Magyar Mezőgazdaság, 1999. január-június (54. évfolyam, 1-26. szám)
1999-01-06 / 1. szám
GAZDAKÖR Vidékfejlesztés - agroturizmus Az elmúlt évben, mint a Fejér Megyei Agrárkamara falusi turizmus iránt elkötelezett agrárszakembere, két külföldi tanulmányúton vettem részt. Innen jött az ötlet, hogy azoknak, akik szívesen foglalkoznának falusi turizmussal, tájékoztatást adjak az idegenforgalom e speciális ágazatáról, mint a vidékfejlesztés egyik lehetőségéről. A turizmus és a mezőgazdaság ugyanis jól összekapcsolható, bár a nyolc évvel ezelőtt újból honosított fogalom nem igazán fedi a valóságot, megtévesztő a vendég és a vidéki ember számára egyaránt. Vadászturizmus, horgászturizmus, bakancsos turizmus, lovasturizmus, kultúrturizmus. Gyakran halljuk ezeket a kifejezéseket önmagukban is. Azon kívül, hogy mindegyik az idegenforgalom része, még egy közös bennük: a falusi turizmus egyik formája, ha olyan településhez kötődik, ahol nincs kiemelt gyógy- és üdülőterület. Kevesen ismerik A falusi turizmusról az elmúlt években már sokat beszéltek, de még mindig kevesen ismerik a benne rejlő lehetőségeket. A vendégek is legtöbbször csak a szálláshelyeket keresik, és csak másodlagosan merül fel igény a programok iránt. Pedig a szolgáltatónak érdeke, hogy vendégei minél tovább maradjanak. Ezért olyan településeken, ahol léteznek bizonyos adottságok a turizmus beindításához, komplex módon kell alakítani a kínálatot, aminek csak egyik része a falusi szálláshely. A falusi turizmus, vagy ahogyan Nyugat-Európában mondják agroturizmus, az adózás szempontjából ugyancsak kedvező. Általában, ha valaki nem kiemelt gyógy-, illetve üdülőhelyen (nem városban) maximum 10 ággyal, vagy 400 ezer forint árbevételig biztosít szállást üdülési célból, akkor tevékenysége falusi turizmusnak minősül, amiért megilleti az adókedvezmény. Egy éve kötelező minden üdülési célra hasznosított magánszálláshely nyilvántartásba vétele, amelyet az önkormányzatoknál kell intézni. Ennek feltétele a minősítés, amelyet a Falusi Turizmus Országos Szövetsége dolgozott ki. Fejér megyében három minősítő dolgozik: Pákozdon, Martonvásáron és Csákváron. Mindhárom településen jól működő rendszerről beszélhetünk, s a falusi turizmus három különböző területéről kaphatnak képet az érdeklődők. Martonvásáron a kulturális programok, Pákozdon a Velencei-tó közelsége, Csákváron a Vértes hegység nyújtotta adottságok teszik vonzóvá a házigazdák által kínált szálláshelyeket és egyéb szoláltatásokat. Enying környéén a barangolni vágyókat várják és még számos település található a megyében, ahol speciális kínálattal fogadják a vendégeket. Egymásra találtak A kezdés e térségekben sem volt könnyű. Fejér megyében hat-hét évvel ezelőtt néhány településen többen is elhatározták, hogy házaikban egykét szobát a vendégfogadás szolgálatába állítanak, mivel a környéken megjelenő turisták nem találtak szálláshelyet. Később összefogtak és civil szervezeteket alkotva, közösen készítettek reklámanyagot, amihez felmérték telepüésük és környékének látnivalóit, számba vették rendezvényeiket, s egyéb kiegészítő szolgáltatásaikat, hogy a vendégek számára csábító legyen lakhelyük. Számos településen az önkormányzatok ismerték fel a falusi turizmus megszervezésének fontosságát, valójában ott eredményes e tevékenység, ahol a két kezdeményezés egymásra talált, és az önkormányzatok támogatják, segítik a civil szervezeteket. Miután több településen felmerült az igény, hogy a hatékonyabb működés érdekében a falusi turizmussal foglalkozó szervezeteket, vállalkozásokat, önkormányzatokat egy megyei egyesületben kellene összefogni, létrehozták az „Egyesület Fejér Megye Falusi Turizmusáért„nevű szervezetet. Ez megalakulásakor azonnal kapcsolódott a Falusi Turizmus Országos Szövetséghez. A megyei egyesület szakmai munkáját a Fejér Megyei Tourinform Iroda is segíti. Holland példa A mezőgazdaság és a turizmus kapcsolatából kialakuló agroturizmus a megye egyik szunnyadó lehetősége. Erre jöttem rá a hollandiai tanulmányúton. Ott ugyanis a legegyszerűbb és legkézenfekvőbb dolgokat állították egymás szolgálatába. Működő kertészetek, állattartó farmok, feldolgozóüzemek kínálnak érdekes látnivalót a városi embereknek. Sok helyen kisebb üzletek is üzemelnek saját termékeik és a hálózatot képező vállalkozások termékeinek értékesítésére, így találnak egymásra, s jutnak közös haszonhoz a termelésben amúgy is együttműködő gazdálkodók és a turizmussal foglalkozó vállalkozók. A farmok megtekintésén túl „íztúrákat" is szerveznek a programszervezők. A gazdaságokban megtermelt élelmiszerek jelentős fogyasztói a szálláshelyek vendégei, de a környék éttermei is onnan vásárolják a friss zöldségféléket. Ahol jól működő turizmus van, ott jelentős a felvevőpiac: a gazdaságok értékesítésének akár 20 százalékát is kitehetik. Agrárműsorok Január 7-13. Csütörtök: 5.30 Virradóra - Duna TV 5.38 Falurádió - Kossuth Rádió 6.05 Faluvilág - TV2 Péntek: 5. 38 Falurádió - Kossuth Rádió 6.05 Faluvilág - TV2 Szombat: 5.40 Kertbarátok - Kossuth Rádió 6.20 Agrárváltó - Regionális stúdiók (Debrecen, Győr, Miskolc, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Pécs, Szeged) és a Calipso Rádió. 8. 06 Kopogtató - Kossuth Rádió 12.30 Éléskamra - Kossuth Rádió Hétfő: 5.38 Falurádió - Kossuth Rádió 6.05 Faluvilág - TV2 Kedd: 5.38 alurádió - Kossuth Rádió 6. 05 Faluvilág - TV2 18.20 Gazdakör - Duna TV (ism. szerda 12. 35 és szombat 5.40) Szerda: 5.38 Falurádió - Kossuth Rádió 6. 05 Faluvilág - TV2 Nálunk jobbára csak azokon a szálláshelyeken kínálnak saját terméket, ahol háztáji gazdálkodás folyik. Az ilyen típusú szálláshelyek kialakításához lehetett tavaly az agrártámogatások körében pályázni, amit sajnálatos módon még kevesen tudtak igénybe venni, mivel a pályázati kiírás eleve egy szűk körnek szólt. (Aki részletesebb felvilágosítást szeretne kapni, illetve a tapasztalatokra kíváncsi az keresse fel Székesfehérváron, a Városház tér 1. szám alatti tourinform irodát, vagy Törzsök Tibort, az egyesület elnökét, aki Pákozdon a Honvéd u. 2/a. szám alatt falusi turizmus információs irodát működtet.) Vassné Schuszter Margit 22 MAGYAR MEZŐGAZDASÁG • 1999. JANUÁR 6