A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 52. évfolyam (1918)

23. szám - Lechner Jenő: Képek Buda és Pest fejlődésének történetéből III.

196 Lechner Jenő dr. 1918. VI. A városrendezésnek egyik legkeményebb problémája maradt az utókorra. Mondják, hogy Andrássyt az a cél vezette megalkotásában, hogy Erzsébet királyné fogatának ne kelljen a csúf Király­ utcán át végighajtatnia, amikor kocsi­kázik a városligetbe. A Nagykörút eszméje, melynek kivitelét 7—8 millió koronára tervezték, szintén ennek az általános szabályo­zási tervnek egyik sarkpontja volt. „A kitűzött körút vo­nalának sivár beépítése — ahol „az építészfantázia és az építészi mintakönyvekhez való merev ragaszkodás kerge­tőznek" — hű tükre a gondolattalan, üzleti szellemű építő­korszaknak, mely a XIX. század neoklaszicizmusának fi­nomkodó ízlésű korát követte. Sajnos, a főváros rohamos fejlődésének ez a korszaka hasonló jellegű alkotásokban tükröződik a város egész területén, romokba döntve elmúlt századok művészetének nem egy kedves emlékét. A pestvárosi kültelkek szabályozó terve 1872-ben készült. Ennek gerince a nagy külső körút (a mai Hun­gária-út) az összekötő vasúti híddal, a bűzös gyárak övezete, egy, a régi városligettel korzó úttal egybekap­csolt új ligetnek (a mai lóversenytérnek) ültetése és a város határszélén egy 100 öles fásított övezet, mely a fő­város balpartjának homokos talaját, illetőleg erről a főváros levegőjét veszélyeztető homokot volt hivatva megfogni. Az említett bel- és kültelki szabályozó eszméket a köz­építési bizottmány, a főváros tanácsa és közgyűlése is részletesen tárgyalta, s megfelelő módosításokkal elfogadta. Ezen a nyomon rajzoltatta meg Halácsy Sándor mérnök­kel háromszögelő eljárással a már említett városterveket, és pedig oly pontossággal, hogy azok alapján — mint Horváth Farkas büszkén hirdeti — a három­szögös sarok­pontokról minden kitűzés 1 hüvelyknyi pontossággal meg­ejthető anélkül, hogy bármely hosszú út végpontját és egész vonalát előbb kitűzni kellene. Ennek az eljárásnak szerinte egész Európában alig van mása. Csekély viga­szul szolgálhat e büszke öntudat azokért a sok jóakarat­tal, de kevés tudással elkészített tervekért, melyek sivár kaszárnyatengerré varázsolták a Palatínus oly szépen meg­álmodott városát. 1872-ben jött létre az osztrák államvas­utakkal az az egyez­ség, amelynek ered­ményeképp a pálya­udvarral elszakított városrészek közötti kapcsolat az 1874-ben felavatott Ferdi­nánd-híddal és aréna­úti alagúttal létesült és azok fejlődésének alapját megadta. Az alagutat, mely Pest városát — a Lánchíd közvetítésével — a budai várhegy mö­götti területekkel köti össze, még 1853-ban kezdi építeni Clark Ádám. • A művet, melynek eszméje Széchenyitől ered, 1857-ben adták át a forgalomnak. Építése félmillió forintba ke­rült. Nagystílű duna­parti portikusza még a századeleji helle­nisztikus ízlés kön­tösében pompázik s e nemben egyike az építőművészet legjelesebb európai alkotásainak. Buda szabályozása iránt csak 1875-ben, Óbudáé iránt 1877-ben tették a kezdő lépéseket és akkor is, kivéve a Kelenföldet csak a belső telkekkel törődve. Már ezek­ben a tervekben a vár erődített jellegét mellőzték. Bás­tyáinak és kapuinak szükség szerinti eltávolítását határoz­ták el. Sajnos, a kapukat itt minden kényszerítő ok nél­kül bontották le, pótolhatatlan kárára a vár festői és hisztorikus képének. A királyi kert alatt rendezték a Duna partját, melynek nyomán később Ybl Miklós szép kerti architektúrája épült meg. Az alsó Dunasornak a folyam rovására való 10 ölnyi szélesítését is elhatározták. Ennek a tájéknak falusi kunyhókkal ékes idillikus képét azonban csak a Ferenc József-híd megnyitása változtatta meg egészen, amely aztán az egész Kelenföldnek, mint a város szívéhez legközelebb eső beépítetlen s a híddal a városhoz kapcsolt területnek rohamos fejlődését vonta maga után. Sajnos, a várostervezet itt éppúgy, mint a pesti oldalon is mindenütt a kültelkeken, egyszerűen bekockázott út- A Felső-Dunasor északi házsora a még ma is fennálló Emerling­ (István főherceg) fogadó épületével. A baloldali üres területre épü­lt később­ a Tudományos Akadémia palotája. A Császárfürdő palotája Hild Józseftől.

Next