Magyar Mezőgazdaság, 2000. január-június (55. évfolyam, 1-26. szám)

2000-05-10 / 19. szám

KERTRÉSZ Tovább a bor útján! Az Alpokalja Idegenforgalmi Alapítvány Tourinform iro­dája 1999-ben a Phare CBC Kisprojekt Alapra benyújtott pályázata alapján támogatást nyert az 1997 óta futó „A soproni bor útja" közösségi marketing program kiter­jesztésére. A projekt immár három határon átnyúló meg­valósítása szlovák és osztrák szakemberek bevonásával történik, a Deutschkreutz-i régióból, illetve a Csallóköz­ből. A szakmai programokra a három borvidék borosgaz­dái mellett a borkereskedő­k, valamint a gasztronómiai szakemberek kapnak meghívást. Mivel a Phare előírásoknak megfelelően a pályázó és a kivitelező nem lehet ugyanaz a szervezet, ezért az alapít­vány - ajánlattételi felhívás alapján - meghívásos pályá­zatot hirdetett, melynek nyertesével, a Taschnervin Borászati és Kereskedelmi Kft.-vel, a megbízásról szóló szerződést sikerült megköt­nie. Horváthné Hoszpodár Kata­lin, a Tourinform Sopron iro­davezetője, mint projekt­felelős, a program igazi célja­ként elsősorban a történelmi hagyományokra épülő part­nerség és a kommunikáció elősegítését jelöli meg. A hat alprogram szakmai összeállí­tása természetesen ezen túl­mutat, és igazán örömmel számol majd be arról, ha va­lamennyi program színvona­las megvalósítása elő tudja segíteni a borvidékek minő­ségi fejlődését. A program 2000. április 12-én egy EU borút bejárással kezdődött, melynek kereté­ben egy osztrák borpalac­kozó megtekintésére is sor került. Májusban a Soproni Borünnep bo­rosgazdáinak kíná­lata kiegészül másik két borvidék a jeles produktumai­val. Júniusban, Du­­naszerdahelyen szakmai fórumot rendezünk, ahol a két kiemelt szemináriumi té­makör a „bor és marketing", illetve „borutak és borturiz­mus". A program augusztus­ban, Deutsch­­kreutz váro­sában egy borversen­­nyel folytató­dik, amelyre a három borvi­dék legjobb termelőinek borait invitál­juk. A prog­ramsorozat „A bor sze­repe a gaszt­ronómiában" című konfe­renciával zá­rul, ahol egyúttal bemutatjuk azt az exkluzív kiad­ványt, melynek meg­jelentetését szintén a program vállalta fel. A négynyelvű kiad­vány (magyar, né­met, szlovák, angol) a három borvidék és jellemző borfajtáinak bemutatása mellett, a tájjellegű ételeket is ismerteti. Keglovich István programvezető „Takarékos bormustra" A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. és az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség másodszor írta ki és rendezte meg - a Magyar Szőlő- és Borkultúra Alapít­vány szakmai támogatásával - az országos takarékszö­vetkezeti borversenyt. A nagy érdeklődésre jel­lemző, hogy az immár ha­­gományteremtő versenyre 60 bort neveztek azok a bo­­­­rászok, akik valamilyen üz­leti kapcsolatban állnak a ta­­­­­karékszövetkezettel. A szak­avatott zsűri - a Wedel-féle pontrendszer alapján - 2 nagy arany­érmet, 36 arany­érmet, 110 ezüstöt és 94 bronzot osztott ki, s csupán 8 bort zártak ki. A bíráló bi­­­­zottságnak nehéz dolga volt, hiszen sok kitűnő bor közül kellett a legjobbakat kivá­lasztani. A nevezett borok­­ minősége jól tükrözte a je­lenlegi magyar borok átlagos minőségét. A négy zsűrinek csaló­dást okozott a nevezett 1999- es évjárat, mert - igaz sok volt a hordós tétel - gyakori kezelési hibákkal, hordóízzel találkoztak. A palackozott borok már szebb képet mu­tattak. Igaz, több bornál itt is felfedeztek dugóproblémát. Egyöntetű volt a vélemény abban, hogy a reduktív bo­rok - chardonnay, sauvig­­non fajták - jó minőséget hordoznak. Szerényebben szerepeltek viszont az illatos fajták, a traminikról pedig az volt a vélemény, hogy csap­­nivalóak. Élményszámba ment viszont a rosé fajta, itt a színnel volt a legtöbb problé­ma. A vörös fajtáknál is a szépség és a barrique-olás dominált. A cabernet és a merlot fajták játszották a fő­szerepet. A kis számú pezs­g­­őknél a jó színanyaggal ta­­álkoztak. A tokaji borkülön­legességeket a megszokott elfogultsággal bírálták a szakemberek. A két nagy aranyérmet egy 1971-es évjáratú Bada­­­­csonyi Szürkebarát Aszú f (a Badacsonyi Pincegazda­ság Rt. terméke) és egy 1975-­­ ös, 6 puttonyos Tokaji Aszú­t (Fitomark-94 Kft.) érdemelte ki. Az aranyérmesek közül­­ érdemes megemlíteni a­­ Hungarovin Rt.-t, a Salánki­­ Pincészetet, a Ker-Coop Bo­rászati Kft.-t, a Takler Pincé- jj­szetet, Szőke Mátyást, Tóth Ferencet, a Nyakashegy Kft.-t, a Szent Anna Borházat, a Szekszárdi Mezőgazdasági Rt.-t, a Fine Wine Borászat vállalkozást, a Tolcsva-Bor Kft.-t. Külön díjban részesült Figula Mihály pincészete és a k­esztölci Szöllősi Pincé­szet. H­u 2000. MÁJUS 10 • MAGYAR MEZŐGAZDASÁG 17

Next