Magyar Mezőgazdaság, 1982. január-július (37. évfolyam, 1-27. szám)

1982-04-28 / 17. szám

Az 1982. évi szintentartó nyelvtanfolyamok Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a Tu­dománypolitikai Bizottság 30 010 1979­­ sz. határozata, valamint a korábbi tapasztalatok és igények alapján a MÉM ágazataiban dolgozó, állami nyelvvizsgával ren­delkező közép- és felsőfokú végzettségű szakemberek részére önköltséges alapon szintentartó, beszédkészség­­fejlesztő nyelvtanfolyamokat szervez a táblázat szerint. Az 1982. évi nyelvtanfolyamok időtartama 2 hét. Ajánljuk a nyelvvizsgával rendelkező szakemberek ré­szére, hogy a nyelvi továbbképzésnek ebben a formá­jában 3 évenként vegyenek részt. Bővebb, részletesebb információt a tanfolyamok szer­vezői, a felsőoktatási intézmények idgen nyelvi lekto­rátusai adnak. Jelentkezési határidő: a tanfolyam kezdetét megelő­zően 3 héttel. A MÉM Szakoktatási és Kutatási Főosztályának közleménye MÉM MÉRNÖK- ÉS VEZETŐTOVÁBB­KÉPZŐ Intézet, Idegennyelvi Továbbképzési Oszt. 1023 Budapest, Frankel L. u. 114. Tel.: 162-090, 151-891 A tanfolyam Az oktatott nyelvek és a szervezett csoportok száma helye ideje orosz angol német spanyol francia olasz 9201 Mosonmagyaróvár, Pf. 57. Tel.: 98-16851 Erdészeti és Faipari Egyetem 9401 Sopron, Pf. 132. Tel.: 99-11100 Mezőgazdasági Főiskola 7401 Kaposvár, Pf. 16. Tel.: 82-13570 A beiskolázás körzete Agrártudományi Egyetem május 31 —jún. 12.1­1­1­­1 _ Pest, Nógrád, Heves, 2103 Gödöllő, Pf. 303. jún. 14-26.1­1­1­1— 1 Bács-Kiskun megye Tel.: 1 1983. január 3 — 15.2­1 ~ — Agrártudományi Egyetem május 3 — 15.1­1­­_ Szolnok, Szabolcs-Szatmár, 4001 Debrecen, Pf. 58. május 17 — 19.1 1 — —— — Hajdú-Bihar, Tel.: 52-17888 december 6 — 18.1 — — —— — Borsod-Abaúj-Zemplén megye Agrártudományi Egyetem május 24—jan. 5.1 1 _ __ _ Zala. Veszprém Vas megye 8361 Keszthely. Pf. 71 június 7 — 19.1 — 1­­— — Tel.: 12-330 június 21 — július 3. 1 - Mezőgazdaságtudom­ányi Kar május 17—30.1­1­1­­_ Komárom, Fejér megye augusztus 23 —szept. 4.1­1 -Kertészeti Egyetem május 17—28.1 1 1 -1 Budapest 1502 Budapest, Pf. 53. május 31—június 11.— 1 1 — — TeL: 850-666, 851-155 1983. január első fele— — 1 -— — január második fele— 1 1 -1 május 17 — 29.1 1 1 -­-Győr-Sopron megye Állatorvostudományi Egyetem május 31—június 11.2 _ __ _ Budapest 1400 Budapest, IT. 2. június 14—25.2 — — —— — Tel.: 222-660. 224-960 október 11—22.1 — aug. 23—szept. 3.1 ----Tolna, Somogy, Baranya megye Élelmiszeripari Főiskola szept. 13 — 25.1 _ __ Csongrád megye 6701 Szeged, Pf. 433. okt. 11-23.— — 1­­— — (Marx tér 7.) okt. 25—nov. 6.I — — —— — TeL: 62-14-222 nov. 8 — 20.1 — — —— — dec. 6-18.— 1 — — június 14 — 25.1 1 - 1--Budapest Kutatási eredményekA meggy A természetes termékenyülést befolyásoló genetikai, illetve környezeti tényezők okozta tel­jes vagy részleges terméketlenség nem újkeletű gond a meggytermesztésben. A kedvezőtlen hatá­sok ellensúlyozásának lehetőségét keresve a fi­gyelem a szintetikus növekedésszabályozó anya­gok felé fordult. A Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Intézet újfehértói kutatóállomásán, olyan gyü­mölcskötődést elősegítő vegyszeres eljárás kidol­gozását tűzték ki célul, amely — rentabilitást biztosító költségszint mellett — a kereskedelmi követelményeknek meg­felelő árugyümölcs előállítását teszi lehetővé, az egyébként rendszeresen alacsony hozamú ültet­vényekben. A tapasztalakból az AGROINFORM kiadványában dr. Budán Tamás tudományos fő­munkatárs számol be. A meggytermesztő üzemek régóta sürgetik az eljárás kidolgozását, mivel egyrészt a meggytele­pítés a közelmúltig gyakorlatilag a bizonytalan termőképességű Pándy meggy fajtára alapult (te­lepítési aránya csak az utóbbi években csökkent, körülbelül 40 százalékra); másrészt a meggy vi­rágzásának idején nem ritka a kései fagyok elő­fordulása. A mérsékelt (bibét, bibeszálat inakti­váló, de a magházat — tehát a termő alapi ré­szét — nem károsító) hideghatás legalább részben ellensúlyozható parhenokarp — mag nélküli — termésképzés indu­kálásával. Az előkísérleteket 1976—1978-ban végezték, amikor különböző vegyszereket próbáltak ki; ké­sőbb már csak hazai forrásból (esetleg KGST-or­­szágokból) beszerezhető vegyszerekkel dolgoztak. A szélesebb körű üzemi kipróbálás előtt (1979- ben) még egyszer ellenőrizték a korábbi évek Terméstöbblet 1(‘0) üzemi kísérletekben /1980) tapasztalatait. Az újból eredményesnek bizonyult kezelések megtöbbszörözték a gyümölcskötődést, illetve a fánkénti termés mennyiségét. Ugyan­ebben az évben már két üzemi ültetvény­ben is végeztek kezeléseket. Az egyik üze­mi kísérletben a kezelt területek átlagos hozama 21,5 mázsa hektár, míg a kezelés nélkülié 3,9 mázsa hektár, a másikban 14,2 mázsa hektár, a kezeletlen területen pedig mindössze 1,1 má­­zsa­ hektár volt. 1980-ban már 12 üzemben összesen 100,4 hektár ültetvényt kezeltek (azonban a táblázatban — jégkár és egyéb okok miatt — csak 9 gazdaság fontosabb adatait foglalhatták össze. A zárójel­ben levő számok azt jelzik, hogy hány gazdaság­ban végezték el a kezeléseket). A táblázatból kitűnik, hogy a kezelés a ter­mésbiztonság szempontjából megkérdőjelezhető két fajtán (Pándy, Érdi nagygyümölcsű), a leg­hatékonyabb. Említést érdemel, hogy az „A” ke­zeléssel 9 gazdaság átlagában elért 127,3 százalék többlet hektáronként 36,9 mázsa összes termény­­menyiséget jelent, míg a kezeletlen területek át­lagos termése 16,7 mázsa hektár volt. A kezelés eredményességét mutatja, hogy az egyébként meg­bízhatóan termő két másik fajtán is terméstöbb­let volt mérhető, valószínűleg az 1980. évi — ép­pen virágzáskor igen kedvezőtlen — időjárási ha­tások kompenzálódásának eredményeként. (Meg kell jegyezni, hogy két — nem azonosított — meggyhibriden nem érték el a várt hatást, ugyanakkor két porzófajta nélküli Germersdorfi cseresznye ültetvényben 87,7 százalék volt az át­lagos terméstöbblet.) A meggy kereskedelmi értékét meghatározó gyümölcsméret a kezelt fákon kisebb. Saját és üzemi kísérletek gyümölcs­mintáinak vizsgálata szerint a kezelt Pándy-fák átlagos gyümölcsát­mérője 18,6 milliméter, míg a kezeletleneké 23,3 milliméter. Az ilyen méretű gyümölcs jelenleg és a közeljövőben friss gyümölcsként is, távlatilag pedig konzervipari feldolgozásra értékesíthető. A gyümölcs mérete azért kisebb, mert a vegysze­res kezelések hatására képződő gyümölcsök je­lentős százalékában nincs mag. A kezelésre vonatkozó részletes tudnivalókat (vegyszerek, dózisok, kezelési időpont stb.) a k­u­­tatóállomás készséggel bocsátja az érdeklődők rendelkezésére. A kezelések gazdaságosságát igazolja, hogy 1980-ban a hektáronkénti kezelési költség 7016 forint volt, s a terméstöbblet árbevétele 36 360 fo­rint lett. Azaz a kezelés eredménye hektáronként 29 344 forint volt. Az eredményesség szempontjá­ból nem egyszerűen a terméstöbbletnek van je­lentősége, hanem annak, hogy az eljárással az addig fajtatulajdonság vagy fajtatársítási hiba miatt rendszeresen kis hozamú vagy terméketlen ültetvényekben is elérhető gazdaságos hozam­szint. A további években a kutatók olyan vegyszeres kezelések kidolgozására törekszenek, amelyek al­kalmasak arra, hogy az egyébként termőképes, új fajták (klónok) termésbiztonságát a gyümölcskö­tődésre kedvezőtlen időjárású években is növel­jék. Kezelések * Fajták ,,A*’ „B” Pándy 127.3 (9) 83,7 (7) Érdi nagy gyűl nőies fi 99,0 (3) 24,8 (3) Érdi bőtermő 46,0 (2) 31,6(1) Meteor 35,0 (2) 40,0(1) • A két leggyakrabban használt kezelés-változat 23

Next