A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 72. évfolyam (1938)

31-34. szám - Bierbauer Virgil: Repülőterek építészete II.

LXXII. kötet. 31—34. szám. Budapest, 1938 augusztus 14. A MAGYAR MÉRNÖK- ÉS ÉPÍTÉSZ-EGYLET KÖZLÖNYE OFFIZIELLES ORGAN DES UNGARISCHEN INGENIEUR- UND ARCHITEKTEN-VEREINES BUDAPEST, IV., REÁLTANODA-UTCA 13—15 ALAPÍTÁSI ÉV: 1866 TELEFON: 185-330 GRÜNDUNGSJAHR : 1866 Melléklete: „A MAGYAR MÉRNÖK- ÉS ÉPlTÉSZ-EGYLET KÖZLÖNYÉNEK HAVI FÜZETEI" TARTALOM: Repülőterek építészete. Dr. ing. Bierbauer Virgil. 277. oldal. SZEMLE. Rovatv.: Dr. Lengyel Béla. A trollybus Angliában. Borús Ferenc. 283. oldal. EGYLETI KÖZLEMÉNYEK. Személyi hírek. 284. oldal — N emescsói Sztrókay István. 284. oldal. — A Világenergia Konfe­rencia budapesti látogatása. 284. oldal. — Tudósítás a választ inány Június 22-iki üléséről. H. J.-t. 285. oldal. TECHNIKA ÉS KÖZGAZDASÁG. Tanulmány a kötelező építészi díjszabásról. Dörre Endre. 285. oldal. Repülőterek építészete. Dr. ING. BIERBAUER VIRGIL. II. közlemény. (Befejezés.) IV. A budapesti repülőtér forgalmi épületének ismer­tetése után befejezésül ismertetni kívánom a leg­utolsó években megindult nagyarányú repülőpálya­udvarépítkezéseket, hogy így összefoglaló képet nyujt­sunk korunk építészetének e nagy és egészen újszerű területéről. Az 1937. évben elkészült legnagyobbszabású repülő­téri épület a Paris Le Bourget, melyet George Lahro tervezett, A 8 millió frank költséggel felépített épü­let hosszoldalával követi a repülőteret. Utfelőli olda­lát 240 m hosszban hatalmas csarnok foglalja el. A 17.5 m szélességű csarnokot héjboltozat szerkezete sza­kaszokra osztja. A boltozatok ívmagassága igen kicsi, azokban a felső világítás céljából 18.000 db. kerek üvegtéglát helyeztek el. A csarnok baloldali végét a légifuvarozás tércsoportja foglalja el, ahhoz csatla­kozik az utaspodgyászkezelő tér, amely már szomszé­dos a középső nagy csarnokrésszel, itt van a főbejá­rat, ezzel szemközt kétkarú díszlépcső vezet az I. eme­leti ünnepi váróterembe, amelyet felvonóval is el lehet érni. Innen a repülőtérre csak keskeny folyo­són keresztül lehet reá látni. A középcsarnokon túl ismét kb. 100 m hosszú épületrész szolgál az elutazók számára. Az épületnek a repülőtér felőli oldalát a földszinten vámhivatalok, érkezési és indulási váró­termek, vállalati irodák stb. töltik ki. A középütt elő­renyúló épületrészben a parancsnoki torony alsó ré­szében a légiszolgálattal kapcsolatos irodák nyertek elhelyezést. Az utasok váróterme csak a vámellenőr­zés érintésével érhető el, tehát a kísérők számára már hozzáférhetetlen. Az első emeleten irodákat találunk, a jobboldali végen kis szállót. A második emeletre került az időjelzés-híradószolgálat és itt van ez eluta­zási oldalon az étterem is. Az emeleti helyiségek előtt függőfolyosók húzódnak el, a legfelsőbb terrasznak a boltozatok előtti részen lépcsős tribünszerű kiképzése van. Középütt a parancsnoksági torony nyúlik a magasba. (20. ábra.) Az igen hosszú épület a repülőtér felé kétemeletes pillérek között végig üvegezett homlokzattal néz; az útfelőli oldala hatalmas vasbetonrácsos szerkezetével egészen más, szinte ellentétes jellegű. 2 3 Az épület bel­sejének formaadása igen egyszerű, franciásan jóízlésü, és egyik példája a ma Párizsban divatozó klasszici­záló építészetnek. A Párizs-Le Bourget repülőtérrel kapcsolatban még a következők érdemelnek megemlítést. A repülőtér 12 km-re van Párizs középpontjától, az operától és a Párizst jellemző súlyos forgalmi viszonyok közepette, csak körülményesen és nagy idővesztességgel érhető el. Ép ezért már több év óta dolgoznak olyan nagysza­bású kivezető út kialakításán, mellyel a repülőtér for­galmi helyzete megjavítható. 2 4 Cassan építész és a francia aeroklub légiforgalmi bizottsága a régi le-bourgeti repülőtérnek ilyetén mó­don való újjáalakítását nem látta a kölségekkel arány­ban állónak. Cassan egyik 1936. év őszén közzétett tanulmányában a Versailles melletti, a XVII. század­ban létesített nagy vízmedence közelébe eső területet hozta javkslatba Párizs korszerű repülőterének elhe­lyezésére. Az említett vízmedence 3000 m illetve 3800 m hosszú sikló felületű leszállómedencévé lett volna bő­víthető és annak partján nyerhetett volna elhelyezést a 2000X2500 m alapterületű szárazföldi repülőtér. A pá­rizsi repülőtérnek e helyen és ilymódon való megépí­tése a legkülönbözőbb előnyökkel járt volna. A repülő­tér jól használható utakon 18 km-re került volna Pá­rizstól, és a nagyobb távolság ellenére is a kocsifor­galom nemcsak simábban, de gyorsabban is lett volna lebonyolítható. Ezenfelül a repülőtér mellett húzódik el a Paris—Le-Mans villamos gyorsvasút, amelynek 150 km-es átlagsebességű vonataival a Gare de Mont­parnasse 10 perc alatt lett volna elérhető. A repülő­térnek itt és ilymódon való kialakítása azonban főként azzal az óriási előnnyel járt volna, hogy az Afrikából vagy Amerikából érkező Óceánjáró repülő­gépek közbeeső kikötés nélkül, tehát 30—60 perccel előbb érkezhettek volna Párizsba és így a párizsi repülőtér valóban elsőnek valósította volna meg az Aerogare mondiale-t. 2 5 Ezzel kapcsolatban említem meg azt, hogy ugyanez a gondolat, az egy helyen megvalósított vízi és száraz­földi repülőtér gondolata, foglalkoztatja Rómát is. Az új nagy római repülőtér helyét a Rómából Ostiába 2 3 V. ö. Travaux, 1937. évf. 463. lap. 2* V. ö. Urbanisme, 1935. évf. 46. lap., Tér és Forma, 1938. évf. 3. old. 2 5 Archite cture d'Aujourd'hui 1936. évf. 9. sz. 55. old. és ugyanez 1937. évf. 5—6. sz. 65. lap.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék