A Magyar Mezőgazdaság Melléklete, 1968. január-december (23. évfolyam, 1-52. szám)
1968-10-23 / 43. szám
1968. 43. szám (X. 23.) A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG MELLÉKLETE ШМNo|1ИМИИ«Щ [UNK]1 [UNK]ИИЯ [UNK] 11 теа88 М^?Ш [UNK]^ AA.-. ■ [UNK] [UNK].■ ■ v^.- J MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI INTÉZMÉNYEK, TERMELŐÜZEMEK, FELVÁSÁRLÓ, ELLÁTÓ ÉS IPARI VÁLLALATOK TANÁCSADÓJA_____ A rostlenkóró és a rostkenderkóró szerződési alapfeltételei A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 196S. évi 33. számában megjelent a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 60/1968. MÉM számú utasítása a rostlenkóró és rostkenderkóró szerződési alapfeltételeinek a közzétételéről, így e mezőgazdasági termékek 1969. évi átadásáról szóló mezőgazdasági termékértékesítési szerződéseket már ezeknek az alapfeltételeknek a figyelembevételével lehet megkötni. Az 54/1967. Korm. számú rendelet a szerződéseknek csak a legfontosabb kellékeit határozza meg. Ezeknek a keretei között tág tere van a felek szabad egyezkedésének, az adott helyen és adott időben legmegfelelőbb szerződési feltételek kialakításának és írásba foglalásának. Mivel a tapasztalat azt mutatja, hogy a szerződés bizonyos feltételei az esetek túlnyomó részében azonosak, a szerződéskötési munka megkönnyítése érdekében kerültek kiadásra a szerződési alapfeltételek. Az alapfeltételek csekély számú kivételtől eltekintve — ezekről alább lesz szó — a legáltalánosabb, de nem minden esetben a legmegfelelőbb megoldásokat tartalmazzák. Az esetek többségében tehát az alapfeltételekben foglaltakat a szerződő felek az általuk megkötendő konkrét szerződésbe is felveszik, vagyis ilyen esetben maga a szerződés egészen rövid lesz, de csak a hozzá csatolt alapfeltételekkel együtt képez teljes egészet. Lesznek természetesen olyan esetek is, amikor a szerződő felek a szerződés egyes pontjaiban az alapfeltételektől eltérő módon fognak megállapodni; ilyen esetben az eltérő megállapodást magában a szerződésben kell rögzíteni. A szerződési alapfeltételek tehát egyrészt konkrét szerződési pontokat tartalmaznak, másrészt tájékoztatásul is szolgálnak a szerződő feleknek abban a tekintetben, hogy melyek azok a kérdések, amelyeket a szerződésben feltétlenül szükséges vagy ajánlatos szabályozni. Azokat a kérdéseket, amelyeket a szerződésben feltétlenül szabályozni kell, az alapfeltételek „II. A szerződés lényeges tartalma" című fejezete tartalmazza. Ez a fejezet teljes egészében csak tájékoztatásul szolgál, mert azokat a kérdéseket sorolja fel, amelyekben a feleknek írásban, külön meg kell állapodniuk. Ezek a kérdések a következők: a) a szerződő feleknek, b) a szolgáltatás tárgyának, mennyiségének és minőségének, c) a teljesítés idejének, d) az ellenszolgáltatásnak a meghatározása. E feltételek bármelyikének a kihagyása esetén a szerződés létre sem jön, mert e feltételek természetüknél fogva olyanok, hogy sem az alapfeltételek nem adhatnak rájuk nézve tájékoztatást, sem pedig esetleges vita esetén a bíróság, illetve a gazdasági döntőbizottság nem pótolhatja őket. Az alapfeltételek tehát részben arról adnak tájékoztatást, hogy melyek ezek a kérdések, részben pedig arról, hogy milyen formában kell őket a szerződésben szabályozni. A többi kérdést a felek ellenkező megállapodása hiányában az alapfeltételek kielégítő mértékben szabályozzák. I. A szerződésben feltétlenül rendezendő kérdések 1. A szerződő felek A szerződésben legelőször a szerződő feleket kell meghatározni. Szállítóként bármely mezőgazdasági termelőüzem köthet értékesítési szerződést rostlenkóróra és rostkenderkóróra. Megrendelőként ilyen szerződést csak olyan szerv köthet, amelyiket a mindenkori termékforgalmat szabályozó intézkedések erre kijelölnek. Jelenleg a rostlen és a rostkender beszerzésére a Rostkikészítő Vállalat van kijelölve, tehát csak ez a vállalat köthet megrendelőként termékértékesítési szerződést az említett cikkekre. 2. A szolgáltatás tárgya, mennyisége és minősége A szerződésben meg kell jelölni, hogy rostkender vagy rostlen átadására szól-e. A szerződés alapján átadandó mennyiséget meghatározott nagyságú szántóterület teljes termésében kell minden esetben meghatározni. Ez annyit jelent, hogy a termelő a szerződésben meghatározott területen termett teljes rostlen-, illetve rostkendermennyiséget átadni, a Rostkikészítő Vállalat pedig ugyanezt a mennyiséget átvenni köteles, feltéve természetesen, hogy a megtermelt termék rendeltetésszerű felhasználásra alkalmas. A Rostkikészítő Vállalat köteles a szerződéshez csatolni a vonatkozó minőségi szabvány egy példányát (rostlenkóróra: MSZ 17 632, rostkenderkóróra: MSZ 17 631). A szerződésben természetesen nem valamely meghatározott minőséget (minőségi osztályt) kell feltüntetni, mint olyat, amelytől eltérő minőséggel a szerződés nem is teljesíthető. A minőségnek a szabványra való hivatkozással történő megjelölése ebben az esetben azt jelenti, hogy a szabványban körülírt valamennyi minőség alkalmas a teljesítésre, de a szabványban foglalt legalacsonyabb minőségi osztály követelményeinek meg nem felelő minőség már nem. Szerepe van a szabványnak az átvételi ár megállapításában is, mert az átvételi ár szorosan függ a minőségtől. 3. A teljesítési idő A szerződésben meg kell jelölni a teljesítés idejét is. Mivel azonban előre nem lehet pontosan meghatározni a teljesítés napját, másrészt pedig gyakran előfordul, hogy egy-egy A TARTALOMBÓL: A titkos szavazás lebonyolítása a termelőszövetkezetekben — A mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezetek munkadíj-elszámolásáról és néhány egyéb könyvviteli feladatról — A műtrágyák helyes tárolása — Mezőgazdasági áralakulás a tőkés világpiacon