Magyar Mezőgazdaság, 1986. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-03-26 / 13. szám

Maróthy László az okányi Haladás Tsz zárszámadó közgyűlésén Zárszámadó közgyűlést tartott Békés megyei okányi Haladás Ter­­­melőszövetkezet. Az ünnepi rendez­vényen jelen volt és felszólalt Maró­thy László, az MSZMP Politikai Bi­­zotságának tagja, miniszterelnök­­helyettes is. Gonda Károly, a termelőszövetke­zet elnöke számolt be a közgyűlés­nek az 5800 hektár szántón gazdál­kodó szövetkezet múlt évi eredmé­nyeiről. Mint elmondta, a közös gaz­daság a tervezett 21,5 millió forint helyett 39 millió forint nyereséget ért el. A növénytermesztés szerkeze­tét úgy alakították át, hogy az a leg­kedvezőbben szolgálja a gabona­programot. Tíz évvel ezelőtt még 2,5 tonna búzát termeltek hektáronként, a VI. ötéves terv átlagában viszont már 3,6 tonnát takarítottak be. Ku­koricából hasonlóképpen növeked­tek a hozamok. Ami a VII. ötéves terv céljait illeti, a növénytermesz­tésben a minőség javítása az elsőd­leges, de a mennyiséget is tovább kí­vánják növelni. Jelentős összegeket fordítanak a meliorációs program megvalósítására, ami a hozamok emelésének döntő tényezője. Szövetkezeti békefórum Budapesten március közepén szö­vetkezeti békefórumot rendezett az Országos Béketanács, együttműköd­ve a három szövetkezeti ágazat, az Okisz, a Szövosz és a TOT vezető szerveivel, valamint az Országos Szövetkezeti Tanáccsal és a Szövet­kezeti Kutató Intézettel. A fórumon a hazai szövetkezeti mozgalom béke­munkával foglalkozó munkatársai és a terület OBT-tagjai vettek részt. Pálos Tamás, az MTI főszerkesz­tője, a tanácskozás részvevőinek kül­politikai kérdésekről tartott elő­adást, majd Zsarnóczai Sándor, Szövetkezeti Kutató Intézet igazga­a­tója a szövetkezés, az együttműkö­dés és a béke kérdéseit elemezte. Barabás Miklós, az OBT főtitkára a hazai és nemzetközi békemozgalom időszerű feladatairól adott tájékoz­tatást. Az előadásokat fórum követ­te, ahol válaszoltak a jelenlevők kérdéseire. Eketörténeti kiállítás A Mezőgazdasági Múzeumban új állandó kiállítást nyitottak meg, amely az eke és a szántás történetét mutatja be. A kiállítást egyik leg­becsesebb darabja a XVII. század első feléből származó fakormányle­­mezes, kétszarvú eke, amely a Rá­­kócziak zborói uradalmából való. A régészek állítása szerint a Kárpát­medencében ez a legrégibb, egész­ben fennmaradt eke. Az eredeti tár­gyak közül való az ökörvontatta boszniai turó-eke is. A 6—18 ökörrel vontatott úgynevezett határbaráz­da ekét — amivel a falvak vagy birtokok határán húztak barázdát — a szintén láthatják az érdeklődők. A magyar ekegyártás kezdetének nagy egyénisége Vidács István volt, aki 1843-ban alapította meg Pesten a Kéknyúl utcában az első magyar ekemanufaktúrát Rock Istvánnal. A műhelyükből kikerült Vidács-féle taligás, fagerendelyes kivitelű ekét szintén kiállítják, érdekessége, hogy ez a típus nemcsak idehaza, hanem Romániában és Oroszországban is elterjedt. Hazánkban járt a svéd mezőgazdasági miniszter Svante Lundkvist svéd mezőgaz­dasági miniszter Váncsa Jenő mező­­gazdasági és élelmezésügyi miniszter meghívására március 16. és 18. kö­zött hazánkban tartózkodott. Meg­nyitotta a budapesti svéd mezőgaz­dasági napokat, és partnerével tár­gyalásokat folytatott a két ország közötti agrárgazdasági kapcsolatok helyzetéről és az együttműködés fej­lesztésének lehetőségeiről. Svante Lundkvistot fogadta Lá­zár György, a Minisztertanács elnö­ke. A svéd vendég megbeszélést tar­tott Veress Péter külkereskedelmi miniszterrel, és Ábrahám Kálmán államtitkárral, az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hivatal elnökével is. * A svéd mezőgazdasági-műszaki napokon svéd vállalatok mutattak be mezőgazdasági és élelmiszeripari technológiákat, és svéd szakemberek vázolták fejlesztési elképzeléseiket. Megnyitójában Svante Lundkvist kedvezőnek ítélte a két ország ag­rárgazdasági kapcsolatainak helyze­tét és rámutatott, hogy számos te­rületen nyílik lehetőség a kapcsola­tok elmélyítésére. Arra van szükség, hogy a kereskedelem két irányba fejlődjön. A fejlett magyar mezőgazdaság módszerei, technológiai folyamatai iránt a svéd vállalatok érdeklődnek, a magyar agrárgazdaság pedig elő­nyösen alkalmazhatná például a svéd élelmiszeripari technológiai módszereket. A svéd miniszter véle­ménye szerint további lehetőség, hogy a két ország vállalatai ered­ményesen működjenek együtt más országok fejlesztési programjainak megvalósításában. Váncsa Jenő miniszter előadásá­ban hangsúlyozta, hogy mezőgazda­ságunk eredményei sok tekintetben nyitottságunknak köszönhető. A ma­gyar mezőgazdasági nagyüzemek ké­pesek minden új befogadására, amit a hazai és a külföldi tudomány nyújt. Napjainkban fontos feladat az élelmiszertermelés intenzív voná­sainak erősítése, a nemzetközi ver­senyképesség fokozása. A magyar mezőgazdaság termékeinek egyhar­­mada külföldön talál vevőre. A Svédországba irányuló exportnak egynegyede mezőgazdasági termék, ezt az arányt növelni volna célszerű. A technológiai eszközök forgalmáról szólva a miniszter kiemelte, hogy a svéd fejőgépek, hűtőipari és vető­mag-kezelő berendezések jól bevál­tak a magyar élelmiszer-gazdaság­ban. A továbbiakban a vállalatközi kapcsolatok elmélyítésén túl vegyes vállalatok létrehozása kínál lehető­séget az együttműködés kiszélesíté­sére. Az agrárnapokon svéd és magyar pénzügyi, mezőgazdasági szakembe­rek tartottak előadásokat, a kapcso­latok szélesítésének lehetőségeiről. E tekintetben a magyar fél arra tö­rekszik, hogy a külföldi vállalatok ne csak az exportban legyenek érde­keltek, hanem a kutatásban, a fej­lesztésben és az értékesítésben is. Igen eredményes formának ítélhető a vegyes vállalat. Ilyenek szervezé­sét különböző módon — például adó­­kedvezménnyel — ösztönzi a magyar állam. Kedvező volna elérni, hogy a külföldi fél nyereségének egy részét befektesse a közös beruházásokba. Egy jó példa magyar—svéd ve­gyes vállalatra az a Monopharm KFT, amelyik három évvel ezelőtt kezdte meg működését. Ez svéd tech­nológia alapján állít elő tejsavter­­melő baktériumokból állatgyógyá­szati anyagokat és takarmánytartó­­sítót. A magyar—svéd mezőgazdasági és élelmiszeripari kapcsolatok közül ki­emelkedik a hűtőipar kooperációja a világhírű svéd Findus céggel. Ez az együttműködés segítette a hazai el­látás fokozatos javítását és a ma­gyar hűtőipar exportkínálatának bő­vítését. Hagyományosan jó az együttműködés a vetőmag-termel­tetés területén: a Vetőmag-termelte­tő és Értékesítő Vállalat két svéd céggel dolgozik együtt. Gy. Gy. 2 TARTALOM Dr. Palkovics Miklós: ösztönző önelszámolás3 Csire Attila: Termékbemutató a húsnagykernél4 Gyulai György: Terjednek a költségtakarékos módszerek5 Dr. Csizmás László: Növekszik a borsó vetésterülete6 Dr. Pepó Pál, dr. Pepó Péter: Újabb módszerek a műtrágyázásban7 Sedlák Lajos: A jó rajta fél siker8 Pintér Ferenc: Gödöllői tapasztalatok 8-9 Szirmai Péter: Verseny a jobbaknak 10 Fejes Gábor: Zöldborsó-termesztés kialakult technológiával 11 Dr. Kenyeres Imre: Lóbab az FLR-ben 12 Dr. Kukovics Sándor, dr. Gere Tibor A juhtermelés növelése 13 Dr. Dunay Antal, dr. Bozó Sándor, Völgyi Csík József: A tejtermelő tehenészetek számítógépek irányítása 14 Pethes József: Tanácskozás Mosonmagyaróváron 15 10 éves a Hungahib 16—17 Címképünkön: Kozák Albert felvétele Cs. A. Csaknem másfél millió végtermék 18 Ag­rárvilág 19 Új rendelkezések a Földvédelmi Alapról 21 Elkerülhető lett volna ... 26 Válaszolunk 27 " __________________­_ Főszerkesztő: dr. Fehér Károly. Helyettes főszerkesztő: Lengyel Zoltán. >­НЯ [UNK] «AftA?K­4 P4fl Szerkesztőség: Budapest, Kossuth Lajos tér 11. 1860, Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium. Telefon: Iliin f­eл­nti titkárság: 122-433. munkatársak: 114-264. Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat, Budapest VIII., Blaha Lujza tér 3. 1959. Felelős kiadó: Till Imre vezérigazgató. A lap előfizetési ára havonta 56 Ft. Éves előfizetés 672 Ft. Terjeszti a vlVIIIUUn/UUdD ЭЕ |­W ■ Wb« Vfl Н [UNK]1 W ШЛ Magyar Posta. Előfizethető bármely hirlapkézbesítő postahivatalnál, a hirlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüz­leteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási irodánál (HEL­IR) Budapest V., József nádor tér 1. 1900, közvet­lenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR215—96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. 41. évfolyam 13. szám Л [UNK]­­ 85.0626 — Athenaeum Nyomda, Budapest. Rotációs mélynyomás. Felelős vezető: Szlávik András vezérigazgató 1986. március 26. INDEX: 25 546 HU ISSN 0025-018 X Mezőgazdasági hetilap

Next