A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 64. évfolyam (1930)
5-6. szám - Lósy-Schmidt Ede: Magyar Technikai Múzeum - A BMK közleményei
1930. III. Ifj. A Magyar Mérnök, és Épitész Egylet Közlönye 63 Magyar Technikai Múzeum. Rovatvezető: Dr. Lósy-Schmidt Ede, az Egylet technikatörténeti gyüjteménytárának őre. Magyar búvárkészülék 1820-ból. Farkasfalvi Farkas Ferenc találmánya. Víz alatt végzett munkálatokhoz, kincsek kiemeléséhez már az ókorban használtak különféle búvárkészülékeket. Hajók horgonyának felszedéséhez is ilyen készülékekkel voltak a hajók felszerelve. Az ókori írók közül többek között Herosodotos, Aristoteles, Livius, Manilius és Lucanus említenek műveikben különféle búvárkészülékeket. 1430-ban a husszita* háborúk anonymusa ír le és mutat be egy ilyen készülékhez tartozó búváröltönyt, mely bőrnadrágból, bőrujjasból, légtömlővel felszerelt sisakból és derékra kötött kötélből állott. A XV. század végén pedig főként Leonardo da Vinci foglalkozott behatóan különféle búvárkészülékekkel, amilyeneket akkoriban az indiai gyöngyhalászok is használtak. Ezeket vázlatos rajzokban is megörökítette. De az újabb időkből is ismeretesek ilyen készülékek. Halley, a hírneves csillagász 1691-ben nyer egy általa feltalált búvár*készülékre angol szabadalmat. Papin pedig 1692-ben légtömlőssel felszerelt búvárkészülékével a Fuldas folyó fenekére szállott le s a lélekzés folytán elhasznált levegő gyorsabb eltávolítása és kicserélése céljából készülékét ventilátorral is ellátta. Amíg azonban külföldi találmányok méltatásával és leírásával elég sűrűn találkozunk a technikai történetirodalomban, addig magyar elmék munkásságáról, régebbi korok magyar találmányairól még csak említés sincs sehol téve. Ezeket ugyanis még mi sem ismerjük eléggé. Azt pedig nem kívánhatjuk, hogy külföldi szakemberek végezzék el helyettünk azt a munkát, amely hazánk technikai kultúrájának megismerése céljából elsősorban a mi feladatunk és egyúttal a mi kötelességünk is. Ebből a szempontból érdemel figyelmet többek között tart kasfalvi Farkas Ferenc búvárkészüléke is, amelyre I. Ferenc királyunktól 1821-ben öt évre szóló kizárólagos privilégiumot kapott. Farkas Ferenc Brunszvik gróf futaki és eserovici urasdalmainak volt ezidőtájt fiskálisa s búvárkészülékét, melyet Delfint nek nevezett el, a bécsi Dunán 1820 október hesén mutatta be meghívott, előkelő szakközönség előtt. A készülék a Tudományos Gyűjteményt egykorú rövid közleménye alapján rézből készült búváröltönyből (az egykorú közlemény szerint „rézköntösből") állott, amelybe a búvár tetőtől talpig fel volt öltözve. Az öltöny és a készülék berendezése olyan volt, hogy vele a búvár a folyóvíz, vagy tenger fenekén minden veszély nélkül szabadon mozoghatott, kezeit, lábait is szabadon használhatta s a víz alatt akár egy napig is akazály nélkül dolgozhatott. Munkája végeztével pedig minden idegen segítség nélkül emelkedhetett fel újból a víz színére. A készülék berendezésének közelebbi leírását azonban a közlemény nem ismerteti, s így aligha sikerül valaha is megtudnunk, hogy e magyar feltaláló búvárkészüléke milyen leheett. Az osztrák belügyi, pénzügyi és igazságügyi levéltárak (Staatsarchiv des Innern und der Justiz in Wien), amelyek a magyar feltalálók részére kiadott szabadalmi engedélyeket és okiratokat is őrizték. 1927-ben, a bécsi igazságügyi palota leégése alkalmával — a magyar politikai és művelődéstörtészet örök kárára —, ugyanis szintén megsemmisültek. Dr. Lósy-Schmidt Ede, 1820. évi XII. köt. 113. I. és 1821. évi VIII. köt. Technika, és építészettörténeti gyűjteménytárunk gyarapodása az 1930. évben. Gyűjti 1921 óta: Dr. Lósy-Schmidt Ede, a gyűjteménytár őre. I. (XLVII.) közlemény. Grundmassige Anweisung zu den Verzierungen der Fenster, in kurtze Regeln verfasset und mit 100 Kupftern erlautert durch Johann liudolf Fasch, Architectum, Seiner Königl. Majest. in l ohlen und Churfürstl. Durchl. zu Sachsen Ingenieur-Hauptmann. Nürnberg, 1781. Kis 8°. I. köt. 8. szövegrész és 100 darab rézmetszet ablakdíszítésekről. —II. köt. 98 darab rézmetszet ablakdíszítésekről. (Egész bőrbe kötve.) 2 db. Der praktische Staubeamte. Erster Theil: Mit VIII illuminirten und LXV schwarzen Kupferstichen. Wien, 1797. Lex. 8°, 8 + 341 1. Zweyter Theil: Mit XVII illuminirten und XX schwarzen Kupferstichen. 6 + 470 1. — Dritter Theil: Mit X illuminirten und VIII schwarzen Kupferstichen. 356 + 401. (a harmadik kötet elején az ismeretlen szerző [F. M. K.] arcképével). Gedruckt bei Mathias Andreas Schmidt, k. k. Hofbuchdrucker. Mind a három kötet félbőrbe kötve. (Vankó Rezső okt. vaskohómérnök, műszaki igazgató ajándéka. 3 köt. Moll, C. L. und Reuleux, F. Civilingenieure: Atlas zur Constructionslehre für den Maschinenbau. Erster Band, I—IV. Lieterung. Braunschweig, 1854. ívrét. (Werner János Ottó hagyatékából Gianone Ottó okt. gépészmérnök, m. kir. posta műszaki tanácsos ajándéka.) 4 füzet. A városligeti fürdőhelyiségek vázlata, az ottani tavak vízzel ellátását illető tervhez alkalmazva, Bürgermeiser Antal indítványa szerint. (É. n ) Fényképmásolat. Schulek János ajándéka. 1 db. Budapesti Mérnöki Kamara közleményei. Budapesti Mérnöki Kamara. A. 88/1930. Hirdetmény. A Kamara folyó évi rendes közgyűlését előreláthatólag március hó 2usán, avagy határozatképtelenség esetén március hó 30-án tartja. E közgyűlésen a M. R. 18. §-ának rendelkezései folytán tisztújítás lesz. A Kamara elnökének, két alelnökének, titkásrának, pénztárnokának, ügyészének és a választmány 40 tagjának választásával kapcsolatos szavazás március hó 21. és 22. napjain lesz. Felhívjuk a Kamara R t. tagjait, hogy a közgyűléshez intézendő esetleges önálló indítványaikat február hó 22*én déli 12 óráig a Kamara titkárához írásban benyújtani szíveskedjenek. Budapest, 1930. évi január hó 27*én.* Thoma s. k., titkár. * Közzététetett a Budapesti Közlöny 1930. évi január hó 29-i 23. számában. A Mérnöki Kamara választmányának 134. üléséből. A választmány 1930 január 24-én tartott ülésében tudomásul vette a kereseti adóvéleményezésről szóló jelentést, amelyről alább külön is megemlékezünk. Tudomásul vette továbbá az Ügyvédi Kamara átiratát, mely szerint a szellemi szabadfoglalkozásúak forgalmi adójának eltörlése iránt indított közös akció tárgyában illetékes helyen nyert értesülés szerint egyelőre nincs kilátás arra, hogy ez az adó véglegesen eltörtöltetnék, és hogy ily körülmények között célszerűnek látszik, ha kamaránk is — most már tekintet nélkül a tervezett közös akcióra — a kötelező forgalmi adóátalányozás iránt tenne lépéseket a pénzügyminisztériumban. A választmány elhatározta, hogy az új erdőtörvény terveszetére teendő észrevételként kéri, hogy az állami kezelésben álló erdők üzemterveinek elkészítése a magánerdőmérnöki karnak tartassék fenn és ha az állam indokolt esetben magán erdőbirtokosoknak az üzemtervet díjtalanul kívánja juttatni, úgy az állam az ilyen üzemtervet magánerdőmérnökök által készíttesse el. A választmány felhatalmazta az elnökséget, hogy a tagosíási költségek előlegezésének továbbra való biztosítása érdekében szükséges lépéseket szakbizottság meghallgatása után sürgősen megtegye. Indítványok folytán a választmány kérelmet intéz a fővároshoz, hogy a háztatarozási intézkedések körében háztatarozási katasztert készíttessen és ehhez a munkahiánnyal küzdő magánépítészi és magánmérnöki kart igénybe vegye. A fővárosi közmunkák tanácsát pedig más oldalról előterjesztett kérelemmel szemben arra kéri, hogy az építésügyi szabályzat 44. §-át az építőipari törvény megalkotásáig ne módosítsa. A választmány felterjesztést intéz a kereskedelemügyi miniszterhez, melyben az államvasutak és az állami vasgyárak felügyelői és főfelügyelői rangban lévő mérnökei számára a műszaki tanácsosi, illetőleg műszaki főtanácsosi cím megadását kéri. Az óbudai Dunahíd tervpályázatának bíráló bizottságába a választmány Czakó Adolf és Pischinger Gyula kamarai tag mérnököket küldi ki. Egyebekben a választmány önkormányzati ügyeket intézett. A Kamara új tagjai: a) A Mérnöki Tanács által hozott jogerős határozattal felvett új tagok: 1929. évi november hó 22*től: Szamek Sándor építészmérnök Budapest; 1929. évi december hó 13*tól: Dinich Károly vegyészmérnök Budapest; b) A Budapesti Mérnöki Kamara választmánya által hozott, jogerőre emelkedett határozattal felvett új tagok: 1929. évi január hó 20-tól: Breuer Miklós gépészmérnök, Nyírbátor, Bónisgyártelep. — Györy József mérnök, Rákosliget, VIII.sz. 16. — Rusznyák Endre gépészmérnök, Budapest, Városmajor s u. 70. — Visy (nagyatádi) Zoltán építészmérnök, Pécs, Inczédy Dénes*u. 5. Hirdetés tagfelvételről. A Budapesti Mérnöki Kamara választmánya 1930. évi január hó 24-én tartott ülésében az alább felsorolt kérelmezőket a Kamara tagjai sorába felvette: Bélteky Lajos, sz. 1901, okt. gépészmérnök, Bpest, IX. Ránday*u. 9. — Hammerschmidt Ernő, sz. 1892. okt. erdőmérnök, * A tervpályázati hirdetmény a Közlöny 1930. évi január hósi száma hirdetési részének VII. oldalán foglaltatik. A „Pályázati feltételek" és az ahhoz tartozó tervvázlatok a kereskedelemügyi m. kir. minisztérium III. szakosztályában (II. Hunyadi Jánossal 1.) a rendes hivatalos órák alatt a kamarai tagság igazolása mellett 50 pengőért megszerezhetők.