Magyar Mezőgazdaság, 1999. január-június (54. évfolyam, 1-26. szám)
1999-06-02 / 22. szám
Egy veszélyes gyomnövénnyel kevesebb A veszélyesnek minősített gyomnövények egyike az évelő nád. A gyomnövényekről szóló régebbi könyvekben a nád nem szerepelt, csak az utóbbi évtizedekben terjedt el szántón. Újvárosi első könyvében már gyomnövényként írja le. Míg a tavi nád pusztulófélben van, addig a szántóföldi terjed, melyet elősegít morfológiája, életformája és rendkívül jó alkalmazkodó képessége. Föld alatt kúszó rizómája igen erős. Általában 0,5-1 centiméter vastag, de jó körülmények között elérheti a 2,5 centiméteres vastagságot is. Gazdagon és minden irányban elágazik. Vízszintesen és függőlegesen is haladva nagy területen terjed szét. A rizóma hossza eltérő, 3-10 méterig terjed, viszont találtak már 15 méterest is. Mélyre, 1,5-1,8 méterig hatol. Szárazföldön igyekszik elérni a talajvizet. A rizóma a fiatal fejlődő szárat akár két méteres koráig is táplálhatja. Keményítőtartalma 3-20 százalék között változik, májusjúnius hónapokban a legkevesebb (3-4%), utána fokozatosan növekszik. A nádszár növekedése a tavaszi hónapokban a legintenzívebb. Emiatt csökken a rizómák keményítőtartalma. Május, június hónap után a növekedés csökkenő mértékű. Ekkor indul meg a keményítő ismételt raktározása a rizómákban. A levélben lévő kovasejtek és a sejtfalban lévő szilícium nemcsak szilárdítási célt szolgálnak, hanem a vastag kutikulával vért jelentenek a kártevők ellen. Védik a nádat a túlzott kiszáradástól. Ugyanakkor a viaszos leveleken nehezen tapad meg a permete. A felmérések szerint a nád 170-180 ezer hektár szántót fertőz, és ebből több mint 70 ezer hektáron indokolt a védekezés. Megközelítőleg 30 ezer hektár a búzában fordul elő. A fertőzés túlnyomó része Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Borsod és Bács-Kiskun megyében található. Ahol a nád megtelepedett, ott alig lehet tőle a földet művelni. Tápanyagelvonó és raktározó szerepe is jelentős. A talaj vízkészletét is lényegesen jobban hasznosítja, mint a kultúrnövények. Nagy zöldtömege miatt akadályozza az aratást. A károsítás miatt csökken és szemetes lesz a termés, több lesz a betakarításkori szemveszteség. Mélyen elhelyezkedő rizómái és legyökeresedni képes szárdarabjai miatt mechanikai úton nem lehet a nádat irtani. A vegyszeres védekezésben mind a nád életformáját, mind a morfológiáját figyelembe kell venni. Mivel évelő fajról van szó, akkor kell védekezni ellene, amikor a tápanyagáramlás a levelekből a rizómákba történik, mert így a tápanyaggal együtt a gyomirtó szer is fokozottabb mértékben kerül a földbeni részekbe. Ez az időszak júniustól augusztus végéig tart természetes körülmények között. Ekkor történik a gabonafélék aratása, míg más növények, mint a kukorica, cukorrépa még zöld felülettel rendelkeznek. A legkézenfekvőbbnek a tarlón történő védekezés tűnik. A felmérések szerint tarlón a nád újrahajtása csak részleges, a tápanyagáramlás megfordul az ismételt növekedés miatt, és kicsi a lombfelület, így a kezelésnek csak mérsékelt eredménye lenne. A felsoroltak miatt nem tarlón, hanem őszibúzában aratás előtt célszerű a nád ellen védekezni, mert ekkor nagy a lombfelület és intenzív a tápanyag-felhalmozás a rizómákban. Olyan gyomirtó szerrel kell védekezni amelyik együtt mozoghat a tápanyaggal a rizómákba. A növényi nedvekkel csak a szisztémikus gyomirtó szerek, mint a Roundup, képesek mozogni. A nád vastag kutikulája taszítja a vizet, ezért csak az a szer tapad meg rajta, amelynek formulációja nedvesítőanyagot tartalmaz, vagy amelynek permetlevéhez nedvesítőanyagot kevertek. A Roundup tartalmaz nedvesítőanyagot, de ennek ellenére a nyári, meleg időjárás miatt kiegészítése tovább növeli a ot. A nád érzéköszönhetően több éves hatással kell számolni (1. ábra). Totális hatása miatt Roundup a kezelt területen a esetleg előforduló egyéb gyomokat is maradéktalanul irtja (2. ábra). A Roundup kezelést a búza levélzetének leszáradása után lehet elvégezni, amikor a növény már nem rendelkezik zöld levélfelülettel, mert így nem tudja felvenni a szer hatóanyagát. A munka szántóföldi géppel végezhető el, 6 1/ha felhasználásával. A kezelést elegendő az aratás tervezett időpontja előtt 10-14 nappal elvégezni. Nád elleni védekezéskor, a növény felálló és viaszos levele miatt, ajánlatos a Roundupot tapadást, felszívódást fokozó segédanyagokkal kombinálni. Erre a célra legalkalmasabb Hyspray. A szórókeretet a lehető legmagasabbra kell emelni, hogy a nádat minél nagyobb felületen érje a permette. Javasolt mennyiség 150-3001/ha. Czepó Mihály 1. ábra: A Roundup hatása aratás előtt alkalmazva búzában (1998, Szolnok, 2. évi hatás) 2. ábra: A Roundup hatása egyéves gyomokra aratás előtt alkalmazva (1998, hivatalos vizsgálatok 3 helyen) és [UNK]&f ш т □ Ebszékfű HSzebtövis □ Galaj Roundup 61/ha 16 MAGYAR MEZŐGAZDASÁG • 1999. JÚNIUS 2