A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 72. évfolyam (1938)

27-30. szám - Bierbauer Virgil: Repülőterek építészete I.

A Magyar Mérnök- és épitész-Egylet Közlönye LXXII. köt. 27—36. szám. terének épületeit rövidesen át kell majd építeni, avagy egészen líjakat kell a létezők helyén emelni, mivel ezek a repülésnek kezdeti idejében létesített forgalmi épü­letek már alig felelnek meg a mai igényeknek. 4 Az első megoldásnak, az átalakításnak példáját Amster­dam forgalmi épületének több évre beosztott teljes át­építése adta, — a teljes újjáépítésre pedig példa a most befejezés alatt álló Berlin-tempelhofi forgalmi épület. Másutt, például Stuttgartban a böblingeni repülőtér Kedvezőtlen fekvése, új helyre való költözködést és új építkezést tesz szükségessé. A legtöbb esetben azonban olyan kezdeties létesítményeknek, amilyen a Budapest-mátyásföldi volt, korszerűekkel való pótlása került szóba. így szinte szerencsés körülménynek kell mondani azt, hogy T Budapest repülőforgalma 1980-ig megelégedett a mátyásföldi szükségmegoldással és az új végsőértékű építkezésre csak 1936-ban került a sor, amikor a nagyobbra nőtt európai repülőforgalom sok­féle tapasztalatai már rendelkezésére álltak, mind a térbeli igények méretére, mineműségére, mind azok öszefüggéseire nézve. A pályázat kiírásakor a lelkiismeretes tervező első kötelessége az volt, hogy kiismerje az e téren alig 10—15 éves múlt során kialakult épületformákat és tanulmányozza az alkalmazott megoldásokat. Mivel­hogy a budapesti tervpályázat időben összeesett a fel­sorolt építkezésekkel, ill. az Európaszerte folyó terve­zési munkálatokkal, azokról alig lehetett valamit is megtudni. A birminghami terv és a párizsi tervpályá­zat eredményei csakis a budapesti lejártának napjai­ban váltak számunkra ismertekké; a sok tekintetben felette tanulságos milanói megoldásról csak az 1936 május végén megnyílt milanói VI. Triennale alkal­mával kiállított modell adott képet; a London­Gatwick-i megoldás felől csak a pályázat lejárta után szerezhettem tájékozódást, a Baugilde 1936 májusi .-izámában. Tehát munkámat egyrészt és elsősorban a repülőforgalomban, utasként különböző országokban szerzett tapasztalataimra, másrészt pedig a már régeb­ben megépült forgalmi épületek ismeretére és bírála­tára alapozhattam. Hasznos kiindulópontot nyújtott ezenfelül az 1928—29-ben Londonban kiírt, valamint az amerikai Lehigh Portland Cement Co. által 1928-ban rendezett nagyszabású eszmei repülőtér tervpályázat anyaga. 5 Rendkívül értékes szolgálatot tettek Jobn Dowcr, a R. I. B. A. Aerdromes Committe-je főtitká­rának közleménye, valamint G. R Bawbarn értékes ta­* Report of the Airport Committee, 5. old. 5 V. ö. Geseheit und Wittmann: Neuzeitlicher Verkebrs­bau. Weimar, 19.12. nulmánya az amerikai légi kikötőkről. 6 A tervezésben vezetőm tehát, ez arányára kevés külső támponton kí­vül, főként saját személyes tapasztalataim s a repülőtéri üzemmenet lényegének ismerete voltak. Külön figye­lemmel voltam azokra a különbségekre, amelyek az üzem általános európai vonásait esetenkint elválaszt­ják a helyi viszonyokból kialakult igazgatási rendtől. A repülőtéri forgalmi épület alaprajzát és felépí­tését —• mint minden épületét — az abban lejátszódó életből kell levezetni. A repülőtéri forgalom élete leg­fontosabb megnyilvánulásait a következőkben kör­vonalozhatom: I. Utasforgalom: a) az utas megérkezik a városból autóval vagy vállalati autóbusszal; b) az utas poggyászát átveszi a repülőforgalmi vállalat, lemérlegeli, a megállapított súlyt igazolja a jegyen és továb­bítja a vámkezeléshez; c) az utas bemutatja a repülőforgalmi vállalat közegei­nek jegyfüzetét és ott ennek alapján elkönyvelik az utast a forgalmi papírokban; d) az utas bevárja a repülőgép indulásának jelzését és felkeresi a rendőrségi és vámvizsgálat helyét; e) az utas a vizsgálat után elhagyja az épületet és be­száll a repülőgépbe. Érkezéskor ugyanez a folyamat játszódik le ellen­kező irányban, kivéve a b) és c) pontokat, amelyek el­maradása folytán a folyamat egyszerűsödik. II. Éttermi és szállodai, esetleg tribünszolgálat: a) csak átutazó utas étkezése; b) az elutazó étkezése; c) az átutazó meghálása; d) az utaskísérők és a repülés ügye iránt érdeklődő na­gyobb tömegek forgalma — esetszerűen ismétlődő repiilő­napokon. III. Repülőposta és légifuvar: a) a repülőposta indításának és átvételének intézése; b) légifuvarozás lebonyolítása; c) a repülőtéri rend fenntartására szükséges személyzet (rendőrség, csendőrség, vámőrség) elhelyezése; d) egészségügyi szolgálat. IV. A repülőforgalom kereskedelmi és technikai irányítása: a) a repülővállalatok irodái; b) pilótahelyiségek; c) forgalmi főnökség; d) időjárási jelentések gyűjtése és feldolgozása; e) híradószolgálat a repülés rendjének fenntartására és az időjárási adatok közlésére. • Journal of the R. I. B. A. 1931. évf. 11. sz. és 1932. évf. 13. és 15. sz. 2—3. ábra: Repülőtér forgalmi épületének szervezési vázlata.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék