A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 64. évfolyam (1930)

5-6. szám - Lósy-Schmidt Ede: Magyar Technikai Múzeum - A BMK közleményei

1930. III. Ifj. A Magyar Mérnök, és Épitész­ Egylet Közlönye 63 Magyar Technikai Múzeum. Rovatvezető: Dr. Lósy-Schmidt Ede, az Egylet technikatörténeti gyüjteménytárának őre. Magyar búvárkészülék 1820-ból. Farkasfalvi Farkas Ferenc találmánya. Víz alatt végzett munkálatokhoz, kincsek kiemeléséhez már az ókorban használtak különféle búvárkészülékeket. Hajók horgonyának felszedéséhez is ilyen készülékekkel voltak a hajók felszerelve. Az ókori írók közül többek között Heros­odotos, Aristoteles, Livius, Manilius és Lucanus említenek mű­­veikben különféle búvárkészülékeket. 1430-ban a husszita* háborúk anonymusa ír le és mutat be egy ilyen készülékhez tartozó búváröltönyt, mely bőrnadrágból, bőrujjasból, lég­­tömlővel felszerelt sisakból és derékra kötött kötélből állott. A XV. század végén pedig főként Leonardo da Vinci fog­­lalkozott behatóan különféle búvárkészülékekkel, amilyeneket akkoriban az indiai gyöngyhalászok is használtak. Ezeket vázlatos rajzokban is megörökítette. De az újabb időkből is ismeretesek ilyen készülékek. Halley, a hírneves csillagász 1691-ben nyer egy általa feltalált búvár*­készülékre angol szabadalmat. Papin pedig 1692-ben légtömlős­sel felszerelt búvárkészülékével a Fuldas folyó fenekére szál­­lott le s a lélekzés folytán elhasznált levegő gyorsabb eltávo­­lítása és kicserélése céljából készülékét ventilátorral is ellátta. Amíg azonban külföldi találmányok méltatásával és leírás­­ával elég sűrűn találkozunk a technikai történetirodalomban, addig magyar elmék munkásságáról, régebbi korok magyar találmányairól még csak említés sincs sehol téve. Ezeket ugyanis még mi sem ismerjük eléggé. Azt pedig nem kíván­­hatjuk, hogy külföldi szakemberek végezzék el helyettünk azt a munkát, amely hazánk technikai kultúrájának megisme­­rése céljából elsősorban a mi feladatunk és egyúttal a mi kötelességünk is. Ebből a szempontból érdemel figyelmet többek között tart kasfalvi Farkas Ferenc búvárkészüléke is, amelyre I. Ferenc királyunktól 1821-ben öt évre szóló kizárólagos privilégiumot kapott. Farkas Ferenc Brunszvik gróf futaki és eserovici uras­dalmainak volt ezidőtájt fiskálisa s búvárkészülékét, melyet Delfint nek nevezett el, a bécsi Dunán 1820 október he­­sén mutatta be meghívott, előkelő szakközönség előtt. A készül­­ék a Tudományos Gyűjteményt egykorú rövid közleménye alapján rézből készült búváröltönyből (az egykorú közlemény szerint „rézköntösből") állott, amelybe a búvár tetőtől talpig fel volt öltözve. Az öltöny és a készülék berendezése olyan volt, hogy vele a búvár a folyóvíz, vagy tenger fenekén min­­den veszély nélkül szabadon mozoghatott, kezeit, lábait is szabadon használhatta s a víz alatt akár egy napig is aka­­zály nélkül dolgozhatott. Munkája végeztével pedig minden idegen segítség nélkül emelkedhetett fel újból a víz színére. A készülék berendezésének közelebbi leírását azonban a köz­­lemény nem ismerteti, s így aligha sikerül valaha is megtud­­nunk, hogy e magyar feltaláló búvárkészüléke milyen lehe­­­ett. Az osztrák belügyi, pénzügyi és igazságügyi levéltárak (Staatsarchiv des Innern und der Justiz in Wien), amelyek a magyar feltalálók részére kiadott szabadalmi engedélyeket és okiratokat is őrizték. 1927-ben, a bécsi igazságügyi palota leégése alkalmával — a magyar politikai és művelődéstörtés­zet örök kárára —, ugyanis szintén megsemmisültek. Dr. Lósy-Schmidt Ede,­­ 1820. évi XII. köt. 113. I. és 1821. évi VIII. köt. Technika, és építészettörténeti gyűjtemény­tárunk gyarapodása az 1930. évben. Gyűjti 1921 óta: Dr. Lósy-Schmidt Ede, a gyűjteménytár őre. I. (XLVII.) közlemény. Grundmassige Anweisung zu den Verzierungen der Fenster, in ku­rtze Regeln verfasset und mit 100 Kupft­ern erlautert durch Johann liudolf Fasch­, Architectum, Seiner Königl. M­aj­est. in l­ ohlen und Churfürstl. Durchl. zu Sachsen Ingenieur-Hauptmann. Nürnberg, 1781. Kis 8°. I. köt. 8­­. szövegrész és 100 darab rézmet­szet ablakdíszítésekről. —II. köt. 98 darab rézmetszet ablakdíszíté­sekről. (Egész bőrbe kötve.) 2 db. Der praktische Staubeamte. Erster Theil: Mit VIII illum­inirten und LXV schwarzen Kupferstichen. Wien, 1797. Lex. 8°, 8 + 341 1. Zweyter Theil: Mit XVII illuminirten und XX schwarzen Kupfer­stichen. 6 + 470 1. — Dritter Theil: Mit X illuminirten und VIII schwarzen Kupferstichen. 356 + 40­1. (a harmadik kötet elején az ismeretlen szerző [F. M. K.] arcképével). Gedruckt bei Mathias Andreas Schmidt, k. k. Hofbuchdrucker. Mind a három kötet fél­bőrbe kötve. (Vankó Rezső okt. vaskohómérnök, műszaki igazgató ajándéka. 3 köt. Moll, C. L. und Reuleux, F. Civilingenieure: Atlas zur Construc­tionslehre für den Maschinenbau. Erster Band, I—IV. Liet­erung. Braunschweig, 1854. ívrét. (Werner János Ottó hagyatékából Gianone Ottó okt. gépészmérnök, m. kir. posta műszaki tanácsos aján­déka.) 4 füzet. A városligeti fürdőhelyiségek vázlata, az ottani tavak vízzel el­látását illető tervhez alkalmazva, Bü­rgermeise­r Antal indítványa szerint. (É. n ) Fényképmásolat. Schulek János ajándéka. 1 db. Budapesti Mérnöki Kamara közleményei. Budapesti Mérnöki Kamara. A. 88/1930. Hirdetmény. A Kamara folyó évi rendes közgyűlését előreláthatólag március hó 2usán, avagy határozatképtelenség esetén március hó 30-án tartja. E közgyűlésen a M. R. 18. §-ának rendelkezései folytán tisztújítás lesz. A Kamara elnökének, két alelnökének, titkás­rának, pénztárnokának, ügyészének és a választmány 40 tagj­­ának választásával kapcsolatos szavazás március hó 21. és 22. napjain lesz. Felhívjuk a Kamara R t. tagjait, hogy a közgyűléshez inté­­zendő esetleges önálló indítványaikat február hó 22*én déli 12 óráig a Kamara titkárához írásban benyújtani szívesked­­jenek. Budapest, 1930. évi január hó 27*én.* Thoma s. k., titkár. * Közzététetett a Budapesti Közlöny 1930. évi ja­nuár hó 29-i 23. számában. A Mérnöki Kamara választmányának 134. üléséből. A választmány 1930 január 24-én tartott ülésében tudomásul vette a kereseti adóvéleményezésről szóló jelentést, amelyről alább külön is megemlékezünk. Tudomásul vette továbbá az Ügyvédi Kamara átiratát, mely szerint a szellemi szabad­­foglalkozásúak forgalmi adójának eltörlése iránt indított kö­­zös akció tárgyában illetékes helyen nyert értesülés szerint egyelőre nincs kilátás arra, hogy ez az adó véglegesen eltör­töltetnék, és hogy ily körülmények között célszerűnek látszik, ha kamaránk is — most már tekintet nélkül a tervezett közös akcióra — a kötelező forgalmi adóátalányozás iránt tenne lépéseket a pénzügyminisztériumban. A választmány elhatározta, hogy az új erdőtörvény terves­zetére teendő észrevételként kéri, hogy az állami kezelésben álló erdők üzemterveinek elkészítése a magánerdőmérnöki karnak tartassék fenn és ha az állam indokolt esetben magán­ erdőbirtokosoknak az üzemtervet díjtalanul kívánja juttatni, úgy az állam az ilyen üzemtervet magánerdőmérnökök által készíttesse el. A választmány felhatalmazta az elnökséget, hogy a tagosí­­­ási költségek előlegezésének továbbra való biztosítása érde­­kében szükséges lépéseket szakbizottság meghallgatása után sürgősen megtegye. Indítványok folytán a választmány kérelmet intéz a fővá­­roshoz, hogy a háztatarozási intézkedések körében háztataro­­zási katasztert készíttessen és ehhez a munkahiánnyal küzdő magánépítészi és magánmérnöki kart igénybe vegye. A fő­­városi közmunkák tanácsát pedig más oldalról előterjesztett kérelemmel szemben arra kéri, hogy az építésügyi szabályzat 44. §-át az építőipari törvény megalkotásáig ne módosítsa. A választmány felterjesztést intéz a kereskedelemügyi mi­­niszterhez, melyben az államvasutak és az állami vasgyárak felügyelői és főfelügyelői rangban lévő mérnökei számára a műszaki tanácsosi, illetőleg műszaki főtanácsosi cím megadás­­át kéri. Az óbudai Dunahíd tervpályázatának bíráló bizotts­­ágába a választmány Czakó Adolf és Pischinger Gyula ka­­marai tag mérnököket küldi ki.­ Egyebekben a választmány önkormányzati ügyeket intézett. A Kamara új tagjai: a) A Mérnöki Tanács által hozott jogerős határozattal felvett új tagok: 1929. évi november hó 22*től: Szam­ek Sándor építészmérnök Budapest; 1929. évi december hó 13*tól: Dinich Károly vegyészmérnök Budapest; b) A Budapesti Mérnöki Kamara választmánya által hozott, jogerőre emelkedett határozattal felvett új tagok: 1929. évi január hó 20-tól: Breuer Miklós gépészmérnök, Nyírbátor, Bónisgyártelep. — Györy József mérnök, Rákosliget, VIII.sz. 16. — Rusznyák Endre gépészmérnök, Budapest, Városmajor s u. 70. — Visy (nagyatádi) Zoltán építészmérnök, Pécs, Inczédy Dénes*u. 5. Hirdetés tagfelvételről. A Budapesti Mérnöki Kamara választmánya 1930. évi január hó 24-én tartott ülésében az alább felsorolt kérelmezőket a Kamara tagjai sorába felvette: Bélteky Lajos, sz. 1901, okt. gépészmérnök, Bpest, IX. Rán­day*u. 9. — Hammerschmidt Ernő, sz. 1892. okt. erdőmérnök, * A tervpályázati hirdetmény a Közlöny 1930. évi január hó­­si száma hirdetési részének VII. oldalán foglaltatik. A „Pályázati feltételek" és az ahhoz tartozó tervvázlatok a ke­­reskedelemügyi m. kir. minisztérium III. szakosztályában (II. Hunyadi Jánossal 1.) a rendes hivatalos órák alatt a ka­­marai tagság igazolása mellett 50 pengőért megszerezhetők.

Next