A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 47. évfolyam (1913)

38. szám - Szemle

XLVII. kötet, 31. szám Szemle rendezőségének a figyelme nem terjedt ki, holott határozottan fon­tosabb és célszerűbb lett volna ilyen szempontokat figyelemre mél­tatni, mint a szakfolyóiratokból általában úgy is eléggé ismert magán- és középületek tervének bemutatására a kiállítás legnagyobb részét lefoglalni. A gépipari kiállítás legnagyobb objektuma a Görlitzi gépgyár 2 darab 1100 LE-s nyersolaj motora. Az anyagszállító csoportban Bleichert & Co. cég kiállításában a cég új vaskötélpályán futó önműködő villamos csilléi és vaskötélvasutai (téglagyárak, fatelepek, stb. részére) érdemeltek figyelmet. Az állványozó ipar nem volt jól képviselve; itt pl. Amerika teljesen hiányzott. Rendkívül érdekes volt azonban a szakirodalom épülete és az előadóterem, amelyben ottlétemkor a német és amerikai mérnökök tartották ez évi nagygyűlésüket. Weltzl: A nagy Möhne-vízelzárógát építéséről. Az épülőfélben lévő Möhne vízelzárógát Európa egyik legnagyobb gátja lesz. Köbe­sérője 130 millió ma, a falkoszorú hosszúsága 650 m, a magassága a legmagasabb helyen 40 m, a talapzat legnagyobb szélessége 34­e m­, a koszorú szélessége 6*25 m. A munkálatok végrehajtásával a dortmundi D. Linsenhoff-céget bízták meg. Az építést egy egész évvel a szerződésben kitűzött határidő előtt fejezték be, amiért a cég 216.000 K jutalmat kapott. A 22 darab egyenként 1400 mm nyitószélességű tolózárat a mannheimi Bopp & Reuther-cég készítette. A völgyzárógáttól lefelé elkezdték építeni a 2150 LE középteljesít­ményű villamos telepet. A telepet azonban 7000 LE teljesítményre fogják kiépíteni, hogy esetleges nagyobb vízállásokat is ki tudjanak használni. A gépházzal kapcsolatban hatalmas kiegyenlítő medencét is építenek, amely a telepről egyenlőtlenül kifolyó vízmennyiséget egyenletesen vezeti bele a Möhne-folyóba. Terveznek azonkívül egy kis telepet, amely később a kiegyenlítő medence és a folyó közötti esést fogja értékesíteni. A völgyzáró tavat Debeeke mellett viadukt hidalja át. A viadukt építését B. Liebold & Co., holzmindeni­ cég végzi. A viadukt teljes hosszúsága 7000 m, ebből 450 m esik kő­hídra és 250 m földgátra. A viadukt legnagyobb magassága 35 m, a korlátok közötti távolság 8 m. Ettől a viadukttól néhány év­nyire a Möhne-völgyön át még egy viadukt van, melyet a bremeni Windschild & Langelott­ cég készített. Az összes épületek terveit Link Regierungsbaumeister (Essen) készítette és a munkálatokra szintén ő ügyelt föl. A völgyzárógát építőköltségei, a mellékberende­zések és erőművek nélkül, kereken 26,400.000 K­(Schweizerische Wasserwirtschaft, 1913. 14. sz.) Weltzl. Vegyészeti Szemle. Rovatvezető: Halmi Gyula. A szillciumkarbid értékesítése a vegyészeti iparban. Mióta Moissan kutatásai alapján s az elektrokémiai iparnak nagy­arányú kifejlődése segélyével a kalciumkarbid és szilíciumkarbid elektrotermikus úton való előállítása lehetővé vált, azóta e karbidok nagy ipari jelentőségre tettek szert. A szilíciumkarbidot (karbo­rundum) a Niagara melletti Acheson-művek termelték először nagyban; a szabadalom lejártával azonban előállítása általánossá vált. A kémiai iparban a karborundumot főként redukálóanyagul, valamint elemi szilícium előállításár­a használják föl; kitűnő fizikai sajátságai, elsősorban keménysége folytán azonban más iparágakban is kiterjedt alkalmazást nyert; így pl. a fémiparban, a drágakő­iparban, ahol kivált a gyémántpor helyett használják stb. Meg­kísérelték, hogy a karborundumot pálcák, csövek stb. alakjában elektromos fűtőtestekben is felhasználják; ennek azonban sokáig útját állta az, hogy nem­­sikerült egyáltalán formálni, illetőleg hasznavehető készítményeket nyerni belőle. Bizonyos célokra ez olyképpen vált lehetővé, hogy a szilíciumkarbid kötésére elég sok kötőanyagot, pl. agyagot alkalmaztak. Az ilyen készítmények szilárdsága azonban rendkívül­ csekély volt, ellenben porozitása igen nagy, azonfelül vagy semmi, vagy csak igen csekély elektro­mos vezetőképességgel bírtak. A szilíciumkarbidból csöveket stb. olyan minőségben előállítani, hogy jó elektromos vezetőképességűek, azonfelül tömöttek, szilárdak, nagy mechanikai ellentállóképességűek legyenek s egyúttal a magas hőmérsékleteket és kémiai behatásokat is kibírják, először Egly-nek sikerült a Siemens u. Co. cég berlin­lichtenbergi laboratóriumában. Az 1904. évi első szabadalom a kérdést úgy oldotta meg, hogy a szilíciumkarbidot fémszilíciummal és valamely illó kötőanyaggal (pl. glicerin) alaposan elkeverte. A kötőanyagból az elszenesedésnél kiváló szén a szabad szilícium­mal közvetetlenül szilíciumkarbiddá egyesül. Az anorganikus kötő­anyagok (bórsav) szintén beváltak. Azonban az ilyen idegen anya­gok általában nem kívánatosak, mert a pusztán sziliciumkarbidból álló s minden tekintetben nagyobb ellentállóképességű készítmények tartósságát károsan befolyásolhatják. A bórsavat legjobb komplex glicerinbórsav alakjában használni, ami egyenletes elosztását teszi lehetővé s a készítmények plaszticitását fokozva, szálakká húzását stb. is elősegíti. A megformált anyagot elektromos kemencében, vagy generátorgáz segélyével szénoxidáramban 1400—1500 CJ-nál, vagy végül nitrogénáramban égethetjük ki. Az így nyert készít­mények ellentállóképessége minden tekintetben kiváló. A legérdekesebb vegyület a szilit néven ismert sziliciumkarbid, melyben valószínűleg sziliciumoxikarbid is van jelen a képződés folyamán. A szilit rendkívül egyenletes szövetű, a gyors hőmér­sékletváltozásokat kitűnően bírja, keménysége igen nagy, de ennek dacára mechanikailag igen jól megmunkálható; csiszolni, vágni stb. lehet. Szilárdsága még 1400 C°-nál is alig változik. Mindeme sajátságai elektromos hevítőkben való alkalmazását kiválóan elő­segítik s e tekintetben még jobb, mint a pár év előtt ismertté vált sziláncium. Az elektromos fűtőberendezésekben, melyek tel­jesen szagtalanok és veszélytelenek s higiénikus tekintetben is a legjobbak, mert teljesen tisztán tarthatók s amellett a meleg nagy­fokú koncentrációját teszik lehetővé, a szilit kitűnően bevált. Az elektromos fűtőtestek keretekből állanak, melyekben parallel, vagy szériában kapcsolt szilitlapok szolgáltatják a fűtőelemeket. A szilit­ből csöveket is lehet előállítani, amelyek a világítóiparban nyer­nek alkalmazást. Mivel a szilit különféle kémiai anyagok, így pl. klór hatásának is igen jól ellentáll, a klóralkáli elektrolízisben is használható volna, ha a folyamatnál fejlődő oxigén a karbidra nem hatna károsan. Égető csöveket, tűzálló készítményeket, elektro­mos ellenállásokat hasonlóképpen igen jól előállíthatunk szilitből, melynek a régi drótellenállásokkal szemben nagy előnye, hogy alig egy negyedrész akkora helyen elfér. Alkalmasak még a szilitcsövek az acetilén megbontására is s ezzel hidrogén és finom korom előállítására, mint Picsét nagyarányú kísérletei is bizonyítják. A szilitcsövek gázhatlansága és nagy ellentállóképessége e magas hőmérsékleteknél azt bizonyítja, hogy a szilit a jövőben kétségkívül nemcsak az elekrotechnikában, hanem a kémiai iparban is bizonynyal jelentős szerepre lesz hivatva.. (Die chem. Industrie. 1913. 304. 1.) h. Agyag- és talkfestékek. Az agyagok és a talk azzal a saját­sággal bírnak, hogy a bonyolult összetételű festőanyagokat, akár mesterségesek, akár állati, vagy növényi eredetűek legyenek is (látszólag kivéve a szulfitcellulózegyári szennyvizek festőanyagait­, adszorbeálják. Az egyszerű összetételű festékeket (kalumbikromát, rézszulfát stb.) ezzel szemben nem kötik le, tehát e megkötő folya­matnál a festékmolekula nagysága döntő szerepet játszik. Az adszorpcióképességet az agyagok kolloid anyagtartalma okozza (szilí­cium, alumínium és vashidroxid). A bonyolult összetételű festő­anyagokat a kaolin is adszorbeálja, mely ugyan a vízzel való érint­kezéskor többnyire kevesebb anorganikus kolloidot hoz létre, mint egyes anyagok; viszont azonban több szerves kolloidot tartalmaz, melyek szintén adszorpcióra képesek. Nevezetes jelenség, hogy az adszorbeált agyag, talk- és kaolinfestékek vízben oldhatatlanok, noha az adszorpció előtt oldhatók voltak. E festékek színtartós­sága a rendesnél nagyobb, ami valószínűleg azzal magyaráz­ható, hogy a kolloid anyagok a festékmolekulákat körülveszik s védőréteggel vonják be, mely a napsugarak fakító hatását gyöngíti. A kaolinnal készült festékek különösen szép, élénk színűek. (Farbenzeitung, 1913. 18. k. 522 l.). h. A gipsz fölhasználása a festékgyártásban. A festékgyártásra csak finomra őrölt természetes gipszet használnak föl; az égetett 635

Next