A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 52. évfolyam (1918)
23. szám - Lechner Jenő: Képek Buda és Pest fejlődésének történetéből III.
196 Lechner Jenő dr. 1918. VI. A városrendezésnek egyik legkeményebb problémája maradt az utókorra. Mondják, hogy Andrássyt az a cél vezette megalkotásában, hogy Erzsébet királyné fogatának ne kelljen a csúf Király utcán át végighajtatnia, amikor kocsikázik a városligetbe. A Nagykörút eszméje, melynek kivitelét 7—8 millió koronára tervezték, szintén ennek az általános szabályozási tervnek egyik sarkpontja volt. „A kitűzött körút vonalának sivár beépítése — ahol „az építészfantázia és az építészi mintakönyvekhez való merev ragaszkodás kergetőznek" — hű tükre a gondolattalan, üzleti szellemű építőkorszaknak, mely a XIX. század neoklaszicizmusának finomkodó ízlésű korát követte. Sajnos, a főváros rohamos fejlődésének ez a korszaka hasonló jellegű alkotásokban tükröződik a város egész területén, romokba döntve elmúlt századok művészetének nem egy kedves emlékét. A pestvárosi kültelkek szabályozó terve 1872-ben készült. Ennek gerince a nagy külső körút (a mai Hungária-út) az összekötő vasúti híddal, a bűzös gyárak övezete, egy, a régi városligettel korzó úttal egybekapcsolt új ligetnek (a mai lóversenytérnek) ültetése és a város határszélén egy 100 öles fásított övezet, mely a főváros balpartjának homokos talaját, illetőleg erről a főváros levegőjét veszélyeztető homokot volt hivatva megfogni. Az említett bel- és kültelki szabályozó eszméket a középítési bizottmány, a főváros tanácsa és közgyűlése is részletesen tárgyalta, s megfelelő módosításokkal elfogadta. Ezen a nyomon rajzoltatta meg Halácsy Sándor mérnökkel háromszögelő eljárással a már említett városterveket, és pedig oly pontossággal, hogy azok alapján — mint Horváth Farkas büszkén hirdeti — a háromszögös sarokpontokról minden kitűzés 1 hüvelyknyi pontossággal megejthető anélkül, hogy bármely hosszú út végpontját és egész vonalát előbb kitűzni kellene. Ennek az eljárásnak szerinte egész Európában alig van mása. Csekély vigaszul szolgálhat e büszke öntudat azokért a sok jóakarattal, de kevés tudással elkészített tervekért, melyek sivár kaszárnyatengerré varázsolták a Palatínus oly szépen megálmodott városát. 1872-ben jött létre az osztrák államvasutakkal az az egyezség, amelynek eredményeképp a pályaudvarral elszakított városrészek közötti kapcsolat az 1874-ben felavatott Ferdinánd-híddal és arénaúti alagúttal létesült és azok fejlődésének alapját megadta. Az alagutat, mely Pest városát — a Lánchíd közvetítésével — a budai várhegy mögötti területekkel köti össze, még 1853-ban kezdi építeni Clark Ádám. • A művet, melynek eszméje Széchenyitől ered, 1857-ben adták át a forgalomnak. Építése félmillió forintba került. Nagystílű dunaparti portikusza még a századeleji hellenisztikus ízlés köntösében pompázik s e nemben egyike az építőművészet legjelesebb európai alkotásainak. Buda szabályozása iránt csak 1875-ben, Óbudáé iránt 1877-ben tették a kezdő lépéseket és akkor is, kivéve a Kelenföldet csak a belső telkekkel törődve. Már ezekben a tervekben a vár erődített jellegét mellőzték. Bástyáinak és kapuinak szükség szerinti eltávolítását határozták el. Sajnos, a kapukat itt minden kényszerítő ok nélkül bontották le, pótolhatatlan kárára a vár festői és hisztorikus képének. A királyi kert alatt rendezték a Duna partját, melynek nyomán később Ybl Miklós szép kerti architektúrája épült meg. Az alsó Dunasornak a folyam rovására való 10 ölnyi szélesítését is elhatározták. Ennek a tájéknak falusi kunyhókkal ékes idillikus képét azonban csak a Ferenc József-híd megnyitása változtatta meg egészen, amely aztán az egész Kelenföldnek, mint a város szívéhez legközelebb eső beépítetlen s a híddal a városhoz kapcsolt területnek rohamos fejlődését vonta maga után. Sajnos, a várostervezet itt éppúgy, mint a pesti oldalon is mindenütt a kültelkeken, egyszerűen bekockázott út- A Felső-Dunasor északi házsora a még ma is fennálló Emerling (István főherceg) fogadó épületével. A baloldali üres területre épült később a Tudományos Akadémia palotája. A Császárfürdő palotája Hild Józseftől.