A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 61. évfolyam (1927)

51-52. szám - Egyleti közlemények - A BMK közleményei

336 A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye LXI. kötet, 45 - 46. szám A vízgáz maga, de az ősgáz is állandóan átvonul közönséges nyomásnál a katalizátorokon, úgyhogy az ismeretes gázreak­­­iók alapján is keletkezik benzin, sőt ekkor a A'*ből NH3 is lesz. Végül a szulfidos nikkel katalizátort alternative levegő­­vel és vízgázzal regenerálja, amidőn is HIS és SOL keletkezik, amelyek egymásra hatva oly kollodiális ként szolgáltatnak, mely szőllőpermetezésre felette alkalmas. Látjuk tehát, hogy a francia elmésség oly eljáráshalmazt dolgozott ki, mely az összes benzineljárásokat magában foglalja. Prudhomme szabadalmainak értékesítésére szolgál a Biot*i és a Beauchamp*i (Seine et Oise) kísérleti gyár, hol az anya­­giakról a „Societé Anonyme Francaise pour la fe­ncation des essences et petroles" (S. A. F. F. E. P.) gondoskodik; egy testvérvállalatuk és telepük Milánóban végez kísérleteket. Prudhomme részletesen leírja (I—VI. fejezet), hogy mily viszontagságos úton jutott el a mai eredményekhez. Mint bio­­lógus, mesterével dr. de Rey Pailhade­ A­ egy­ütt a petróleum eredetét kutatta, majd Berthelot, Sabatier*Senderens nyomdo­­kain vizgázból Cb­-t gyártott, ebből egy sajátos katalizátor segélyével acetilént nyert. (No. 577.669. sz. szab.) Végered­­ményben az acetilén hidrálásával építette fel a szénhidrogéne­­ket és legvégül megállapodott már a bevezetésben ismertetett eljárásban. Rey bányamérnök időközben kihalálozván, Prudh­­omme mestere emlékének szenteli most megjelent könyvét. A VII. fejezetben a Puertollanoban működő „Societé de Penarroya" spanyol vállalat bitumenes palájának Prudhomme szerinti petróleumosítását írja le. Beauchampban végezték a kísérleteket és a puertollanói bitumenes pala tonnája ekkor átlag 91 L. műolajat adott, amelyből 70 L. mirt kondensátum szerepelt, míg 21 L. az ősgázok dekarburálásának az ered­­ménye. Míg ez a pala egyszerűen kigázologtatva csak 132-20 fr. értékű termékeket nyújtott, addig a Prudhomme*eljárással ez a szám 245­41 fr.-ra emelkedett. Prudhomme eljárása a be­­rendezést csak 25%-al drágítja meg, az üzeme pedig csak annyiba kerül, mint amennyibe a közönséges kigazologtatás is kerül. A beauchampi kisérleti telepen már 5000*nél több kísérletet végeztek és a Prudhomme*eljárással mindig átlag 20%*al (Volumen szerint) több folyadékot nyernek, mint a közönsé­­ges kigázologtatásnál. Úgy véljük, hogy ez a 20%*os térfogat* többlet súly %*ban nem igen haladja meg a kigázologtatási eredményeket, úgyhogy lényeges szintézisről a Prudhomme* eljárásnál nem igen lehet szó; az bizonyos, hogy ő az őskát­­rányt könnyű benzinekre, kén- és fenolmentes termékekre bontja. 1922-ben ez nagy eredmény volt, de az 1927. évi német, angol és amerikai munkálatok alapján ezen már rég túl vagyunk. A VIII. fejezetben egy oly eljárást ír le, ahol kátrányokat és nehéz olajakat felfűtött forgódobban elkrabol, hogy az így nyert gőzöket és gázokat most már Prudhomme szerint kezelje. Ezeket a kísérleteket úgy a Commission des carburants synthetique de remplacement, mint az amerikai Standard Oil vegyészének ellenőrzése mellett végezte. A végszóban egy nemzetközi szakértőnek a következő hiva­­talos szakvéleményét idézi: „A Prudhomme-féle szabadalmak nagymennyiségű új lehetőségeket tártak fel és segítségükkel hasznot hajtó folytonos üzemű nagy ipar valósítható meg, amennyiben igen kis értékű anyagokból (lignit stb.) nyomás nélkül, katalizátorokkal szintetikus benzineket állíthatunk elő. A német Fischer és Tropschseljárás (1926 ápri­l-én) a fenti hatásokra alkalmatlan." Ezután még részletesen felsorolja azoknak a francia szabadalmaknak a számait és kettét, ame­­lyek a Prudhomme eljárást védik. Egy szabadalom 1922*ből, három 1923*ból, hét 1924*ből és öt 1925*ből való. Az 1926 és 1927*es szabadalmakat és munkálatokat a most megjelenés alatt álló II. kötet fogja közölni. Prudhomme igen élvezetesen írja le munkálkodását, a kísér­­letekhez bőségesen nyújt üzemadatokat és eredményeket. Valószínűleg a szabadalmak leírásából tudhatjuk csak meg, hogy miféle katalizátorokkal dolgozott, mert könyvében ezt nem említi, amint nagy hiánya a könyvnek az is, hogy nin­­csenek benne magyarázó rajzok és fényképek. A könyv német fordításban is meg fog jelenni. László Ernő: Die Verfeuerung der Mineralkohlen. Von Dr. Ed. Donath. 108 1. 20 rajzzal. Th. Steinkopff, Dresden,Leipzig, kiadása: Ára 3­50 M. Csak csodálkoznunk kell, hogy ezzel a fontos tárggyal, nevezetesen a szeneknek a rostélyon való eltüzelésével, eddig felé részletesen még senki se foglalkozott. Donath, a brünni műegyetem tanára, ki nagy gyakorlatú szénvegyész, most igen behatóan tárgyalja ezt a kérdést. A nálunk tervezett nagy elektromos centrálékat tekintve, ez a tárgy most bennünket is felette érdekel. Donáth megjelöli, hogy az egyes tüzelések számára milyen tulajdonságú szenet használjunk. Külön fejezetben foglalko­­zik a szenek öngyulladásával és igen részletesen tárgyalja tudnivalónkat a szenek hamutartalmát illetően is. Nagy fon­­tosságot tulajdonít annak a technikának, amelynek segítségé­­vel a salakból kiválaszthatjuk a még eltüzelhető, teljesen ki nem égett szénrészeket. Véleményünk szerint a szenet a priort kell lehetőleg tökéletesen elégetni. Végül útmutatásokat ad, hogy miképen határozzuk meg igen egyszerűen és pontosan a salakban lévő éghető széntartalmat. Donáth írásainak mindenkor igen hálás nagy olvasó közön­­sége van. László Ernő: Magyar szerzők irodalmi munkássága 1926/27-ben a technikai és ipari irodalom, valamint az ezekkel rokon tudományágak területén. Közli : DR. LŐSY-SCHMIDT EDE, egyleti könyvtárnok. XIV. közlemény. (XCI.) A­ KÖNYVÉSZET. (Bibliográfia.) Dr. Pogány Béla műegyetemi nyilv. r. tanár, a Magy. Tud. Akadémia lev. tagja: Az elektromágneses tér. (Természet és Technika. Mathe­matikai, műszaki, természettudományi könyvgyűjtemény 3.) Budapest, 1927. Kis 8°, 695 l., 188 szövegábrával. Az Athenaeum irodalmi és nyom­dai r.-t. kiadása. Kötve 32 pengő. Dr. Pruzsinszky Gábor okl. gépészmérnök, okl. közgazdász. Az auto­mobilközlekedés. (Kü­lönleny. a „Közgazdasági Szemlé"-ből.) Budapest, 1927. 8°, 27­1 Pallas r.-t. nyomása. Dr. Enyedi Béla: Barémes pour le calcul des arcs. (Le Constructeur de Ciment Armé különlenyomata.) Paris, 1927. 4°, 7­­., 4 ábrával. Bossányi József okl. építész, fővárosi iparrajziskolai tanár: Kőműves-és kőfaragószerkezetek. Irta és az ábrákat rajzolta: —. Második, tel­jesen átdolgozott és bővített kiadás. (Az ipar könyvei 2.) Budapest, 1927 Kis 8°, 288 l., 411 szövegábrával. Az Athenaeum irodalmi és nyom­dai r.-t. nyomása és kiadása. Bloch Leó építőmester, ipartestületi alelnök és Fridrich F. Géza ipartestületi főjegyző. Budapesti Építőmesterek Ipartestületének I. évkönyve. Budapest, 1927. 16°, 201­1. Az Ipartestület kiadása. Szent László nyomda nyomása. Fekete Zoltán m. kir. bánya- és erdőmérnöki főiskolai rendes tanár. Erdőmérnöki segédtáblák, összeállította és részben szerkesztette: —. Sopron, 1926. Kis 8°, 323 l., 9 szövegrajzzal. Rábaközi nyomda és lap­kiadóvállalat Sopron nyomása. Ára 15 pengő. Dr. Pattantyús-Ábrahám Géza okl. gépészmérnök, műegyetemi cím­z. nyilv. rendkív. tanár. Emelőgépek üzemtana és szerkezettana a villa­mos üzem különös méltatásával. Budapest, 1927. Nagy 8°, XV+ 495­­ , 307 szövegábrával. Németh József technikai könyvkiadóvállalatának kiadása. Élet irodalmi és nyomda r.-t. nyomása. Egyleti közlemények. Az út-, vasút- és hídépítési szakosztály útügyi bizott­sága december hó 15-én tartotta alakuló ülését. A bizottság tagjai sorába választotta Kukin Vojint és dr. Varga Józsefet, ezenkívül több, az útüggyel kapcsolatos kérdést tárgyalt. Új tagjaink. Fölvette a választmány 1927. évi december hó 16-án tartott 672. (rendes) ülésén. Rendes tagok: Deme Sándor (Kaposvár), Fennesz László, Gaál Géza, aknaszlatinai György Istv­án, Grünwald Béla (Kaposvár), Hegedűs Dezső (Kaposvár), Kappéter István (Kaposvár), Kosztolányi Ödön, Kürtössy László, Lehóczky György, nagyszentmiklósi Lipp­­ner Károly, Major Máté, LányiMiticzky Tibor, Nádas László (Kaposvár), Nádasdi Jenő (Kaposvár), Nemesek József (Hat­­van), Osztem Jenő, Preisz Lajos, Schmid István (Pápa), dr. Schmidt József, Ujj Gyula, Varga Péter (Kaposvár), Wéber István (Kaposvár), Zelen Béla (Soroksárpéteri). Ideig­­lenes tag: bánffyhunyadi Hunyady Domokos. A Budapesti Mérnöki Kamara közleményei. 11.544/1927. szám. Hirdetmény: Sofia főváros 1928. évi február 1-én délelőtt 9 órakor saját hivatalos helyiségében pályázatot hirdet a Rila*sofiai vízvezeték elkészítésére. A szállítás kb. értéke 516 millió leva, óvadék*­ként­­% helyezendő letétbe. Ajánlatok a fenti napig és óráig fogadtatnak el. A szállítás közelebbi feltételei (cahier des charges) az érdeklődőknek minden hétköznapon a Rila*sofiai vízvezeték irodájában (ul. Patriarch Eftimi 41) betekintésre rendelkezésre állanak, illetve ugyanott a tervrajzokkal együtt francia vagy német nyelven 5000 leva díj ellenében beszerez­­hetők. Budapest, 1927. évi november hó 21-én. Budapesti Mérnöki Kamara. Helyreigazítás. A Közlöny 1927. évi december hó 4-én megjelent 47—48. számában a 304. lapon közölt b) pont első bekezdéséből egy sor kimaradt. Ez a mondat helyesen a következőképen hangzik: „A Budapesti Mérnöki Kamara választmánya 1927. évi november hó 25*én tartott ülésében az alább felsorolt kérel­­mezőket a Kamara tagjai sorába felvette."

Next