Magyar Mezőgazdaság, 1994. január-április (49. évfolyam, 1-16. szám)

1994-04-06 / 14. szám

Növényvédelem Hevesi gyomok A hatékony gyomszabályozás első lépése, hogy áttekint­sük és értékeljük Heves megye gyomviszonyait, az abban bekövetkezett változásokat, mert csak ennek ismeretében tudunk biztonságosan dönteni a felhasználható herbici­dekről. Az utóbbi évtizedben jelentős mértékű változások következtek be a megyéik területén előfordu­ló gyomnövények faji összetételé­­ben, illetve bontási viszonyaiban. A hagyományos fajok mellett vagy helyett - hasonlóan az orszá­gos helyzethez - új fokozott kárté­tel­i veszélyt jelentő fajok szapo­rodtak fel. A veszélyes, nehezen irtható gyomfajok vegyszeres védekezé­seket, speciális többnyire költsé­ges eljárásokat igényelnek. Felmé­réseink szerint jelenleg az alábbi gyomnövények okozzák a leg­több gondot, néhány közülük a most intenzíven terjed. zek közül gyakorlatilag nem fordul elő megyénk­ben a réti ecsetpázsit (Alopercu­­rus myosuroides), a fenyércirok (Sorghum halepense), mindös­­­sze néhány táblán károsított a nagy széltippan (Apera spica­­venti) és a köles (Panicum milia­­ceum). Egyelőre még csak szá­lanként található a selyemmály­va (Abutilon theophrasti) és a selyemkóró (Asclepias syriaca). T­erjed viszont a parlagfű (Amb­rosia elatior), a csattanós masz­lag (Datura stramonium), a sze­dertövis­félék (Xanthium spp.), a nád (Phragmites communis) és komoly védekezési gondot jelent a galaj (Galium aparine) valamint a vadzab (Avena fa­­tua). A kapás kultúrák gyomösszetételé­ben szembetűnő az Amar­an­thus fajok közül a karcsú disznóparéj (Amaranthus chlorostachys), a henye disznóparéj (Amarant­hus llitoides), a libatop (Cheno­­podium spp.), a keserű­fűfélék (Polygonum spp.), a varjúmák (Hibiscus trionum), valamint az aprószulák (Convolvulus ar­­vensis) fokozódó elszaporodá­sa. Az egyszikűek közül legel­terjedtebb faj a kakaslábfű (Ec­­hinochloa crus-galli), kisebb bo­rítással jelentkeznek a Setaria és Digitaria fajok. Az ültetvények gyomfelvétele­zései során figyeltünk fel a rozs­­nok (Bromus) fajtát, a keszegsa­láta (Lactuca serriola) gyors és helyenkénti tömeges felszapo­rodására. Évek óta tapasztaljuk a sebforrasztó zsombor (Descu­­rainia sophia) lassú térhódítását homokos, barna erdőtalajokon, Hatvan, Erdőtelek, Heves, Kál, Mátraballa stb. térségében, va­lamint a triazin rezisztens be­­tyárkóró (Conyza canadensis), a farkasalma (Aristolochia chle­­matitis) és a sarlófű (Falcaria vulgaris) stb. gyakoribb fellépé­sét. A parlagfű (Ambrosia elatior) a megye teljes területén megta­lálható, de elsősorban a homo­kos, enyhén savanyú vályogta­lajokat kedveli. Nagyobb men­­­nyiségben Csány, Erdőtelek, Heves, Kál, Füzesabony térsé­gében észleltük, kukorica, nap­raforgó állományokban, vala­mint dohány, görögdinnye táb­lákon, kalászosokban (búza, ár­pa) is előfordult, de sohasem vált tömegessé. A gyomnövény elleni eredményes védelmet ne­hezíti, hogy az utóbbi években trizain-, karbamid- és anilin származékokkal szemben re­zisztens vagy toleráns populáci­ói jelentek meg. A selyemmályva (Abutilon the­ophrasti) egyenlőre még véde­kezési problémát nem jelent, csupán néhány táblán fordul elő. A selyemkóró (Asclepias syri­aca) két évtized alatt csak Erdő­telek határából volt ismert, míg tavaly két helyen, néhány négy­zetméteres folton találták meg. Jelentős mértékű elszaporodása nem várható. A nagy széltippant (Apera spi­­ca-venti) a megye minden táblá­jára kiterjedő felmérés során 1986-ban szálanként több terü­leten is megtaláltuk. Mátrade­­recske egy táblarészén 1988-ban észleltük erős fertőzését, ami a későbbiekben megszűnt és na­gyobb terjedése azóta nem kö­­vetkezett be. hélazab (Avena fatua) gyors felszaporodása miatt to­vábbra is fokozott jelentőségű, legnagyobb gyomkárt­ételi ve­szélyt a kalászos, napraforgó, cu­korrépa, borsó stb. területeken okozhat. Az Amaranthus fajok elterjedésé­ben feltűnő a karcsú és a henye disznóparéj növekvő fellépése, az utóbbit a korábbi évekből mind­össze három helyen Eger, Kom­polt, Füzesabony térségéből talál­tuk meg. Az elmúlt években egyre több helyen fordult elő, nagyobb mennyiségekben is, mint Hort, Pély, Tenk, Erdőtelek területein. Terjedése figyelmet érdemel, mert ellenálló biotípusai ismertek és szántói rezisztenciára utal az is, hogy a horti kukoricatáblán a jó gyomirtás nyomán szinte csak a henye disznóparéj maradt meg. A csattanós maszlag (Datura stramonium) veszélyes mér­tékben kezd felszaporodni a nap­raforgó, és a kukorica állomá­nyokban, de megtalálható a bur­gonya, a paradicsom valamint szórványosan a szőlő­táblákban is. Erős mértékű fertőzöttséget Füzesabony, Mezőtárkány, Eger­­farmos, Kömlő, Átány, Poroszló stb. napraforgó, kukoricásaiban észleltünk. A karbamid szárma­­zékú herbicidekkel szembeni tole­ranciája elsősorban a burgonyá­ban, napraforgóban végzett gyom­irtások esetén tapasztalható. A tö­esfajok (Panicum spp.) ál­tal okozott gyomfertőzés kismér­tékű növekedése figyelhető meg, súlyosabb károsítást egyes táblá­kon (táblarészeken) jeleit. A nád (Phragmites communis) által fertőzött szántóföldi terület nagysága is tovább nőtt, gyors terjedés speciális egyszíkű irtó ké­szítménnyel eredményesen vis­­­szaszorítható. A szerbtövis­félék (Xanthium spp.) rövid idő alatt igen kelle­metlen, nehezen irtható gyomnö­vénnyé váltak kultúrnövényeink­­ben. Terjedése gyors, eleinte a táblaszegélyekben, ma már a táb­lán belül is jelentkezik kukorica, napraforgó, cukorrépa, burgonya területeken Dormánd, Füzes­abony, Tenk, Erdőtelek, Fleves, Pély, Poroszló, Tiszanána, Kömlő, Sarud, valamint Gyöngyöspata körzetéből. A fajok közül leggya­koribb a X. strumarium, ezt követi a X. spinosum, de megtalálható a Tiszához közeli szántóföldeken a X. italicum is. A kalászosokban az ebszékfű (Matricaria m­odora), az aprószu­lák (Convolvulus arvensis), a me­zei acat (Cirsium arvense), a me­zei árvácska (Viola arvensis), ár­­vakelésű napraforgó stb. mellett a ragadós galaj (Galium aparine) jelenti a legnagyobb védekezési feladatot A hormonbázisú herbi­­cidek egyoldalú használata nagy­mértékbel hozzájárult elszaporo­dásához. A veszélyes gyomnövények el­len ma már hatékony gyom­irtási technológiák állnak rendelkezés­re, amit kellő szakmai odafigye­léssel - táblaszintű gyomismeret­tel, optimális időből történő per­metezéssel stb. - eredményesen­­ alkalmazhatnak. égezetül a keszegsaláta (Lac­­tura serrioda) gyors elterje­désére hívom fel a figyelmet, amit az utóbbi években, ültetvények­ben és kalászos (őszi búza, őszi árpa, fénymag) területeken ta­pasztaltunk. Déliés Adrienne Tavaszi árpa vetőmag AKCIÓ! A Gabonamg Kft. Szeged I. osztályú fémzárolt vetőmagot ajánl eladásra kiszombori vetőmag üzemé­ből. GR­ ISIS és TRIANGEL fajtákból Ár 1800 Ft/100 kg + áfa Cím: Szeged, Osztrovkszy u. 13. Telefon: (62) 322-411, (62) 322-101, (62) 322-592 Fax.: (62) 314-766. Telex: 82723 AKCIÓ! AKCIÓ! AKCIÓ! AKCIÓ! 1904. ÁPRILIS 6 . MAGYAR MEZŐGAZDASÁG 15

Next