A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 63. évfolyam (1929)
33-34. szám - Lósy-Schmidt Ede: A "Magyarország anyagi érdeke" című közgazdasági folyóirat mint az MMÉE ideiglenes közlönye 1866-ban és 1867-ben
214 A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye LXIII. kötet 13—34. szám mal az Egylet tagjai a Stabilimento technico fiumei hajógyár újpesti fiókját s az akkor éppen épülőfélben lévő Budapest és Fiume nevű dunai gőzhajókat tekintették meg.25 A Magyarország anyagi érdekeinek 1867. évi III. folyama ugyanabban az alakban jelent meg, mint az előző 1866. évi II. folyam. Egyik-másik számának című lapján már azt is olvashatjuk, hogy a folyóirat a Magyar Mérnök*Egylet közlönye (3. ábra). SZATHMÁRI KÁROLY: TARTALOM : Néhány szó az úrbéri rendezéseknél követett eljárásról, a az adó- és hitel telt a tiszaszzabáoyozás történetéhez. (Vége.) Darányi Ignácz. — Pest kültekenek kelt el 1866. első felében. — Az iparegyesület előleges gyűlése. — Különfüi Előfizetési felhívás. Magyarország anyagi érdekei nemzetgazdasági lap A MAGYAR MÉRNÖK EGYLET KÖZLÖNYE ezentúl is jelen alakjában hetenkint egyszer fog megjelenni. Előfizetési dl 1807. január Ildi . Fél évre 5 frt. — „ Egész évre 10 „ — „ Néhány szó az úrbéri rendezéseknél követett eljárásról, s az adó- és hitel-telekkönyvekről. Irta SOMOGYI fi . 01.A mérnök. Az úrbéri rendezések szabályozások és tagosítások 3. ábra. A Magyar Mérnök Egylet ideiglenes Az 1852 melynek alap, rések, s egyés eljárás musza nyújt — e miasitási elemml kép és telekkrinti alakban Erre ugy lényeg; — e szemügyre vet könyveket, lá egyöntetűségű alakban vann gondot ád raj tetve nem lev Nodem szerint az öt tételeket meg biloni zürzav térképek és Minden alakította az ő közlönyének egyik címlaptöredéke az 1867. évi III. folyamból. Cikkei túlnyomórészt a vasútépítés kérdéseivel foglalkoznak, de vannak elég nagy számban olyanok is, amelyek tárgyukat a vízépítés, a hazai ipar és a föld* mérés köréből veszik. Így az 1867. évi január 20. számának első cikkében Somogyi Gyula mérnök az úrbéri rendezéseknél köve tett eljárásról s az adó* és hiteltelekkönyvek elkészíté séről szólva,26 mindenekelőtt afeletti sajnálkozásának ad kifejezést, hogy a Magyar Mérnöki Egylet csak most és nem az 1852. évi pátens kibocsátása alkalmával alakult meg másfél évtizeddel ezelőtt, amikor saját közlönyében az úrbéri rendezések, szabályozások és tagosítások körül felmerült kérdésekben is eredményesen mű* ködhetett volna közre. Hazánkban ugyanis a legelő- és erdőelkülönítéseket, valamint a többi úrbéri rendezése* ket is az 1852. évi kormányrendelet alapján hajtották végre, mely a tagosító előmunkálatok legfontosabb okmányainak, nevezetesen a térképeknek és telekkönyveknek elkészítésére vonatkozóan semmiféle utasítást nem adott. Ezért a mérnökök e fontos okmányokat, amelyeken még a szakemberek is csak nehezen igazodhatnak el, a saját egyéni felfogásuk és tetszésük szerint készítették el. Ezért cikke végén szerző azt javasolja, hogy a már megalakult Mérnök*Egylet egy térkép és telekkönyvi mintát állítson össze, melyet felsőbb helyen való jóváhagyás után az országnak még tagosíttatlan vidékein s főként Erdélyben használhatnának egyöntetűen, ahol tudvalevőleg az úrbéri rendezések* hez még hozzá sem fogtak. A Tisza ármentesítésének a Bach*korszak alatti tér* N 25 Magyarorsz. anyagi érd. 1866. 160. 1. Vegyesek rovatában, továbbá A Hon 1866 aug. 1 Isi 185. száma az Újdonságok ro* vatában. 11 20 Somogyi Gyula mérnök: Néhány szó az úrbéri rendezé*.. seknél követett eljárásról s az adó- és hiteltelekkönyvekről. (Magyarorsz. anyagi érd. 1867. III. évf. január 20*i 3. szám, a 17. lapon.)ténetére vet világot Darányi Ignácnak, a kecske*alpári ármentesítő társulat volt ügyvezető elnökének az az emlékirata, melyet Szathmári hetilapja, illetve ideiglenes közlönyünk II. évfolyama teljes terjedelmében hoz.27 Ebben a korszakban a Tiszavölgy szabályozásának ügye is, mint minden más ügy Magyarországon, a bécsi kormány önkényének a zsibbasztó hatása alatt állott. A császári kormány ugyanis a tiszavölgyi társulatok eddigi szervezetét megváltoztatva, a régi társulatokat kedvezőtlen, új alakulatokba osztotta be s a Tisza szabályozásának ügyét is Bécsből, mint központból vezette. A társulatok részéről kért kölcsönöknek csak olyan csekély hányadát engedélyezte, amellyel a munkálatokat el sem kezdhették s 1856*tól kezdve még a társulatok évi közgyűléseit is beszüntette. Ily módon az 1863*ban bekövetkezett nagy aszályig, mely az országot valósággal éhínséggel fenyegette, a Tiszaszabályozás ügyében sem történt jóformán semmi.. Ekkor azonban a kormánytól kapott nagyobb összegű inségi kölcsönnel a kecske*alpári társulat is hozzáfogott a töltésezési munkálatokhoz, amellyel 1865 végéig el is készült. Igen sok kellemetlenségben és zaklatásban volt része a társulatnak az inségi kölcsön visszafizetése alkalmával is. Bár e kölcsönök visszafizetése birodalmi határozat folytán csak 1867 január elsejével kezdődött volna el, a kincstár mégis 1864-ben végrehajtás terhe mellett követelte a kölcsönadott összeg egy részének a visszafizetését, valamint a részletösszegek kamatait is akkor, amikor a munkálatok még javában folytak s így az ártérfejlesztés és az osztályozás munkálataival sem készülhettek el. Hosszan fejtegeti emlékiratában Darányi, miként küzdött a társulat választmánya a kincstár folytonos zaklatásaival és túl szigorú követeléseivel szemben, igyekezve ezeknek mindig élét venni s a sokszor majdnem teljesíthetetlen követeléseknek mégis eleget tenni. Szabó Jenő mérnök a Tisza szabályozásáról írt cikkében 28 azt fejtegeti, hogy a politikai fordulattal szem* ben minő átalakulás várható a Tiszaszabályozás körül műszaki és pénzügyi szempontból. E kérdések szerencsés megoldását a minisztériumoknak azoktól a vezető férfiaitól várja, kik, mint a tiszaszabályozási társulatok volt elnökei, eddig is hathatósan támogatták a Tisza- völgy érdekeit. Egy másik cikkében Szabó mérnök a tiszaszabályozási ügy közigazgatási rendezésének főbb irányelveit ismerteti,29 majd egy harmadik cikkében végül a tiszakörösi csatorna ügyének az állásáról tájékoztatja az olvasót.30 E csatornát ugyanis, melynek kiépítését 1863- ban, egy Debrecenben megtartott inségügyi tanácskozás alkalmával hozták javaslatba, az országos főkormányszék, szemben a tiszaszabályozási felügyelőség gel, nemcsak hajózásra, hanem öntözés céljaira is be akarta rendezni. Mivel a csatornának e különféle célokra tervezett rendeltetéseivel ellentétes érdekek kerültek szembe, amennyiben a hajózásnál más érdekekre kell figyelemmel lenni, mint a földöntözésnél, így e csatornának inségmunkaképein megkezdését elejtették. Végül Werner Ferenc királyi szakaszmérnöknek a Feketekőrös szabályozásáról szóló évi jelentését kell megemlítenem, melyben az 1857-ben megkezdett munkálatoknak az 1867 végéig terjedő időszakban elért eredményeiről s előrehaladásáról számol be.31 Ezek voltak azok a fontosabb cikkek a vízépítés köréből, amelyek a Magyar Mérnök-Egylet saját közlő* 27 Adatok a Tiszaszabályozás történetéhez. (Magyarország anyagi érd. 1867. III. évf. 7., 13. és 19. 1.) 28 Kérdések a Tiszaszabályozás körül. (Magyarorsz. anyagi érd. 1867. III. évf. 153. 1.) 29 Szabó Jenő: A tiszaszabályozási ügy rendezése. (Magyar* orsz. anyagi érd. 1867. III. évf. 353. 1.) 30 Szabó Jenő: Tájékoztatás a tiszakörösi csatorna ügyében. (Magyarorsz. anyagi érd. 1867. III. évf. 25. 1.) 31 Werner Ferenc: A feketekörös szabályozásának jelen álllása. (Magyarorsz. anyagi érd. 1867. 111. évf. 82. 1.)