Lánchidunkhoz, de szépség tekintetében nem érik el ennek a mértékét, lehetséges tehát, hogy a Lánchíd terve egy fokozatos fejlődés végső pontját jelenti, ahol W. Clarknak alkalma volt művébe mindazt belevinni, amit alkotóképessége az idők folyamán kitermelt. Az idézett műből kitűnik, hogy W. Clark rendkívüli gondossággal ügyelt fel az építésre. A helyszíni építés­­vezető Adam Clarke szintén angol mérnök volt, az Alagút későbbi építője és akiről Budapesten teret is neveztek el, de az építés szellemi vezetője végig W. Clark maradt. Fel van jegyezve, hogy évente többször jött Magyarországra, minden alkalommal hosszabb időt töltött itt, az építés minden részletére itt adta meg az utasítást, az építőköve­ket személyesen választotta ki és Ausztriában maga vég­zett kísérleteket a hídhoz felhasználandó faanyaggal stb. Úgy látszik, hogy élete főművének tekintette a Pestet és Budát összekötő hidat, aminek megépítésébe belevitte minden tudását, angol alaposságát és ragyogó építőmű­vészi képességének legszebb lángolását. Időrendben ugyan nem ide tartozik, de az egység kedvéért a leghelyesebbnek találom, ha egyfolytában a Lánchíd átépítését is itt tárgyalom. Ismeretes, hogy a forgalmi igények megnövekedése és a Clark-féle szerkezet némely hibája folytán idővel át kellett építeni a Lánchidat, ami a kereskedelemügyi mi­nisztérium hídosztályának tervei szerint 1913—15. évek­ben került végrehajtásra. A tervek építészmérnök közre­működése nélkül, de annak szem előtt tartásával készültek, hogy a híd szépségének az átépítés folytán szenvednie nem szabad. A terveket elbírálás végett a Közmunkák Taná­csához kellett felterjeszteni, e tanácsban érvényesült az építészi közreműködés bírálat és tanácsadás formájában. A Széchenyi-Lánchíd kapuzatának homloknézete. (LtVAriON Of CM О V!£W Of г ANO i PUN A Széchenyi-Lánchíd kapuzatának oldalnézete.

Next