A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 47. évfolyam (1913)

38. szám - Vegyesek

636 Vegyesek gipszet festékek helyettesítésére, vagy hígítására sohasem alkalmazzák. Az utolsó két évtizedben a gipsznek az ásványfestékiparban való használata jelentősen növekedett. A padlófestékeknél nagyobb­mennyiségű gipsz hozzáadásával nagyon óvatosan kell eljárnunk, mérsékelt mennyiségű gipsz hozzáadása esetén a padlófesték tartós­sága és száradóképessége csak alig észrevehetőleg befolyásolódik. Ezzel szemben az újabban sokfelől ajánlott francia okker és gipsz firnisz mázbevonatok céljaira egyáltalán alkalmatlan. A firnisz száradó­képességére több-kevesebb gipsz hozzáadása nem káros a következő festékeknél: ólomkromátok, vasoxidvörös festékek, krómzöld, párisi és ultramarinkék, cinkfehér és a számos szürke keverékszín, melyek fekete, vagy kék festék és litopon keverékei. E festékek fedőképessége még jelentősebb gipszmennyiség esetén is legtöbbször teljesen ki­elégítő. Oly festékeknél, melyeket lakkok alakjában akarnak föl­használni, a gipsz alkalmazása kevéssé elterjedt; ellenben a mesze­léshez, vagy enyves mázakhoz használt festékeknél minden hátrány nélkül megtörténhetik. Különösen a tapétafestékek tartalmaznak néha jelentékeny mennyiségű gipszet. A papírgyártásban nem­különben szintén nagymennyiségben fogyasztanak meglehetősen sok gipszet tartalmazó festékeket. (Farben­zeitung, 1913. 18 k. 908­­.) h. Adatok az alkoholos erjedés menetéhez. Mióta Harden és Young, Iwanoff, Buchner és Meissenheimer a foszfátok szerepét a szeszes erjedésnél felderítették, az erjedési egyenleteket eszerint állítják fel. Harden és Young egyenlete a következő: 2 C(i //... Oe + 2 P4 O HR2 O 2 C 02+2 C2 Ha O+2 H2 O -1- C6 Hi0 O (P­ 34 R.2).2. Az Euler és Ohlsen által megvizsgált egyik száraz élesztő extrakija a glukózt nem erjesztette el, nem hatott rá és nátriumfoszfáttal nem észterifikálta. Eszerint az ismert hexózokat, mielőtt észterifikál­tatnának, a zimáznak szeszt és szénsavat termelő részéből elválaszt­ható enzim átalakítja. Létezhetik olyan enzim, mely a fruktózt, glukózt, mannózt és esetleg a galaktózt foszfátokkal észterifikálható szénhidrátokká alakítja át. Az enzim neve „hexáz" volna. A nem magas hőfokon víztelenített müncheni élesztőből majdnem az összes erjesztő enzimek kioldhatók, tehát e nedv úgy viselkedik, mint a Buchner-ré­t sejtnedv. A felső erjedésű­ sörélesztő víztelenítés ellenére is az erjesztő enzimeket oly erősen tartja vissza, hogy sok esetben sem az erjedés, sem a foszfátok megkötése nem következik be. Euler és Johanssen kísérletei Harden és Young erjedési egyenletét igazolják, mert bizonyos körülmények betartásakor a fejlődött szénsav és megkötött foszforsav viszonya 1:1. Az erjedésnél tehát a hexózok foszfátokkal észterifikálható szénhidráttá alakulnak át. Sok foszfát az észterifikálásnál keletkező szénsavfejlődést hátráltatja. Fruktóz-adag a foszfátoktól befolyásolt erjedést gyorsítja. Hexaz­difoszfát mellett triazemonofoszfát is képződik. A foszforsavszénhidrát észterének enzim­atikus hidrolízisét a toluol hátráltatja. Héries-Tóth Jenő dr. A műselyemgyártás köréből. Az alkohol és éter drágasága következtében a kollódium-műselyemgyárak egyre inkább viszkózó­műselyem gyártására kezdenek áttérni. Az olcsóbb viszkózóselyem a nitro-műselyemnek egyébként is erőteljes versenytársa lett. A Vereinigte Kunstseidefabriken (Frankfurt a. M.) nemrégiben hasonló célból egyesült az Elberfelder Glanzstoff-Fabrik­ céggel, melynek a a legjelentősebb viszkózeselyem-szabadalmak vannak tulajdonában. A nitroműselyemgyárak aránylag könnyen alakíthatók át viszkóze­selyem gyártásra. (Kunststoffe, 1913., 3. k., 145. és 186. 1.) h. A glikogén meghatározása. Bierry és Krucevska az izmokban a glikogént a következőleg határozták meg: 25 gr húst (élesztő) 25 cm 3 35°/o-os kálilúgba adtak és 15 percig, míg föloldódott, melegítették, majd autoklávban 20 percig 120 C°-nál tartották, só­savval közömbösítették és 5 cm 3 (l*is fs) sósavat adtak hozzá. Ezután 100 C°-ra melegítették, majd autoklávban 30 percig 130 C°-nál főzték. Lehűtés után pohárba mosták át, nátronlúggal közömbösítet­ték és a fehérjéket merkurinitrátnak kis adagokban való hozzá­adásával kicsapták. Most lakmuszszal szemben neutralizálták és 300 cm3-re hígították föl, megszűrték és cinkpor hozzá­adásával a fölös­leges higanyt leválasztották, evégből néhány óráig állni is hagyták, majd ismét megszűrték és a dextrózt 5—10 m 3-ben meghatározták. Az eredmény az eredeti anyagra átszámítandó. A dextrózt gliko­génre való átszámítás végett 0'927-tel kell megszorozni. (Compt. rend. l'Acad Scient. 156. k. 491­­. 1913.) He­ries-Tóth Jenő dr. A fekete cementfestékekről, melyek száma igen nagy, a véle­mények igen eltérők ; csak kevés szakember ismeri, melyek a valóban használható jó fekete festékek. Legfontosabb és legelterjedtebb ezek közt a természetes és mesterséges mangánfekete. A recovered man­ganese néven ismert mesterséges drága mangánfestéket az olcsóbb árú nagyrészt kiszorította. Kivált a sötét fekete kaukázusi mangán­feketék becsesek. Használják a szénfekete festékeket, sőt az őrölt kokszot és barnaszenet is, bár mindezeket csak igen óvatosan szabad használni. A szénfeketék szilárdsága mindig csekélyebb, mint a mangán-, vagy vasfeketéké s azonfölül vagy mindig tartalmaz­nak oldható sókat, vagy a mosás és szárítás folytán olyan drágák, hogy az előbbiek használata előnyösebb. Újabban vasoxidus oxid-feketét használnak, mely szürkésfekete s a cementtel jól köthető. A fekete cementfestékek azonban nagyon hajlandók a szürkülésre, amit rész­ben a kivirágzások, részben pedig a por okoznak. A kivirágzást főként a szén hamujából a cement égetésénél keletkező vegyületek (nátriumszulfát és karbonát), továbbá a gipszből képződő szulfátok okozzák. A cement előállításánál előnyös nedves levegőben dolgozni, mert ha a friss, nedves cement nem adhat le nedvességet a környezet­nek, hanem még inkább fölvesz s a cement teljesen lekötődik, akkor a szín egészen tiszta marad; ellenkező esetben a cement víz­tartalma párolog el s a vízben oldott sók kivirágzanak. A nedves árúra lerakodó por a cementen megkötve, szürke bevonatot hoz létre. A cementfestékek gyakorlati hasznavehetőségét ez okból mindig kísérletek útján kell előbb meghatározni.­ ­ (Beton u. Runststein Industrie. 1913.) h. Személyi hírek. Felkérjük igen tisztelt tagtársainkat, hogy a sze­mélyi ügyeikben történt fontosabb változásokat, jele­sül : kinevezéseket, előléptetéseket, címváltozásokat stb. szíveskedjenek lehetőleg azonnal bejelenteni, hogy azokat időnként ebben a rovatban közreadhassuk. Szerkesztőség.­­ Éberling Jenő kir. mérnök folyó hó 3.-án elhunyt. Kinevezés: Ő Felsége a vallás- és köz­oktatásügyi miniszter előterjesztésére Zemp­lén Géza dr. Selmecbányai erdészeti és bányászati főiskolai adjunktust, budapesti tudományegyetemi magántanárt, a buda­pesti kir. József-műegyetemen az organikus chemiai tanszékre nyilvános rendes tanárrá, a törvényszerű illetményekkel kinevezte. VEGYESEK Megbízás. A kir. József-műegyetem Ber­nauer Zsigmond h. szab. ügyvivőt a „Szaba­dalmi gyakorlat" előadásával bízta meg. Lejáró tervpályázatok. Figyelmeztetjük t. tagjainkat, hogy — választmá­nyunk 505-ik rendes ülésének határozata értelmében — Egyletünk csak oly pályázatok bíráló bizottságába küld ki bírálókat, amely pályázatok megfelelnek a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr 79049/1908. sz. a. kelt tervpályázati szabályzata rendelkezéseinek. Egy­szersmind elvárja a választmány tagjainktól, hogy mint pályázók, vagy mint másoktól felkért bírálók is csak az ilyen tervpályázatokon vegyenek részt. Választmányunknak a tervpályázati szabályzatokat illető határozatai a Közlöny 1913-ik évf. 232., Ügy­rendünk 8. § 13. c) és 14. pontjainak idevágó rendelke­zései pedig a Közlöny 1913. évf. 108. lapján olvashatók. Az építészeti tervpályázatok szabályzata kap­ható az Egyleti Irodában. Ára (a postabéren kívül) K --30. nov. 1. Bolgár kormány: királyi palota és igazság­ügyi palota Szófiában. Díjak: az elsőre 10000, 7000, 4500 és 1250 fr., a másodikra 6000, 4000, 2500 és 1250 fr. (Nemzetközi tervpályázat.) jan. 5. Egyleti nagypályázat: Balatoni kaszinó- és fürdőhangversenyterem. Pályadíj: az Egylet aranyérme és 1200 K utazási ösztöndíj, eset­leg még egy ezüstérem. (1913. 29.) . 15. Első Ferenc József jubileumi templom építő­bizottsága . Budapest, X., Rezső-téri tem­plom. Díjak: I. 6000 K, II. 5000 K, III. 4000 K, IV. 3000 K. 2 megvétel egyenként 1500 K. (1913. 26.) .. 15. Mezőtúr r. t. város, városháza. Díjak: I. 3000 K, II. 1600 K, III. 1000 K. Meg­vétel 505 K. (1913. 37.) Megjegyzés: A zárójelekben levő számok Közlö­nyünk ama számait jelentik, amelyekben az illető terv­pályázat hirdetése fellelhető. 1913. VIII. 31.

Next