A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 72. évfolyam (1938)

27-30. szám - Bierbauer Virgil: Repülőterek építészete I.

LXXII. kötet, 27—30. szám Budapest, 1938 Július 24. A ZHioGyáR MÉRNÖK- ÉS ÉPÍTÉSZ-EGYLET KÖZLÖNYE OFFIZIELLES ORGAN DES UNGARISCHEN INGENIEUR- UND ARCHITEKTEN-VEREINES BUDAPEST, IV., REÁLTANODA-UTCA 13—15 ALAPÍTÁSI ÉV: 1866 TELEFON : 185-330 GRÜNDUNGSJAHR : 1866 Melléklete: „A MAGYAR MÉRNÖK- ÉS ÉPÍTÉSZ-EGYLET KÖZLÖNYÉNEK HAVI FÜZETEI" T­A­RT­A­L O­M . [Repülőterek építészete. Dr. ing. Bierbauer Vir­gil. 257. old. — A Balaton vízháztartása 1937-ben. Dr. Aujeszky László és Lászlóffy Woldemár. 268. old. SZEMLE. Rovatv.: Dr. Lengyel Béla. Építészet egyik magyar gimnáziumban. Padány-Gulyás Jenő. 269. old. — Június hó­nap időjárásának műszaki szempontból érdekes eseményei. Dr. Aujeszky László. 270. old. SZAKIRODALOM. Rovatv.: Dr. Lósy-Schmidt Ede. Az Egyleti Könyvtár újabb szerzeményei. 271. old. — Légoltalmi magyar irodalom. Összeállította: Förster Rezső. 271. old. EGYLETI KÖZLEMÉNYEK. Személyi hír. 271. old. — Tervpályázati eredmények. 271. old. — Beszámoló a debreceni országos mérnök-vándorgyűlésről. H. I.t. 272. old. — Energiavilágkonferencia magyar nemzeti bizottsága. 272. old. — A Magyar Racionalizálási Bizottság közgyűlése. 273. old. — Változás a vidéki osztályok tisztikarában. 273. old. — Pótlás. 273. old. — Jelentés a Cságoly—Heizler-féle szakvita ügyében. 274. old. — Tudósítás az Anyaegyletben tartott szakosztályi ülésekről. Az út-, vasút- és hídépítési szakosztály 1938 március 31-én tartott ülésének jegyzőkönyve. Gyengö Tibor. 274. old. Az út-, vasút- és hídépítési szakosztály 1938 április 7-én tartott ülésének jegyzőkönyve. Gyengö Tibor. 274. old. — A geodéziai szakosztály 1938 április 8-án tartott ülésének jegyzőkönyve. Bándy István. 275. old. — A gépészeti, elektrotechnikai és gyár­ipari, valamint a bányászati és kohászati szakosztály június 8-án, szerdán d. u. 6 órakor tartott elnökválasztó ülésének jegyzőkönyve. Clemens Pál. 275. old. — Hibaigazítás. 276. old. Repülőterek építészete. Dr. ING. BIERBAUER VIRGIL. I. közlemény. Plesumé: Dr. ing-. Virgilé Bierbauer, — qui a fait les plans du nouvel aérogare de Budapest en collabo­ration de M. l'architecte László Králik, — nous donne un compte rendű sur ses recherdbes eoinoernant les problémes de eonstruetion des aérogares modernes. 11 démontre que, vu les diverses fonctions de l'aéro­gare, toutes les localités destinées á l'usage des voya­geurs doivent étre groupées le long d'un axe perpendi­eulaire á la direetion du trafic des avions (voir fig. 2, 3). Ce théme est éprouvé en pratique par le fait, que les plus g-rands aérogares modemes ont été cojistruits en correspondance á ce systéme. Dans son plaii de eoncours, — publié dans le cadre du présent article — l'auteur a prévu un passage souterrain, conduisant de l'aérogare á l'air d'atterrissage, pour assurer de cette mamiére tout comfort et toute sécurité au départ et á l'arrivée. Un aseenseur hydraulique aurait trans­porté les voyageurs du tunnel jusqu' á l'aviou. Un sys­téme pareil a été proposé aussi par M. l'architecte Cassan. Mais á la eonstruetion de l'aérogare de Buda­pest á cause des difficultés géologiques on a dű omettre la réalisation de ce tumnel. Un trait carac­téristique de l'aérogare de Budapest est le plaoement du grand halle central au premier étage, oú les voitu­res arrivent par deux rampes. Gráce á cette solution, il a réussi de séparer distinctement le trafic des voya­geurs de celui des valises (fig. 16). Pour terminer, l'auteur publie des aérogares récemment oonstruits. I. Daedalos és Ikaros mondája gimnáziumi emlékeink közé tartozik úgyannyira, hogy a földről a magasba kívánkozó embernek halhatalan legrégibb tanúsága­ként él lelkünkben. A múlt e regeszerűen megörökített vágyódása évezredeken át megvolt az emberiségben és úgyszólván minden kor és minden nép regekincsében ott él az Ezeregy éjszaka meséitől Cyrano de Bergerac költeményéig. De ezt a vágyódást tulajdonította a késő görög író, Kallisthenes az ókor egyik legnagyobb hősi alakjának, Nagy Sándornak is, elmesélvén miképpen akarta a macedón király a boldogultak országát fel­keresni néhány foglyul ejtett hatalmas madár hátán, de útját csakhamar félbeszakította, mivel egy szózatot vélt hallani, amely óva intette vállalkozásától, — addigra azonban már nyolc napi járóföldet tett meg táborától és mint Kallisthenes mondja: ezután soha többé nem vállalkozott a lehetetlenre... Az örök vágy állandóan élt az emberekben s hatá­rozott természettudományos formát öltött az újkor egyik legelső hősi szellemnagyságának, Leonardo da Vinci-nek lelkében, aki rajzai és feljegyzései szerint állandóan figyelte a madarak repülését,­­ de nem azért, hogy azok hátán repüljön, hanem mert el akarta lesni repülésüknek titkát! Feljegyzéseiből kiderül, hogy minő tudományos gondossággal szemlélte és figyelte a madarakat, sőt egy összefüggő négykötetes könyvet tervezett a madarakról és a repülésről.­ De még 300 évnek kellett eltelnie, amíg az első ember leküzdötte a nehézkedési erőt és a levegőnél könnyebb léggömb segítségével elhagyhatta a földet. 1783-at írtak, amikor az ég felé emelkedett az első Montgolfiére nevű meleg levegővel töltött léggömb. A következő 120 év alatt egymást követték a repülés modern hősei: Lilienthal és Zeppelin. Megindult a vita a levegőnél nehezebb és a levegőnél könnyebb rendszer körül, míg végre a Wright-fivérek 1903-ban megalkot­ták a ma használt repülőgépek első példányát. Az azóta eltelt 35 év meghozta a repülésnek teljes sikerét, a re­pülés már nem csoda, hanem a közlekedés mindenna­pos eszköze. Az utolsó 10—15 év eredménye a menetrend­rendszerű forgalomnak kiépítése, amely úgyszólván hónapról-h­ónapra tökéletesebbé lesz, úgyannyira, hogy ma már a földgömb egészét behálózó repülő közleke­dési vonalakról beszélhetünk. A repülés sajátos gyor­saságával kisebbé tette a földet, mert a nagy földi távolságok leküzdésére szükséges idők megrövidültek. Szépen jellemezhető három adattal: Párizsban a Vin­cennesi-erdő és a Boulognes-erdő távolsága gyalog három óra. Ugyanez alatt az idő alatt Párizsból Mar­seilles-be, avagy Londonból Párizsba és vissza lehet utazni. Az Amsterdam—Batávia közötti repülővonal (14.500 km) utazási ideje 6 nap, amiből a tiszta menet­idő 70 óra, — ugyanezt az utat a leggyorsabb gőzhajó­val ma is csak 28 nap alatt tehetjük meg. A repülőforgalom terén az utóbbi években elért eredményeket két grafikon szemlélteti. Az elsőn az 1 Codice sul volo degli ucelli. Ed. Piumati Paris 1893, valamint M. Herzfeld: Leonardi da Vinci Jena 1911.

Next