A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 34. évfolyam (1900)

Névjegyzék Gyáros Vilmos: A leicesteri villamos művek. 16 szövegábrával 126—132 Hajós Sámuel (H. S.): Vizi építkezések Bosznia­ és Hercegovinában 265 - 268 — Két újabb vízmérő műszer. 12 szöveg­ábrával 321—327 — A drezdai műegyetem folyam-laborató­­­­riuma. (A) 418 — Újabb duzzasztóművek Amerikában 5 szövegábrával. (A) 482—483 — A «Le Triphasé» alapozása. (^4). ... 517 — Zsilipkapuk vízmentes zárása. 2 szöveg­• ' ábrával'(4)V"V V":' ." '. . . . . . 549 — A folyammeder alakja és a mederfenék mélysége közötti összefüggés. (.4, . . . 550 Tapasztalatok a Girardon-féle új vízsza­bályozó módszerrel (4) 551 — Cementhabarcs befecskendezése nagy fal­tömbök belsejébe (A) 551 — A Pythagoras-féle tantétel újabb bizonyí­téka. 1 szövegábrával(14) 551 — A hidraulikai nyomaték fogalma a csatornaszelvényekben 5 szövegábrával(1 1) 575—577 — A vízfolyás napi ingadozása és az árhul­lámok mozgása a felső Rhône-ban (^4) . 613 Haltenberger• Samu: Buckingham telegráf és betűnyomtató készülékeknek perforátorja. 18 szövegábrával 81—88 Hauszmann Alajos: A kir. vár építésének tör­ténete 82 szövegábrával és a XIX—XX. táblával 217—238 245—260 Ifj. Heim­ Sándor: III. Sándor hídja 7 szöveg­ábrával 306—312 — Az 1900. évi párisi nemzetközi kiállítás közlekedő eszközei 54 szövegábrával. (Edvi Illés Aladárral együtt) 373—388 Herzog József: Vezeték-faárbocok vaslábazat­tal. 10 szövegábrával 239—242 Dr. Hoor Mór: Ujabb adatok a dielektromos testek fizikájához. 9 szövegábrával. . . 485—500 Hoszpotzky Alajos: Az Alduna szabályozása 24 szövegábrával és a XV—XVI. sz rajz­melléklettel 157—187 Edvi Illés Aladár (J. és J—s): Fémredukálás és izzítás alumíniummal. (A) 47—48 — Hadihajó előtönk szövegábrával. (4) . . 95 — Kísérletek vasmázokkal (^4) 319—320 — A Brinell-féle szilárdsági kísérletek 9 szövegábrával 327—332 •— Acélöntvények kijavítása és páncéllapok részleges lágyítása. Szövegábrával, (vl) . 340 — A Margit-híd szárnyhídjának felavatása. 2 szövegábrával 366 — 370 — Az acélingorok hólyagtalansága. Szöveg­ábrával (4) 371—371 — Az 1900. évi párisi nemzetközi kiállítás közlekedő eszközei. 54 szövegábrával (Ifj. Heim­ Sándorral együtt) 373—388 — Az északamerikai trustök 409—415 — A vasművesség a párisi világkiállításon. 30 szövegábrával 460—478 — A világ vasipara 1898-ban és Magyar­ország vasfogyasztása. 6 szövegábrával 508—517 — Magyarország bányászata és kohászata 1899-ben 613—616 Just Ferenc: Landini sínszelvény rajzolója és néhány régebbi sínkopásmérő. 19 szöveg­ábrával 538—545 Kandó Kálmán Az elektromos vontatás nagy­vasutakon nagyfeszültségű váltóárammal. 4 szövegábrával 525—532 Katona Lajos: Tervezet és javaslat hengermű­szerkezet egyszerűsítésére. 4 szövegábrával 397—402 —A vaskohászat a párisi 1900. világkiállításon. 532—538 Klemp Gusztáv {K—p és K. G.)­ Ujabb ké­miai felfedezések. (A) 19—20 — A kénsav gyártásának egy új módja (A) 48 — Magnalium. (A) 76­­— A kereskedelemben folyós szénsav. (A) 339 — A fogyasztás szerepe az iparban. (A) 339—340 — A világ legnagyobb kémiai gyára. 7 szövegábrával (A) 394—396 — Mesterséges szén. (4) 417 — Szénoxidnak a szoba levegőjébe való be­hatolása gázzal fűtő kályháknál. (4) . . 417 — Új alumínium készülékek. (A) .... 417 Korda Dezső: A villamos kemence termékei. 6 szövegábrával 77—81 — Az oldatok elektromos disszociációja. . 403—409 Koromzay Frigyes: Az elektromágneses hul­lámok és a drót nélkül való telegrafozás. 12 szövegábrával 205—213 Kossalka János: Újabban épült francia kőhidak, különös tekintettel szerelésükre. 4 ábra­csoporttal 197—204 Landau Lajos: Völgyzáró gátak kőhányásból vasbetéttel. 7 szövegábrával 69—71 Meissner Alajos: Bosznia és iparának fejlő­dése. 28 szövegábrával 191 —194 Mihályfi József (mi)­ Secessziós utcaprofilok. 3 szövegábrával (A) 264 Mueller H. Ottó: Budapest buda-újlaki vízmű­telepének szivattyúgépe. A XXI—XXII. sz. rajzmelléklettel 355—356 — 1200 lóerős compound gőzgép szelepes vezérművel és kondenzációval. 2 szöveg­ábrával és a XXIII—XXIV. sz. rajzmel­léklettel — A szivattyú-szelepek. 17 szövegábrával* Papp László: Területkiosztás. 8 szövegábrával Polifka János: A fa és telítése Pompéry Elemér (P. E). — Vasúti összeköttetés Ceylon és Elő-India között. Szövegábrával. (A) — Nagy átmérőjű konkávtükrök (J.) . . . — Németország legnagyobb kettőscsavar gyorshajója (A) 135 — Elektrogravure. 6 szövegábrával . . . . 187—190 — Oroszország vasútjai. (A) 191 — Vasút Alexandria és Shanghai között.(A­) 191 — Földalatti gyorsvasút New-Yorkban. (A) 196 — Kis-Ázsia vasúti hálózata. (4) 216 — A leghosszabb lokomotív. (A) .... 216 — A levegő javítása vasúti alagutakban (4) 216 — A moszkva-irkutszki közvetlen gyorsvo­nat. 6 szövegábrával 312—317 — Trieszti fogaskerekű vasút. (4) .... 340 — A föld vasúthálózatának hossza. (A) . . 417—418 —­ Sárga fénynek alkalmazása fehér helyett, vasúti optikai jelzéseknél. (4) 418 — A legnagyobb lokomotiv-rekord (A) . . 448 — Vasút a Szamojed-félszigeten keresztül. (.4) 448 — Hegyi vasút Észak-Indiában. (.4) . . . 483 * Befejezését lásd a Közlöny 1901 évi XXXV. kötetében. 388 443 500 150 10 389 447 508 155 — 16 94 —95 95 1900

Next