A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 72. évfolyam (1938)
31-34. szám - Bierbauer Virgil: Repülőterek építészete II.
270 A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye LXXII. köt. 27—,10. szám. vezető autóstráda mentén a Tiberis kanyarultai között jelölték ki és pedig oly módon, hogy a kanyargók átvágásával létesített 2000 m szélességű mesterséges tó szolgálná a vizigépeket és a parton volna a 3000 méteres szárazföldi repülőtér.26 G. Dawbarn a Shell— Mex Co. megbízásából ugyancsak eszmei tervet dolgozott ki szárazföldi és vízi repülőtér felépítésére. Dawbarn tervét az autóforgalom, az utasforgalom és a beszállás kérdésének egészen tökéletes megoldása jellemzi. A szárazföldi pályaudvar kerek csarnokából kétoldalt íves előtetők nyúlnak ki és a repülőgépek az alá futhatnak, a vízigépekre egy a medencében épített kikötőhídig nyúló folyosó végén szállanának be.27 Napjaink legnagyobbszabású repülőpályaudvar építkezése kétségkívül a berlini, amelynek tervezését E. Sagebiel 1935-ben kezdte meg és melynek építkezését az 1938. év folyamán fogják befejezni. Ezt a roppant méretű repülőpályaudvart ugyancsak a tempelhofi réten építik fel, miután a régi repülőteret kibővítették és a város belseje felé megnyújtották. A tojásdad alakú leszálló tér nagyobbik tengelye 2100 m, kis tengelye 1700 m hosszú lesz. A pályaudvari épület a tojás idom hegyénél épül meg. Az óriási épületcsoport a Berlinerstrassen alakított körtér felőli részen igazgatási helyiségeket fogad magába és 80x90 m méretű előudvart zár körül, ennek hátsó oldala a forgalmi épületnek 30 m magas homlokzata. A kocsiból kilépő utas 70 m hosszú keresztirányú pompás előcsarnokon át lép a 19 m magas, háromhajós, 70 m széles és 100 m mély nagy csarnokba, ahol az utasforgalom a 2,5 m-rel mélyebben fekvő szintten bonyolódik le, míg a látogatók és kísérők az oldalhajók magasabb szintjén tartózkodnak. A csarnoknak a repülőtér felőli oromfalában 32 m széles és 19 m magas ablak nyílik a repülőtérre, s ezen az ablakon keresztül áttekinthető volna annak egész nyüzsgő élete, ha nyílását a tervek szerint nem tagolnák kőpillérek 2,5 m széles mezőkre. Mivel ezt a nyílást, valamint a csarnok 32 m szélességét 4 m magas vasbeton rácsos tartók hidalják át, — a kívülálló számára érthetetlen, — miért szelték ezt a páratlanul szép, óriás nagy ablakot arányuk szerint ily keskeny csíkokra s miért nem lehetett itt a német üvegipar készségét hirdető tiszta üvegablakot létesíteni a csak feltétlenül szükséges acélosztó tagozatokkal, — aminthogy így oldották meg Laprade és Bazin építészek a párizsi Garage Marbeuse 20 m széles ablakát mindössze három hajszálvékony krómacél tagozással. (21. ábra.) Az új berlini forgalmi épület külső oldalával az enyhe ív mentén sorakozó hangárok belső vonalát 28 V. ö. Rassegna d'Architettura, 1937. 2. sz. 41. lap. Reámutatok arra is, hogy az említett terv a szárazföldi repülőtér számára egy új formát hoz javaslatba: befelé görbülő ívekből összetett háromszöget, amely idomnál lehet a legkisebb területen a leghosszabb futópályákat megépíteni. " Architecture and Design, 1937. 501. lap. érinti. A jobbra és balra a 400—400 m hosszban elnyúló hangárok között fekvő középső 380 m hosszú tér 52 m mély fedett pertonként van alakítva, úgy, hogy a repülőgépek a 12 m magasságban kiugró előtető alá fognak gördülhetni. Közelfekvő ennek az igazán nagyszabású megoldásnak célszerűsége: amíg a repülőgépek szárnyának csúcsköze nem növekszik a mai 33 méterről kb. 90 méterre, biztosítva van a fedett helyen való beszálás. Az óriási méretű acélszerkezet egyedülálló méreteivel és csodálatos merészségével bizonyára megkapó látványt fog nyújtani. Különösen megdöbbentő az, hogy a kétágú konzolos szerkezetnek épület felőli része 60.000 nézőt befogadó tribünként lesz majd kiképezve. Mindez azonban csak úgy érhető el, hogy az előrenyúló szerkezet hátsó, rövidebb tagját I-alakú vonórudakkal kötik a földalatti betontömbökhöz, amelyeket még 3 emeletsoros szolgálati épületekkel is leterhelnek. Azonban itt is némi csodálatot kelt, hogy a vonórudaknak az említett épület fölé nyúló részeit kőburkolattal kívánják ellátni! Ezáltal a hangárok hátsó oldala 27 m magas pillérsoros kőépület benyomását fogja kelteni. Vájjon miért kell a külső oldalról letagadni azt, hogy ez az acélvázas épület a világ egyik legmerészebb acélvázas épülete? 28 A berlini tempelhofi repülőtérhez hasonló elrendezést, íves hangárokba és tribünépületbe illeszkedő utascsarnokot látunk Sagebiel München-Riem repülőtéri épület terveiben.28 1936-ban nyílt meg az új kölni repülőtérnek Hugo Schmölz tervei szerint épült forgalmi épülete, melynek 12 m széles utascsarnoka 32 m mélységben nyúlik a repülőtérre. A csarnok egyik oldalán van a vendéglő, másik oldalán vannak a különböző szolgálati helyiségek, míg az emeleten a repülő kerületi igazgatás helyiségei sorakoznak. Megjelenésében az épület nemes egyszerűségre törekszik.30 Hasonló rendszerben épült a hannoveri repülőtérnek forgalmi épülete is, melynek a mélybe irányuló utascsarnoka szélfogóval védett ablakon át néz a repülőtérre.31 Még fokozottabb igénytelenség jellemzi a drezdai Klotzsche-repülőtéren épült forgalmi épületet. Az utascsarnok itt is a mélységbe nyúlik. Mivel itt az úttest mélyebben fekszik, könnyű lett volna a betonpályába alagúton bevezetni az utast. Sok érdekes építészi gondolattal talákozunk az újabb francia légipályaudvarokon. Néhány év előtt 28 V. o. Monatshefte für Baukunst, 1938. évf. 81. lap. Deutsche Flughafen, 1937. okt.-nov. szám, 10. lap. 29 Moderne Bauformen, 1938. 219. lap. Hasonló épületcsoport alakjában fogja megvalósítani ugyancsak Sagebiel a Stuttgart—Echterdingeni repülőtér forgalmi épületét, Deutsche Flughafen, 1937. okt.-nov. szám. 15. lap. 30 Moderne Bauformen, 1937. évf. 290. lap. 31 Airports and Airway, R. I. B. A. 1937. évi repülőtérkiállításának tárgymutatója, 61. lap. ITTT •gpPBkt . —mii? ím wissmi^ítinffraBiiH««.»«. - ríjt? wt iw«r afwpimw iffl"^® 30. ábra: A Paris—Le Bourget repülőtér forgalmi épülete. Tervezte G. Labro.