A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 72. évfolyam (1938)

27-30. szám - Aujeszky László: A Balaton vízháztartása 1937-ben

270 A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye LXXII. köt. 27—­10. szám. Ez a díszítés nemcsak újszerűségével, hanem a hely­adta igényekhez illő mivoltával is csábított. Különö­sen fontosnak látszott előttem az, hogy a mellvédfal összefüggő karikafelületének egységét megőrizzük, — ami csakis a fotomontázs eljárással volt elérhető. A fényképszalagot Marsovszky Elemérné készítette.22 A nagy csarnok szögleteiben elrendezet ülősarkok hangulatosabbá tételére a falakra két díszítőjellegű­ térképet függesztettünk: Európa és Magyarország tér­képét. Ezek Pekáry István festőművész készségét di­csérik. Terveink szerint készültek a nagy csarnok ablakainak könnyű függönyei is. Ugyancsak elkészül­tek az éttermek és szálodai szobák berendezési tervei — sajnos, ezeket nem valósíthattuk meg, s a megvaló­sultak alakításának egyes részleteivel nem érthetünk teljesen egyet. A repülőtér felépítésében a tervező építészeknek nagy segítséget nyújtottak Bornemisza Géza kereske­delmi és közlekedésügyi s ugyanakkor iparügyi mi­niszter, vitéz Petneházy Antal államtitkár, Fidy Béla miniszteri tanácsos, Majorossy Gyula osztálytanácsos és Elischer Pál műsz. tanácsos. Ez a támogatás tette lehetővé azt, hogy a tervezés és építkezés 315 munkanap alatt befejezhető volt, hogy az építés alig 200 napot vett igénybe. (Befejezzük.) A Balaton vízháztartása 1937-ben. DR. AUJESZKY LÁSZLÓ és LÁSZLÓFFY WOLDEMÁR. Mint ismeretes, a Balaton hidrometeorológiai jellegét és páratlan balneológiai sajátságait elsősorban az szabja meg, hogy vízterülete igen nagy mind a vízmélységhez, mind a vízgyűjtő területhez viszonyítva. (A vízfelszín aránya a víz­mélységhez kereken 2 .109 , 1 m, a vízgyűjtőterülethez durván 1 ,8­5.) Ennek következtében a Balaton igen lapos elpárolog­tató edényhez hasonlítható, amely a vízgyűjtőterület egy­negyedrészére hulló csapadékot szinte elszivárgási veszteség nélkül, a vízgyűjtőterület többi részén hulló csapadék jelen­tékeny részét pedig rövid felszíni folyás után magába gyűjti és megfelelő időjáráskor erélyesen párologtatni kezdi. Ez az elpárologtató edény olyan éghajlat alatt fekszik, amelynek élénk széljárása, elég nagy hőmérséklete, de meglehetősen kis harmatpontja van, a­mi az elpárolgást erősen támogatja. Ennek megfelelően a Balatonba kerülő víznek arányára igen nagy része a felszínről elpárolog és csak szerényebb része kerül lefolyásra. A Sió-csatorna csak a Balaton túl­folyásaként, valamint a párolgási mérleg számára kedvezőtlen időjárás esetére szolgáló szelepként végez fontos szolgálatot. 1. táblázat: Havi csapadékösszegek 1937-ben, mm vízmagasság. A vízgyűjtőterületen: Az 1937. év egyes hónapjainak csapadékösszegét az 1. táb­lázat, elpárolgási értékeit a 2. táblázat nyújtja. A táblázatok helyes értelmezéséhez meg kell jegyeznünk a következőket. Az 1. táblázatban tájékoztatásul szerepel három olyan észlelőhely csapadéka is, amely a vízgyűjtő területen kívül esik ugyan, de azzal közvetlenül szomszédos. Ezeknek az állomásoknak 22 A fotomontázs technikájáról v. ö. dr. Bierbauer Virgil tanulmányát a Tükör, 1937. évf. 732. old. figyelembevétele elsősorban a nyári hónapokban szükséges, amikor a csapadék terület szerint kevésbé egyenletesen osz­lik el és ezért megtörténhetik, hogy a vízgyűjtőterület belse­jében rendelkezésre álló észlelő állomások még nem adnak teljesen helyes képet. A 2. táblázatban szereplő elpárolgási értékek a Wild-féle párolgásmérő műszer adatai, amelyekről meg kell jegyeznünk, hogy nagyobb nyílt vízszín elpárolgá­sát nem egészen hűen adják. A táblázatokban feltűnő a tavaszi hónapoknak, különösen a márciusnak rendkívüli csapadékbősége. Igen esős meg a július és az augusztus a vízgyűjtőterület nyugati szélén. A szeptember, november és december nagy csapadékmennyi­ségei annál súlyosabban esnek latba, mert a késő őszi és téli időszakban az elpárolgás vízeltávolító munkája már csaknem szünetel. Táblázatainkban igen élesen jelentkezik az a tetemes ég­hajlati különbség, amelyet Réthly Antal egyetemi tanár a Balaton nyugati és keleti vége között kimutatott: a nyári hónapokban Keszthelyen sok az eső és viszonyítva csekély az elpárolgás, Siófokon és Kenesén kevesebb az eső és sokkal erőteljesebb az elpárolgás. A két táblázat legalsó rovataiban szereplő évi összegek és az 1901—1930. évek megfigyelési anyagából számított har­mincéves átlagösszeg egybevetéséből nyilvánvaló, hogy az 1937. év a Balatonon és a Balaton vízgyűjtőterületén csapa­dékban gazdag és erősebb elpárolgást létesítő időjárásban — legalább is a tó nyugati részén — szegény volt. A lefolyásra váró vízmennyiségnek (kivált az év legelőnytelenebb párol­gási mérlegű utolsó hónapjaiban) fokozódni kellett. Másrészt azonban a tavaszi és nyári párolgási mérleg szempontjából figyelembe kell vennünk azt, hogy a Balaton tükréről elpá­rolgó vízmennyiség a meteorológiai tényezőkön kívül még a mindenkori vízállástól is erősen függ, mert magasabb víz­szín esetén (kivált a sekély somogyi parton) a vízfelület lényegesen megnövekedik és a sekély parti vízrétegen a hul­lámverés párolgásfokozó hatása is jobban érvényesül. A Ba­laton vízszínváltozásai tehát az év melegebb részében bizo­nyos fokig önmagukat szabályozzák, elégtelen párolgású idő­járáskor a párolgó felszínt és annak párolgási hajlamát gya­rapítják, száraz időszakokban pedig ellenkező irányban hatnak. A Balaton havi és évi középvízállása Siófokon a víz­mérce 0 pontja felett, cm. (A 0 pont magassága 104,07 m a tenger színe felett.) A vízállás a 10 éves átlagnál magasabb, de a különbség nem nagy. Ha azonban az összehasonlítás alapjául vehető * A sokéves átlagtól való eltérés csak Siófok részére volt kiszámítható, mert a másik két állomásról kellő hosszúságú észlelési sorozat még nem áll rendelkezésre. Siófok azonban éghajlatával a Balatonnak azt a vízterületét képviseli, ame­lyen a víz sekély volta és az élénk széljárás miatt az elpá­rolgás legjelentékenyebb részének kell lejátszódnia. Hónap Kenese­­füred Tihany Siófok­­JjjjTM Keszt- Zala-I. 45 59 56 63 60 35 63 76 83 II. 25 24 22 25 23 25 21 38 41 III. 145 138 127 143 149 162 133 159 126 IV. 71 59 57 57 70 64 60 120 49 V. 60 48 46 47 26 25 31 47 55 VI. 51 92 101 63 84 85 72 49 89 VII. 61 62 62 61 169 111 71 131 84 VIII. 50 33 39 47 140 210 42 110 74 IX. 47 87 74 56 107 144 106 111 59 X. 19 11­9 22 29 40 24 45 46 XI. 121 119 112 122 117 80 135 121 160 XII. 78 98 90 74 124 121 99 138 116 Évi 6. 773 830 795 780 1098 1102 857 1145 982 Sokéves átlag 1 646 625 613 710 739 695 763 704 Szomszédságban : Vesz- Nagy- Kapos-Eltérés 1­ 184 +170 +167 +388 +163 +162+382 +278 2 táblázat. Havi elpárolgás 1937-ben, mm-ben. Hónap Tihany Siófok Keszthely I 19 17 7 I I 39 26 11 II I 65 65 24 I­V 62 62 27 V 94 95 51 VI 94 127 49 VI I 94 115 45 VII I 97 141 42 IX 53 93 26 X 30 41 15 X I 19 42 9 XI I 13 JA 6^ Évi összeg: 679 838 312 Sokéves átlag : — 748 — Eltérés: * — +90 — jan. febr. márc. ápr. máj. Jan. Átlag 1928/37 77 85 92 100 100 94 1937 74 87 97 116 115 105 Eltérés a 10 éves átlagtól —3 +2 +5 +16 +15 +11 túl. aug. szept. okt. nov. dec. Év Átlag 1928­ 87 83 71 62 62 68 74 81 cm 1937 98 87 74 70 81 97 92 cm Eltérés a 10 éves átlagtól+15 +16 +12 +8 +13 +23 +11 cm

Next