Magyar Mezőgazdaság, 2000. január-június (55. évfolyam, 1-26. szám)

2000-05-17 / 20. szám

A ROUNDUP biztos megoldás a nád hatékony irtására szántón A veszélyesnek minősített gyomnövények egyike az évelő nád. A gyomnövényekről szóló régebbi könyvekben a nád nem szere­pelt, csak az utóbbi évtizedekben terjedt el szántón. Újvárosi első könyvében már gyomnövényként írja le. Ellentétben a pusz­tulófélben lévő tavi náddal, a szántóföldi terjed. Terjedését elősegíti a morfológiája, életformája és rendkívül jó alkalmazkodó képessége. Föld alatt kúszó rizómája igen­­ erős. Általában 0,5-1 cm vastag, de jó körül­mények között elérheti a 2,5 cm vastagságot is. Gazdagon és minden irányban elágazik. Vízszintesen és függőlegesen is haladva nagy területen terjed szét. A rizóma hossza eltérő, 3-10 méterig terjed, viszont talál­tak már 15 méterest is. Mélyre hatol, 1,5-1,8 méterig. Száraz­földön igyekszik elérni a talajvizet. A rizóma a fiatal fejlődő szárat akár két méteres koráig is táplálhatja. Keményítő tartalma 3-20 százalék között változik, május-június hónapokban a legke­vesebb (3—4 százalék), utána fokozatosan növekszik. A nádszár növekedése a tavaszi hónapokban a legintenzívebb. Emiatt csök­ken a rizómák keményítő tartalma. Május, június hónap után a növekedés csökkenő mértékű. Ekkor indul meg a keményítő is­mételt raktározása a rizómákban. A felsorolt gyomnövények közül búzá­ban a nád a legjelentősebb. A felmérések szerint 170 - 180 ezer hektáron fertőz, és ebből több mint 70 ezer hektáron indokolt a védekezés. Megközelítőleg 30 ezer hektá­ron a búzában fordul elő. Kevésbé feltűnő, de legalább ekkora lehet a fertőzés nagy­sága kukoricában és napraforgóban. A ná­das területek túlnyomó része Jász-Nagykun- Szolnok, Békés, Borsod és Bács-Kiskun me­gyében található. Ahol a nád megtelepedett ott alig lehet tőle a földet művelni. Tápanyagelvonó és raktározó szerepe is jelentős. A talaj vízkész­letét is lényegesen jobban hasznosítja, mint a kultúrnövények. Rizómáival mélyre, a ta­lajvízig hatol. Nagy zöldtömege miatt aka­dályozza az aratást. A károsítás miatt csök­ken és szemetes lesz a termés, több lesz a betakarításkori szemveszteség. A korai meleg időnek köszönhetően idén hamar előbújt a talajból a nád. Nem­csak a búzában, de a kukorica, napraforgó táblákon is helyenként elérte az 50—100 centiméteres nagyságot május elejére. A gyom korai megjelenése lehetővé teszi a hatékony védekezés időben történő meg­tervezését. Folytatás a 4. oldalon NÖVÉNYEK VÉDELME A Magyar Mezőgazdaság melléklete Alapította 1997-ben: BASF, Interat Rt., Novartis, Zeneca Szerkesztőbizottság: Kőrös Gyula, Agócs Ágnes (BASF), Czánt Ádám (Interat), Oláh István (Monsanto), Andrásfalvy Pál, Ifj. Sárospataki György (Novartis), Vereczkey Katalin, Lánszki Imre (Zeneca), Farády László, Rikk István (Aventis). E számot szerkesztette: Czifra Lajos, Viniczai Sándor Kiadja a Magyar Mezőgazdaság Kft. Felelős kiadó: Hájos László Nyomás: Veszprémi Nyomda Felelős vezető: Erdős András Képeink KODAK filmre készültek Őszi búzában aratás előtt célszerű a nád ellen véde­kezni, mert ekkor nagy a lombfelület és intenzív a táp­anyagfelhalmozás a rizómákban Növények védelme 3 MONSANTO Food • Health • Hope ~

Next