Magyar Mezőgazdaság, 1972. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)

10. sz. 1972. 111. 8. TARTALOM oldal Az intervenciós süldő- és malacfelvásárlásról . . 23 A vetőmagellátás helyze­téről ........ 25 Az ÁGKER Kft. tag­gyűléséről .............................26 Az öntöző­ berendezések forgalmáról........................27 Ülést tartott az Országos Sütőipari Szakmai Ta­nács .......................................28 A mezőgazdasági gépek árváltozása........................28 A talajnedvességgel való takarékosságról .... 29 Az 1972. évi vízhiány fel­mérése és pótlásának le­hetősége .............................30 A burgonya előhajtatása 31 Az 1971. évi országos vá­­gó­marha-hizlalási ver­seny végeredménye . *. 33 Válaszolunk.............................36 A fogyasztói árak és a fel­hozatal alakulása a pia­cokon ............................. . 37 Az 1972. évi adatszolgáltatás A mezőgazdasági és élelmezésügyi­­miniszter 9 1972. (MÉM É. 10.) MÉM számú utasításával életbeléptetett 1972. évi adatszolgáltatási és beszá­molási rendszerében kötelezően elő­írt adatszolgáltatásokat — a tárgy­kör, a gyakoriság és az elrendelési szám feltüntetésével — a melléklet tartalmazza. Az adatszolgáltatási és beszámolási rendszer a MÉM állami felügyelete és szakfelügyelete alá tartozó mi­nisztériumi és a tanácsi irányítású állami szövetkezeti szektorba sorolt vállalatokra, gazdaságokra, intézmé­nyekre­­ és szervekre, valamint a MÉM ágazati felelőssége alapján el­rendelt adatszolgáltatásokra vonat­kozik. A következő számunk tartalmából: Új gépárjegyzék.­ ­ Az intervenciós süldő- és malacfelvásárlásról Köztudott, hogy az élelmiszergaz­daság területén alkalmazható inter­venciós felvásárlás és értékesítés irányelveire vonatkozóan a Tárcakö­zi ár- és Termékforgalmazási Bizott­ság 1970 szeptemberi ülésén hozott határozatot. Az intervenciós beavatkozás azt az alapvető célkitűzést, hogy a háztáji és egyéb gazdaságokban a kocaállo­mány stabilizálódjék, és a tenyészté­­si-hizlalási kedv fokozódjék, sikere­sen teljesítette. Az intervenciós alap terhére a vállalatok 80 000 süldőt és malacot forgalmaztak. I. 1971 általános tapasztalatai 1971. első felére jellemző volt, hogy a süldő- és malacfelhozatal a bázis­hoz képest több mint 50%-kal emel­kedett, és számszerűségében megkö­zelítette az 1 milliót. A forgalom túl­nyomó többségét a termelők egymás közötti vásárlásai képezték, és a vál­lalatok a piacokra felhozott tételek­nek csak mintegy 10%-át tudták megvásárolni. A megnövekedett for­galom ellenére nyugodt piaci helyzet alakult ki. A termelőknek a hízott­­sertés-árutermelés iránti készsége töretlen maradt, sőt tovább fokozó­dott. 1971. 1. félévében — teljes piaci körben — a több mint 1 milliós sül­dő- és malacforgalomból a vállala­tok csak 96 ezret vásároltak meg sza­badon, mert a kedvező közgazdasági környezet a termelőket növendékser­téseik felhizlalására és hízott sertés formájában történő értékesítésére ösztönözte. Az 1971. II. félévi helyzet A múlt évi júniusi állatszámlálási adatok és az I. félévi forgalom ta­pasztalatai alapján körvonalazódott, hogy az év második felében a terme­lők egymás közötti forgalmán felül mintegy 600 000 süldő és malac fel­vásárlását és elhelyezését kell meg­oldani. A felkínálás levezetése az alábbiak szerint került megtervezés­re: — állami beavatkozást nem igény­lő vállalati tevékenység keretei kö­zött 250 000 db — intervencióval 350 000 db Az intervenciós elhelyezés lehető­ségeit a következők szerint kalkulál­ták: — mezőgazdasági nagyüzemekben 100 000 db — háztáji és egyéb gazdaságok­ban 150 000 db — ÁFÉSZ-eken keresztül­­­50 000 db — bérhizlalási konstrukcióban 50 000 db A 111. n. év második felében a ser­tésállomány növekedésének megfele­lően, a süldő- és malacforgalom to­vább növekedett, és szeptemberben a Tiszántúl néhány megyéjében a felkí­nálás lökésszerűen jelentkezett, ami­kor a vállalatok — értékesítési lehe­tőség hiányában — a többletkínála­tot megnyugtatóan nem tudták leve­zetni. A feszültség inkább a kis súlyú malacoknál mutatkozott, ugyanis az állami hizlaldák feltöltődtek, a me­zőgazdasági nagyüzemek pedig arra törekedtek, hogy olyan súlyú növen­déksertéseket vegyenek át, amelyek­nek hízott sertésként való értékesíté­se az év végéig megteremthető. Az 1971. augusztus 15-i intézkedés A piaci helyzet kívánatos nyugal­mának megteremtése érdekében a MÉM Termékforgalmazási Főosztálya 1971. augusztus 15-i időponttal el­rendelte az intervenciós süldő- és malacfelvásárlást. Az­­ Állatforgalmi és Hú­­sipari Tröszt a szervezés és lebonyolítás tekintetében a következő intézkedé­seket hozta: a) a háztáji és egyéb gazdaságok­ban felkínált süldők és malacok ter­melőknél történő felhizlalása érde­kében a szerződések után darabon­ként, differenciáltan 400—800 Ft fi­zethető ki;­­ b) a nagyüzemi gazdaságok és az ÁFÉSZ-ek részére a süldők és mala­cok fogadásához a MNB középlejá­ratú hitelt ad, amelynek kamatter­heit az ÁHT az intervenciós alap terhére megtéríti; c) a hizlalási alapanyaggal rendel­kező nagyüzemek részére a vissza­tartás érdekében a MNB darabon­ként legfeljebb 1000 Ft hitelt nyújt­hat; d) az állatforgalmi és húsipari vál­lalatok, a nagyüzemi gazdaságok üzemen kívül levő hizlaló férőhe­lyeinek bérbevétele és átmeneti üze­meltetése esetén', 2 Ft/kg prémiumot kapnak; 23 4

Next