A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 52. évfolyam (1918)
22. szám - Vegyesek
192 lány vette át, melynek élére 1868-ban Gerlóczy Károly néhai polgármester, akkor városi tanácsnok lépvén, azt egészen átszervezte. Ennek alapján intézkedett a 70.-i törvényhozás is, mikor a fővárosi közmunkák tanácsának felállításával egyidejűleg mind a két városra építési bizottságok alakítását rendelte el s azok hatáskörét megszabta. 1873-ban, mikor a két város Budapestté egyesült, a két építési bizottság egy negyven tagú középítési bizottmánynyá olvadt össze, egy alpolgármester elnöklete alatt, mely még ma is működik. A főváros fejlesztésére 1870-ben tehát országos intézkedés történt. A törvényhozás a X. törvénycikkel huszonnégymillió forintot szavazott meg a Lánchíd megváltására, két új állandó Dunahíd építésére, a Dunának a főváros területére kiterjedő szabályozására és főbb közlekedő utaknak (a Sugárút- és közutaknak) nyitására. E munkákat részben a minisztériumok hatáskörébe utalta, részint, mint például az új útvonalak ügyét, egy újonnan alakítandó hatóságnak tartotta fenn, a fővárosi közmunkák tanácsának, mely a két főváros által választandó kilenc és a kormány által kinevezendő ugyancsak kilenc tanácsi tagból, továbbá elnök- és alelnökből áll. Tudvalevőleg tanácskozási joggal bír benne még a főváros hat kiküldött tagja és főmérnöke is. A fentemlített törvénycikk értelmében mind a két fővárosi hatóság középítési bizottságot is alakított, ezzel egyidejűleg természetesen az addig fennállott különböző bizottmányok megszűntek. Ezek közé tartozott a József nádor szépítő bizottmánya is. 1870-ig a fővárosi építkezést a szépítőbizottmány rendszabálya szolgálta volt. Akkor Gerlóczy Károly városi tanácsnoknak, az új építési bizottmány elnökének idejében új építőszabályzat készült, mely már a városszabályozás tervszerű biztosítását veszi alapul, megállapítván az 1868. évi LVI. törvénycikk értelmében fennálló kisajátítási eljárást is. Megállapítja az utcák szélességét, nyolcéles utcákban engedélyezi a negyedik emelet építését is. Az első négyemeletes ház az Anker lebontott palotája, a hajdani Gyertyánffy-palota volt a Király-utca sarkán. Az épület magasságát az új szabályzat az utcaszélesség másfélszeresében szabta meg: öt öl széles homlokzathoz emeletépítést nem engedélyezett, a szobák belső mélységét tizenöt lábnyira limitálta. Megszabta a legkisebb udvarterületet is. Padláslakás épp úgy tilos volt, mint a régi szabályzatban. A tűzveszélyes felső világítást, mely a hatvanas évek építkezéseinél — főleg lépcsőházak világítására — divatban volt, egészen eltiltotta. Ebben a szabályzatban történt először intézkedés tűzveszélyes és bűzös gyáraknak bizonyos külső területekre való határolásáról, tehát övezeti beosztásról. Akkoriban az előkelő klasszikus építő ízlést már a romantikus irányzat váltotta fel. A görög-római formák alkalmazása a négyemeletnyi épületek homlokzatkiképzésénél amúgy sem volt megtartható oly nemes és nagystílű architektonikus keretek között, mint a kétemeletes századeleji épületeken. De a romantikusok között is akadt, aki a historikus stílusok közül az ókori építésnek hódolt. Hansen Teofil, a nagynevű bécsi építőmester, — akit nálunk is, a német műtörténetekben is tévesen sorolnak a neoklaszszikusok közé — volt atyja az akkori idők homlokzattípusának. A nagy tömegprodukció azonban, mely a kontármunkát is akcióba szólította, sírját ásta a József nádor korabeli szolid, finom ízlésű építkezésnek s a város sivár bérkaszárnyákkal népesült be. Ha a Lipótvárosban udvarról-udvarra járunk, szomorúan tapasztalhatjuk, hogy a szebbnél szebb biedermeier-kori dóroszlopos, kazettás kapualjas épületek egész sora cserélt kifejezéstelen külső architektúrát az akkoriban keresztülvitt emeletráhúzások útján. Példaképp a Lloyd-palota melletti egykori Schafferházat említem meg, melynek kapualja még érintetlen, míg szomszédjában ma is egészen régi formájában áll egyik szép kortársa. A Mária Valéria-utcában több hasonló sorsú épület is van. Kegyetlenül átépített szép régi épületek többek között például a József-tér 8 és 12, a Nagykorona-utca 18, a Gizella-tér 5. számú, a rákóczi-úti „Fehér-ló" stb., abból a korból fennmaradt házak is. (Befejezzük.) Személyi hírek. Felkérjük igen tisztelt tagtársainkat, hogy a személyi ügyeikben történt fontosabb változásokat, jelesül: kinevezéseket, előléptetéseket, címváltozásokat stb. szíveskedjenek lehetőleg azonnal bejelenteni, hogy azokat időnként ebben a rovatban közreadhassuk. Szerkesztőség. Megbízás. A földmívelésügyi miniszter Vladár Endre gazdasági akadémiai rk. tanárt a magyaróvári m. kir. gazdasági gépkisérleti állomás vezetésével megbízta. Az Okleveles Magyar Építészek Egyesülete f. hó 19.-én délelőtt tartotta alakuló közgyűlését a József Műegyetem rektori tanácstermében. Az ülést Pecz Samu műegyetemi tanár, korelnök vezette. Kertész K. Róbert miniszteri tanácsos ismertette az alakulás szükségét és jelentőségét és jelentést tett az előkészítő bizottság eddigi működéséről, valamint be VEGYESEK jelentette, hogy eddig 103 építész jelentkezett tagul, majd az alapszabályokat tárgyalták le. Az Egyesület célja : a magyar építőművészetnek és építészi tudománynak fejlesztése, az építészek gazdasági és erkölcsi érdekeinek védelme és az építészi közműveltségnek terjesztése. Az Egyesületbe a rendes okleveles építész tagokon kívül mint egyenjogú meghívott tagok azok az építészek is felvehetők, akik az építészi gyakorlat terén elismerésre méltó működést fejtenek ki. Csak egy kategóriát kapcsolt ki az új alakulás az építészek közül, azokat, akik az építészet terén üzletszerű vállalkozásokkal foglalkoznak. Az ilyen okleveles építész-építőmesterek rendkívüli tagjai lehetnek az Egyesületnek. Az Egyesület elnökévé Nagy Virgil műegyetemi tanárt, alelnökévé Jámbor Lajost, főtitkárává Lechner Jenő dr.-t, titkárává Rerrich Bélát, igazgatóvá Kommer Józsefet, háznaggyá Medgyaszay Istvánt, könyvtárossá Csányi Károlyt és pénztárossá Tichtl György építészeket választották meg. A választmány tagjai lettek: Jakab Dezső, Pecz Samu, Sándy Gyula, Sváb Gyula, Varga László, Bálint Zoltán, Bobula János, Holles Géza, Hültl Dezső dr., Kiss László, Berzenczey Domokos, Fábián Gáspár, Földes Ede, Györgyi Dénes, Kertész K. Róbert. Póttagok : Schulek János, Fritz Oszkár, Molnár Sándor, Komor Marcel és Varga Elemér. A nagy-Budapest szabályozását előkészítő bizottság Sándy Gyula műegyetemi rendes tanár elnöksége alatt megalakult. A bizottság előadójául Fábián Gáspár műépítészt, jegyzőjéül Müller Félix felsőipariskolai tanárt választotta meg. A bizottság célja : Nagy-Budapest szabályozásának tervpályázati úton való megvalósítása. 1918. VI. 1