A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 46. évfolyam (1912)

5. szám - A Hollán-pályadíjak szabályzata

XLVI. kötet, 5. szám A Hollán-pályadíjak szabályzata Ennek a nagyszabású rekonstrukciónak a következ­ménye, hogy 1910-ben már 3740 km hosszúságban 45 kg-os felépítményük volt. Ugyanekkor a 41 kg-os felépítmény hosszúsága 19.200 km, 1900-hoz viszonyítva 16.900 A/ra-rel több. A m. kir. államvasutak fővonalain a 33*25 kg-os síne­ket már 1873-óta (Károlyváros-fiumei vonal) alkalmaz­zák. 1890-ben alkalmazzák első ízben a 34*5 kg-os fel­építményt. 1895-ben térnek át a 42*8 kg-os ú. n. góliát sínekre. Ilyen nagy súlyú sín alkalmazásával a fentebbiek szerint a m. kir. államvasutak megelőzték a német vasutakat. Fővonalainknak ilyen felépítménynyel való rekon­strukcióját azonban olyan mérsékelt felépítményi kiadással, amilyent fentebb említettünk, 1895 óta végrehajtani nem lehetett. A m. kir. államvasutak is kénytelenek tehát, éppúgy mint a mult évtizedben a porosz vasutak, rendkívüli összegek igénybevételével fővonalaik felépítményét most már gyorsabb ütemben rekonstruálni. A m. kir. államvasutak fővonali vágányaiból 1911. év végén 42­8 kg-os felépítménynyel volt ellátva 2344 km. A nemzetközi fővonalakon 4271 km vágánynak ilyen felépítménynyel való ellátása szükséges. Az 1912. évi költségvetés megokolása szerint a még hiányzó 1927 km vágánynak rekonstrukcióját 6 év alatt végre kell hajtani. A felépítmény rekonstrukciója és az üzemi kiadá­sok. Kétségtelen, hogy a felépítmény rekonstrukciója a megnövekedett sebesség és a megnövekedett vonat­súly következtében minden nagyvasúton szükséges. Nagy jelentősége van a felépítmény megerősítésének a járóművek nyugodt járása szempontjából is. A felépítmény nagyobb igénybevétele tette szüksé­gessé az ágyazat javítását, nehezebb síneknek, javított sínkapcsoló szereknek, a sínvándorlást akadályozó készülékeknek alkalmazását s különösen a vágány leg­érzékenyebb részének, a sín illesztésének tökéletesítését. Nyilvánvaló, hogy mindezek a javítások a felépít­ménynek hosszabb életét, a felépítmény jó karban tar­tására fordítandó költségeknek csökkentését, tehát a gazdaságosabb üzemet jelentik. Szépen bizonyítják ezt a tételünket a szász kir. állam­­vasutakon szerzett tapasztalatok. A szász kir. állam­vasutakon egy méter vágány jó kar­ban tartására évenként szükséges munkanapok száma 1899-től 1909-ig a felépítmény megerősítésével kapcso­latban a következőképpen változott.*) És mégis azt tapasztaljuk, hogy a német va­loha felépítményüket lényegesen megerősítették, a fel­építmény jó karban tartására fordított kiadás akár vágánykilométerenként, akár a teljesítmény egységére átlagban ma is jóval nagyobb, mint az osztrák és magyar vasutakon. Mi ennek az oka? Az, hogy a német vasutak a hatalmasan növekedő forgalom igényeinek kielégíthetése végett előre dolgoznak. A poroszok folyton szaporítják a nehezebb súlyú síneket s a pálya kifogástalan állapotára kiváló gondot fordítanak. Mert jól tudják, hogy a gazdaságos üzem alapfeltétele kifogástalan, korlátozásokat kizáró pálya. Nagyvasutak gazdaságos üzeme. Az előbbiekben a komplikált vasúti üzemnek fontosabb kérdéseit vizs­gáltuk meg az üzem gazdaságossága szempontjából. Azt hiszszük, fejtegetéseink során kitűnt, hogy gazda­ságos üzem tulajdonképpen csakis olyan vasutakon lehet­séges, ahol a berendezések megfelelnek a forgalom igényeinek. Berendezéseinek folytonos fejlesztésére kell tehát törekednie minden vasútnak. A porosz-hesszeni államvasutak kedvező üzemi ered­ményeinek ismertetésekor Breitenbach vasúti miniszter a porosz parlamentben 1911 január 14-én tartott beszédé­ben kiemeli, hogy az elért kedvező eredményekért nemcsak a vasutat illeti elismerés, hanem a parlamentet is, mert az utóbbi évek rendkívüli eszközeinek igénybe­vételével abba a helyzetbe juttatta a vasutat, hogy az gazdaságosan kezelhető. Lehetetlen lett volna a kiadásokat csökkenteni — mondja —, ha berendezéseinket nem fejlesztettük volna olyan mértékben,hogy gazdaságosan kezelhetjük a vasútat. Üzembiztos, a technika újabb vívmányait felhasználva folyton haladó, gazdaságosan kezelhető legyen a vasút. A vasút berendezéseinek fejlesztésében nincsen pihenő, a nyugalom már visszafejlődést jelent. Gyorsvonatú Gyorsvonat nélküli Mellék­fővonalakon fővonalakon vonalakon 1899 0*201 0190 0*161 1900 0*188 0*190 0*158 1901 0*187 0*182 0*153 1902 0*183 0*181 0*143 1903 0*184 0*173 0*141 1904 0*168 0*167 0141 1905 0*164 0*158 0­ 134 1906 0*164 0*155 0*127 1907 0*150 0*151 0*123 1908 0*160 0*150 0*140 1909 0*147 0 133 0*122 *) Das deutsche Eisenbahnwesen der Gegenwart. A Hollán-pályadíjak szabályzata. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet alapító elnökének, Hollán Ernőnek emlékére az 1885., illetőleg az 1885. évi rendes közgyűlésen évente összesen 600 K-t kitevő jutalomdíjakat alapított. A díjakat az Egylet folyóiratában, a „Közlöny"-ben megjelent cikkelyek közül évenként a két relatíve legjobb cikkely szerzőjének „Hollán-pályadíj" címen adja ki, még pedig a relatíve legjobbnak szerzőjét 400 K első díjjal, a másodikét pedig 200 K második díjjal jutalmazza. Ha esetleg a két legjobb közlemény egyenlő értékű, mind a kettőnek szerzője egyenként 300 K összeggel jutalmazható. A jutalmazásban részesülnek elsősorban a technikai tartalmú és a szerző önálló kutatásán, vagy elméletén alapuló közlemények; másod­sorban pedig a mérnöki és építészi kar fejlődését érdeklő, közgazda­sági, vagy esetleg általános jellegű cikkelyek. A jutalmazásból kizártak azok a cikkelyek, amelyeknek szerzői: a) nem tagjai az Egyletnek; b) tudatták az Egylettel, hogy cik­kelyüket versenyen kívülinek kívánják tekinteni; c) a Hollán-díjat egy ízben már megkapták; d) a cikkelyt a műszaki doktorátusra készítették. A bizottságba, mely a cikkelyeket megbírálja és díjakat odaítéli az Egylet minden egyes szakosztálya minden naptári év elején egy­egy tagot választ. A bizottságnak tagjai még: az Egylet főtitkára, a „Közlöny" szerkesztője és a könyvtáros. Azok a választott tagok, akik a bizottságban részt venni nem óhajtanak, ebbeli szándékukat értesítésük után legfeljebb két hét alatt a főtitkárnak bejelentik, hogy helyettük mások legyenek választhatók. A bizottság tagjai a „Közlöny"-ben az év folyamán megjelent 87

Next