A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 74. évfolyam (1940)

1-2. szám - Pap Ferenc: Steindl Imre emlékünnepségünk

LXXIV kötet, 12. szám, Budapest, 1940. január 7. A SHOGVÖR MÉRNÖK- ÉS ÉPÍTÉSZ-EGYLET KÖZLÖNYE OFFIZIELLES ORGAN DES UNGARISCHEN INGENIEUR- UND ARCHITEKTEN-VEREINES BUDAPEST, IV., REÁLTANODA-UTCA 13-15 ALAPÍTÁSI ÉV: 1866 TELEFON: 185-330 GRÜNDUNGSJAHR , 1861, Melléklete: „A MAGYAR MÉRNÖK- ÉS ÉPÍTÉSZ-EGYLET KÖZLÖNYÉNEK HAVI FÜZETEI­ TARTALOM : Steindl Imre emlékünnepünk. Pap Ferenc egyleti elnökünk ülést megnyitó megemlékezése. 1. old. A )50 éves kultúrmérnöki intézmény. Sikó Attila, 2. old. A városkép kialakításával számotvető bérházépítkezések Székes­fehérvárott. Kotsis Iván. 3. old. EGYLETI KÖZLEMÉNYEK. Személyi hírek. 8. old. Tervpályázati eredmények. 8. old. Tudósítás a választmány de­cember 13-i üléséről. L. W. 8. old. Műszaki (ipari) Dokumentációs Központ. 8. old. Steindl Imre emlékünnepünk. PAP FERENC egyleti elnökünk ülést megnyitó megemlékezése. Fővárosunk Dunapartján áll az a lenyűgözően hatalmas építészeti műalkotás, szép fővárosunk egyik legnagyobb dísze, amely nemcsak országunk háború előtti nagyságának lett kőbevésett hirdetője, hanem egyszersmind legimponálóbb kifejezője Steindl Imre geniejének, megörökítője emlékének. Hazánknak a mu­lt században, a kiegyezés után, hirtelen és nagy erővel megindult fejlődése évszázados mulasztásokat igyekezett pótolni. Az isteni gondviselés kegyelméből akkor a szükségnek megfelelően kellő számban és bámulatos gyorsasággal léptek a munka terére másokon kívül jól képzelt, lobogó hazaszeretettől hevített, áldozatos lelkű, fiatal szakemberek is, akik csodálatos energiával fogtak hozzá az új szabad magyar élet feladatainak megoldásához. Nálunk azelőtt soha nem tapasztalt mozgalmas élet bontakozott ki a képzőművészetek terén, a szobrászok festők és építőművészek körében is, ahol egész sora a legkiválóbb tehetségeknek bontott szárnyat s ért el maradandó sikereket. Az építőművészek Ybl Miklós atyamester körül csoportosultak, akinek már neves múltja volt. Az újonnan érkezettek között feltűnik Steindl Imre, a világhírű bécsi Schmidt Frigyes tehetséges tanít­ványa, aki rövidesen az elsők közé küzdi fel magát és tekintélyét mindhalálig meg is tartja. Az akkori idők aktivitására jellemző, hogy az alig 30 éves fiatal­ember már műegyetemi tanár és a legszebb építészi feladatok — így a pesti Városháza tervezésének végrehajtója. Amikor 1871-ben a lüktető életet élő magyar építészgárda tömörülni akarván, felvetette azt a kérdést, váljon önálló egyesületben, avagy az akkor már működő Magyar Mérnök Egylettel egyesülve, annak keretében indítsa-e meg egyesületi életét. Ybl Miklós vezérlete alatt Steindl Imre, aki egyébként már alapításától fogva tagja volt a Mérnök Egyletnek, szintén azokhoz csatlakozott, akik — az egyetemes magyar mérnökség erősödésének előnyeit szem előtt tartva, a meglevő Magyar Mérnök Egyletnek mérnök és építész egyletté való átalakulását kívánták és ezt az elgondolást 1871. év elején végre is hajtották. Steindl Imre fiatalabb éveiben élénk tevékenységet fejtett ki Egyletünk szakosztályaiban és bizottságaiban mindaddig, amíg az Országháza építésével járó hatalmas munka, sok gond és nagy felelősség arra késztették, hogy idejét és erejét műegyetemi tanításán kívül teljes egészében e nagy feladatának szentelje. A Parlament építésének pénzben milliókat forgalmazó óriási munkája azt is magával hozta, hogy Steindl Imrének az iparágak egész sorozata felélesztéséről és kifejlesztéséről kellett gondoskodnia Az iparosság és építészek között abban az időben még a céhvilág emlékeinek áldásos hatása alatt igen szoros együttműködés fejlődött ki. Ily körülmények közt iparosaink legkiválóbbjai mind tagjai lettek Egyletünknek, hathatósan hozzájárulván ezzel — a közös munka révén — az egy uton haladás, az összetartozandóság érzésének kifejlesztéséhez és fenntartásához. Egyletünk nemes hagyományaihoz tartozik az, hogy a valódi érdemeket mindenkor önzetlenül elismerni igyekezett s hogy állandóan meleg szeretettel őrzi mind ama tagjainak emlékét, akik a haza és a mérnökség érdekében nagyot alkottak. Ezeknek sorába tartozik nagy építőművészünk Steindl Imre is. Az ő születésének 100 ik évfordulója adja ma nekünk az alkalmat, hogy kegyeletes érzésekkel eltelten egybegyűlve emlékének hódoljunk s a magunk részére is levonjuk azokat a tanulságokat, amelyekkel munkás és eredményes élete szolgál.1­ ­ Az ünnepség lefolyásáról Közlönyünk 1939. évi 51—52. számában (351—352. 1.) számoltunk (J)

Next