A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 61. évfolyam (1927)

51-52. szám - Egyleti közlemények - A BMK közleményei

336 A Magyar Mérnök- és Épltész-Egylet Közlönye LXI. kötet. 45 - 46. szám A vízgáz maga, de az ősgáz is állandóan átvonul közönséges nyomásnál a katalizátorokon, úgyhogy az ismeretes gázreak* eiók alapján is keletkezik benzin, sőt ekkor a A'*ből NH3 is lesz. Végül a szulfidos nikkel katalizátort alternative levegő* vei és vízgázzal regenerálja, amidőn is HjS és SO> keletkezik, amelyek egymásra hatva oly kollodiális ként szolgáltatnak, mely szőllőpermetezésre felette alkalmas. Látjuk tehát, hogy a francia elmésség oly eljáráshalmazt dolgozott ki, mely az összes benzineljárásokat magában foglalja. Prudhomme szabadalmainak értékesítésére szolgál a Biot*i és a Beauchamp*i (Seine et Oise) kísérleti gyár, hol az anya* giakról a „Societé Anonyme Francaise pour la fe ication des essences et petroles" (S. A. F. F. E. P.) gondoskodik; egy testvérvállalatuk és telepük Milánóban végez kísérleteket. Prudhomme részletesen leírja (I—VI. fejezet), hogy mily viszontagságos úton jutott el a mai eredményekhez. Mint bio* lógus, mesterével dr. dc Rey Pailhade\A\ eg^ ütt a petróleum eredetét kutatta, majd Berthelot, Sabatier*Scnderens nyomdo* kain vizgázból Clh-t gyártott, ebből egy sajátos katalizátor segélyével acetilént nyert. (No. 577.669. fr. szab.) Végered* ményben az acetilén hidrálásával építette fel a szénhidrogéné* ket és legvégül megállapodott már a bevezetésben ismertetett eljárásban. Rey bányamérnök időközben .Ihalálozván, Prud* Iwmme mestere emlékének szenteli most megjelent könyvét. A VII. fejezetben a Puertollanoban működő „Societé de Penarroya" spanyol vállalat bitumenes palájának Prudhomme szerinti petróleumosítását írja le. Beauchampban végezték a kísérleteket és a puertollanói bitumenes pala tonnája ekkor átlag 91 L. műolajat adott, amelyből 70 L. mirt kondensatum szerepelt, míg 21 L. az ősgázok dekarburálásának az ered* ménve. Míg ez a pala egyszerűen kigázologtatva csak 132-20 fr. értékű termékeket nyújtott, addig a Prudhomme*eljárással ez a szám 245'41 fr.=ra emelkedett. Prudhomme eljárása a be* rendezést csak 25%*al drágítja meg, az üzeme pedig csak annyiba kerül, mint amennyibe a közönséges kigázologtatás is kerül. A beauchampi kisérletitclepen már 5000*nél több kísérletet végeztek és a Prudhomme*eljárással mindig átlag 20%*al (Volumen szerint) több folyadékot nyernek, mint a közönsé* ges kigázologtatásnál. Ügy véljük, hogy ez a 20%*os térfogat* többlet súly %*ban nem igen haladja meg a kigázologtatási eredményeket, úgyhogy lényeges szintézisről a Prudhomme* eljárásnál nem igen lehet szó; az bizonyos, hogy ő az őskát* rányt könnyű benzinekre, kén* és fenolmentes termékekre bontja. 1922*ben ez nagy eredmény volt, de az 1927. évi német, angol és amerikai munkálatok alapján ezen már rég túl vagyunk. A VIII. fejezetben egy oly eljárást ír le, ahol kátrányokat és nehéz olajakat felfűtött forgódobban elkrakol, hogy az így nyert gőzöket és gázokat most már Prudhomme szerint kezelje. Ezeket a kísérleteket úgy a Commission des carburants synthetique de remplacement, mint az amerikai Standard Oil vegyészének ellenőrzése mellett végezte. A végszóban egy nemzetközi szakértőnek a következő hiva* talos szakvéleményét idézi: „A Prudhomme*féle szabadalmak nagymennyiségű új lehetőségeket tártak fel és segítségükkel hasznothajtó folytonos üzemű nagy ipar valósítható meg, amennyiben igen kis értékű anyagokból (lignit stb.) nyomás nélkül, katalizátorokkal szintetikus benzineket állíthatunk elő. A német Fischer és Tropschseljárás (1926 ápr. l*én) a fenti hatásokra alkalmatlan." Ezután még részletesen felsorolja azoknak a francia szabadalmaknak a számait és keltét, ame* Ivek a Prudhomme eljárást védik. Egv szabadalom 1922*ből, három 1923*ból, hét 1924*ből és öt 1925*ből való. Az 1926 és 1927*es szabadalmakat és munkálatokat a most megjelenés alatt álló II. kötet fogja közölni. Prudhomme igen élvezetesen írja le munkálkodását, a kísér* letekhez bőségesen nyújt üzemadatokat és eredményeket. Valószínűleg a szabadalmak leírásából tudhatjuk csak meg, hogy miféle katalizátorokkal dolgozott, mert könyvében ezt nem említi, amint nagy hiánya a könyvnek az is, hogy nin* csenek benne magyarázó rajzok és fényképek. A könyv német fordításban is meg fog jelenni. László Ernő. Die Verfeuerung der Mineralkohlen. Von Dr. Ed. Donath. 108 1. 20 rajzzal. Th. Steinkopff, Dresden*Leipzig, kiadása. Ára 3-50 M. Csak csodálkoznunk kell, hogy ezzel a fontos tárggyal, nevezetesen a szeneknek a rostélyon való eltüzelésével, eddi* gelé részletesen még senki se foglalkozott. Donath, a brünni műegyetem tanára, ki nagy gyakorlatú szénvegyész, most igen behatóan tárgyalja ezt a kérdést. A nálunk tervezett nagy elektromos centrálékat tekintve, ez a tárgy most bennünket is felette érdekel. Donáth megjelöli, hogy az egyes tüzelések számára milyen tulajdonságú szenet használjunk. Külön fejezetben foglalko* zik a szenek öngyulladásával és igen részletesen tárgyalja tudnivalónkat a szenek hamútartalmát illetően is. Nagy fon* tosságot tulajdonít annak a technikának, amelynek segítségé* vei a salakból kiválaszthatjuk a még eltüzelhető, teljesen ki nem égett szénrészeket. Véleményünk szerint a szenet á priori kell lehetőleg tökéletesen elégetni. Végül útmutatásokat ad, hogy miképen határozzuk meg igen egyszerűen és pontosan a salakban lévő éghető széntartalmat. Donáth írásainak mindenkor igen hálás nagy olvasó közön* sége van. László Ernő. Magyar szerzők irodalmi munkássága 1926/27-ben a technikai és ipari irodalom, valamint az ezekkel rokon tudományágak területén. Közli : DB. LŐSY-SCHMIDT EDE, egyleti könyvtárnok. XIV. közlemény. (XCI.) A) KÖNYVÉSZET. (Bibliográfia.) Dr. Pogány Béla műegyetemi nyilv. r. tanár, a Magy. Tud. Akadémia lev. tagja: Az elektromágneses tér. (Természet és Technika. Mathe­matikai, műszaki, természettudományi könyvgyűjtemény 3.) Budapest. 1927. Kis 8°, 695 1., 188 szövegábrával. Az Athenaeum irodalmi és nyom­dai r.-t. kiadása. Kötve 32 pengő. Dr. Pruzsinszky Gábor okl. gépészmérnök, okl. közgazdász: Az auto­mobilközlekedés. (Kiilönleny. a „Közgazdasági Szemlé"-ből.) Budapest, 1927. 8°, 27 1 Pallas r.-t. nyomása. Dr. Enyedi Béla: Barémes pour le calcul des arcs. (Le Constructeur de Ciment Armé különlenyomata.) Paris, 1927. 4°, 7 1., 4 ábrával. Bossányi József okl. építész, fővárosi iparrajziskolai tanár: Kőmüves­és kőfaragószerkezetek. Irta és az ábrákat rajzolta: —. Második, tel­jesen átdolgozott és bővített kiadás. (Az ipar könyvei 2.) Budapest, 1927 Kis 8°, 288 1., 411 szövegábrával. Az Athenaeum irodalmi és nyom­dai r.-t. nyomása és kiadása. Bloch Leó építőmester, ipartestületi alelnök és Fridrich F. Géza ipartestületi főjegyző: Budapesti Építőmesterek Ipartestületének I. évkönyve. Budapest, 1927. 16°, 201 1. Az Ipartestület kiadása. Szent László nyomda nyomása. Fekete Zoltán m. kir. bánya- és erdőmérnöki főiskolai rendes tanár: Erdőmérnöki segédtáblák, összeállította és részben szerkesztette: —. Sopron, 1926. Kis 8°, 323 1., 9 szövegrajzzal. Rábaközi nyomda és lap­kiadóvállalat Sopron nyomása. Ára 15 pengő. Dr. Pattantyús-Ábrahám Géza okl. gépészmérnök, műegyetemi eíniz. nyilv. rendkív. tanár: Emelőgépek üzemtana és szerkezettana a villa­mos üzem különös méltatásával. Budapest, 1927. Nagy 8°, XV+ 495 1 , 307 szövegábrával. Németh József technikai könyvkiadóvállalatának kiadása. Élet irodalmi és nyomda r.-t. nyomása. Egyleti közlemények. Az út-, vasút- és hídépítési szakosztály útügyi bizott­sága december hó 15*én tartotta alakuló ülését. A bizottság tagjai sorába választotta Kukin Vojint és dr. Varga Józsefet, ezenkívül több, az útüggyel kapcsolatos kérdést tárgyalt. Üj tagjaink. Fölvette a választmány 1927. évi december hó 16*án tartott 672. (rendes) ülésén. Rendes tagok: Deme Sándor (Kaposvár), Fennesz László, Gaul Géza, aknaszlatinai György Ist\ án, Grünwuld Béla (Kaposvár), Hegedűs Dezső (Kaposvár), Kappcter István (Kaposvár), Kosztolányi Ödön, Kürtössy László, Lehóczky György, nagyszentmiklósi Lípp* ner Károly, Major Máté, LángiMiticzky Tibor, Nádas László (Kaposvár), Nádasdi Jenő (Kaposvár), Nemesek József (Hat* van), Osztem Jenő, Preisz Lajos, Schmid István (Pápa), dr. Schmidt József, Ujj Gyula, Varga Péter (Kaposvár), Wéber István (Kaposvár), Zelen Béla (Soroksárpéteri). Ideig* lenes tag: bánffyhunyadi Hunyady Domokos. A Budapesti Kérnöki Kamara közleményei. 11.544/1927. szám. Hirdetmény. Sofia főváros 1928. évi február l*én délelőtt 9 órakor saját hivatalos helyiségében pályázatot hirdet a Rila*sofiai vízvezeték elkészítésére. A szállítás kb. értéke 516 millió leva, óvadék* ként \% helyezendő letétbe. Ajánlatok a fenti napig és óráig fogadtatnak el. A szállítás közelebbi feltételei (cahier des charges) az érdeklődőknek minden hétköznapon a Rila*sofiai vízvezeték irodájában (ul. Patriarch Eftimi 41) betekintésre rendelkezésre állanak, illetve ugyanott a tervrajzokkal együtt francia vagy német nyelven 5000 leva díj ellenében beszerez* hetők. Budapest, 1927. évi november hó 21*én. Budapesti Mérnöki Kamara. Helyreigazítás. A Közlöny 1927. évi december hó 4*én megjelent 47—48. számában a 304. lapon közölt b) pont első bekezdéséből egy sor kimaradt. Ez a mondat helyesen a következőképen hangzik: „A Budapesti Mérnöki Kamara választmánya 1927. évi november hó 25*én tartott ülésében az alább felsorolt kérel* mezőket a Kamara tagjai sorába felvette:"

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék