Magyar Mezőgazdaság, 1962. július-december (17. évfolyam, 29-52. szám)

1962-10-10 / 41. szám

A meleg augusztust az átlagnál­­ kissé hűvösebb, de napsütésben továbbra is gazdag szeptember kö­vette. A rendkívüli szárazság eny­hült, de az ország legnagyobb ré­szén még mindig jóval az átlag alatt maradt a csapadék. A nappali felmelegedés a hónap első fel­ében meghaladta az átla­got, második felében jóval alatta maradt. Az augusztus végi hőcsök­­kenés után szeptember első napjai­ban visszatért a 25—28 fokos nyári meleg, ami gyors ütemben 30—33 fokos hőséggé fokozódott. Megis­métlődő esőfrontok hatására a hő­­m­érl­ék­let a második hét elején 16—20 fokra esett vissza, de fokoza­tos felmelegedés után a második héten rövid időre még egyszer vis­­­szatért a 30—32 fokos hőség, amit hirtelen esőzésekkel járó 10 fokos hőcsökkenés követett. A hónap má­sodik fele már erősen őszies jel­legű volt. Nyári napnak számító 25—29 fokos, szórványosan 30 fo­kos felmelegedés csak a harmadik hét elején fordult elő, legtöbb na­pon csak 15—20 fokig, néhány napon pedig csak 12—14 fokig melegedett fel a levegő. Az éjszakai lehűlés szintén erősen változó, nemritkán erős volt, megjelentek az első­­ kora őszi fa­s­gyok. Szeptember 2-ára virradó éj­jel mindhárom országrészen 1,6—2 méter magasságban többfelé 1—4 fokig szállott le a hőmérséklet s ugyanekkor Székesfehérvár vidékén a talajmenti rétegekben —2 fokos fagyot észleltek. Utána a nappali felmelegedéssel párhuzamosan nem ritkán 15—18 fokos, kivételesen 19—20 fokos enyheség volt az éj­szakai órákban. Az erősebb hőcsök­­k­enések idején megismétlődött a hó eleji helyzet s 10-ére és 11-ére virradó éjjel Székesfehérváron kí­vül az Aliföld déli vidékeiről is több helyről jelentettek —1, —2 fokos ta­lajmenti fagyat. A hónap második felében ember magasságban legtöbb éjjel 10 fok alá, nemritkán 1—5 fo­kig hűlt le a levegő s a talaji közeli légrétegekben több éjjel jelentke­zett —1, —3 fok erősségű fagy, így 15, 16, 20, 25 és 27-ére virradó éj­szakákon. A fagy nem volt még ál­talános, de mindhárom országrész több vidékére kiterjeszkedett. A havi középhőmérséklet 15—17.5 fokos értékei csak kevés helyen ér­ték el az átlagot, legtöbb helyen 0.5—1 fokos hiány mutatkozott. A napsütéses órák száma az or­szág legtöbb vidékén 200—225 közt volt, ez nyugaton általában 20—40 órával, keleten 10—30 órával több, mint a sokévi átlag. Csapadék az ország legnagyobb részén kevés volt, különösen megelőző hónapokban is legszár­­a­zabb keleti megyékben. A sokévi átlaghoz 1(45—80 mm­*.) viszonyítva csapadékbőség csak a Dunántúl nyugati és déli határvidékén egyes zivataros központokban mu­­­­atkozott. Egyebütt — az ország te­rületének mintegy 95 százalékán — az átlag alatt maradt a csapadék. Az ország nagyobb részén az átlag fele és az átlag közötti eső esett, a legszárazabb vidékeken azonban (a Saj­ó-Hernád vidékén és a Tiszántúl nagyobb részén) az átlag felét sem érte el s néhány szórványos kis folton az á­tlag egynegyedénél is kevesebb volt a csapadék. A csapadék időbeli megoszlása eléggé kedv­ező vo­lt, amennyiben túlnyomó része az 5-i, a 7—8-i, a 13-4 és a 23-i országos esőzések al­kalmával hullott le, a hónap első felében zivataros záporok, második felében kiadósabb csendes áztató esők alakjában. Ezenkívül csak né­hány napon hullott említésre méltó területen mérhető eső s több nap teljesen esőmentes volt. Dr Kulin István HÍREK TERMELŐSZÖVETKEZETI VEZETŐKÉPZŐ iskola nyílt Szolnokon. A háromhónapos iskolán 90 brigád­vezető és vezetőségi tag szerez ismereteket a legfonto­sabb növénytermesztési, állattenyésztési és üzemszerve­zési kérdésekben. A hallgatók a gyakorlati ismereteket a Hoki Állami Gazdaságban, a szolnoki Lenin Tsz-ben és a Szolnoki Gépállomáson szerzik meg. * NÖVÉNYVÉDELMI előadássorozat volt a Technika Házában, amelyen a magyar növényvédelmi kutatókon kívül külföldi gyakorlati szakemberek is részt vettek. A Shell cég képviselője ismertette egyik korszerű rovar­­irtószerének, az Aldrinnak alkalmazási módját. Ezen­kívül más előadások is elhangzottak. * TAKARÉKOSSÁGI NAPOK. A magyar családok megtakarított pénze megközelíti a 9 milliárd forintot. Az őszi hónapokban takarékossági napokat rendeznek az ország minden községében. Ezeken ismertetik a kü­lönböző takarékossági formákat. Az ország egyre több helyén mutatják be a takarékosság történetét ismertető vándorkiállítást, a helyi tanácsok pedig mind többfelé követik Bács megye kezdeményezését, ahol a község­fejlesztési alapból jutalomban részesítik a takarékos községeket. * TOVÁBBRA IS A HELYÉN MARAD számos olyan termelőszövetkezeti szakember, aki a 3004. sz. kormány­­határozatok alapján vállalt irányító szerepet a gazdasá­gilag gyenge termelőszövetkezetekben. Zala megyében például 178 szakember vállalt munkát, közülük több már le is telepedett, Békés megyében az utóbbi évek­ben 223 szakember került mezőgazdasági vezetői mun­kakörbe. Közülük eddig 63 főagronómusnak lejárt a megbízása, többségük azonban helyén marad. * NEMZETKÖZI DOHÁNYTERMELÉSI és dohány­ipari tanácskozást tartottak Budapesten a Mezőgazda­­sági Múzeumban. A konferencián 17 ország szakemberei vettek részt és a világszerte fellépett dohánypero­­noszpóra-járvány elleni védekezés, valamint a dohány­vírus betegségeinek kérdéseivel és a dohányfüst tisztí­tására vonatkozó kutatásokkal foglalkoztak. SZÁZEZER HOLDRA ELEGENDŐ polyploid cukor­répa vetőmagot tisztítanak és fémzárolnak a Sopron­horpácsi Növénytermesztési és Növénynemesítési Ku­tató Intézetben. Az elit vetőmagot 100 holdon termelték. * A NAGYÜZEMI BAROMFITENYÉSZTŐK részére a Devecseri Állami Gazdaságban továbbképző iskolát szerveznek. Akik ezt elvégezték, nemcsak a tenyésztés hagyományos formáit fogják megismerni, hanem a legújabb módszerek alkalmazásában is kellő gyakorla­tot szereznek, egyben megtanulják a baromfitenyésztés­hez szükséges gépek kezelését is. * GYAKORNOKI SZOBÁKAT építenek a Szabolcs- Szatmár megyei állami gazdaságokban, az egyetemek­ről és főiskolákról munkára kihelyezett gyakornokok elszállásolására. Az egy-kétszemélyes szobák építésére az idén egymillió háromszázezer forintot költenek. A balkányi és nyirmadai gazdaság gyakornoki szobáját szeptember közepén már át is adták rendeltetésének. * ELŐKÉSZÍTŐ TANFOLYAMOKAT indítanak októ­ber 15-i kezdettel azoknak a vidéken lakó érettségizett fiatalok számára, akik az 1963—64. tanévben felvételü­ket kérik az Állatorvostudományi Egyetemre. Megnyílt az ország első üzemgazdasági felsőfokú mezőgazdasági technikuma A mezőgazdasági oktatás újabb intézménnyel gaz­dagodott: a napokban Zsámbékon megnyílt az ország első üzemgazdasági felsőfokú mezőgazdasági techniku­ma. Az új iskola legfőbb feladata, hogy a megnöveke­dett üzemgazdasági feladatok jó ellátására speciális szakembereket képezzen ki. A 2 éves iskola tantervé­ben a szokásos tárgyakon kívül nagy óraszámmal sze­repel az üzemtan, a számvitel, az ügyvitel, a statiszti­ka és a jog. Az elméleti előadásokat hetenként 16 órai gyakorla­tok egészítik ki, amelyeket a Herceghalmi Állami Gaz­daságban és a zsámbéki termelőszövetkezetben tartanak. A tervek szerint a jövő év elején megnyílik az is­kola levelező tagozata is. rz XVII. ÉVFOLYAM 41. SZÁM 1962. OKTÓBER 10. TARTALOM Almási I.: A legfőbb idő­szak3 Illés T.: A búza vetésének megszervezése az Vörös Csillag Tsz-benedes­ 5 G. P.: Határszemle a be­­rettyóújfalusi Dózsa Tsz­­ben6 Dr. Bajai A sikeres búzatermesztés néhány alapvető problémájáról8 Szakolczai S.: A szerződé­ses vetőmagtermesztés Szabolcs-Szatmár megyei tapasztalatai 10 S. I.: Biztató babtermesz­tési eredmények Sza­bolcs-Szatmár megyében­ Sajó Z.: A kakaslábfűfélék vegyszeres Irtása a rizsben 12 Lakosi J.: Öntözési tapasz­talatok Bács megyében 14 Öntözés Faddon (képriport) 14 Dr. Czakó J.: Szarvas­­marhatenyésztésünk a 64. Országos KiállításonMezőgazdasági u Sipos J.: A kukoricaszár a kérődzők nélkülözhetetlen takarmánya 18 Fehér K.: Így hasznosítják a kukoricaszárat három Fejér megyei termelőszö­vetkezetben 19­0­ szakkönyvek 21 Termelőszövetkezeti brigád­vezetők 22 Oldal Lapunk megjelenik minden szerdán Négyoldalas mellékletünk: TERMELŐSZÖVETKEZETEK TANÁCSADÓJA CÍMKÉPÜNK: Polyploid takar­mányrépa a Sopronhorpácsi Ku­tató Intézetben (MTI Fotó : Bajkor J. felv.) MAGYAR MEZŐGAZDASÁG Mezőgazdasági hetilap Főszerkesztő: Horváth Sándor Szerkesztőség: Budapest V., Kossuth Lajos tér 11. (Földművelésügyi Mi­nisztérium). Telefon: Ш—433 Kiadja: Hírlapkiadó Vállalat, Bp. vm., Blaha Lujza tér 3. Felelős kiadó: Csollány Ferenc Terjeszti: a Magyar Posta Előfizethető: a Posta Központi Hír­lap Irodánál, valamennyi posta­­hivatalnál és kézbesítőnél Előfizetési díj: egy évre 9«,— Ft 623769 Az Athenaeum Nyomda mélynyomása Felelős vezető: Soproni Béla Igazgató

Next