Magyar Mezőgazdaság, 2001. január-június (56. évfolyam, 1-26. szám)

2001-05-16 / 20. szám

A ROUNDUP BIOAKTIV biztos megoldás a nád ellen A veszélyesnek minősített gyomnövények egyike az évelő nád. Életformáját tekintve talajban telelő rizómás faj. A talajban kúszó rizómája igen erős. Általában 0,5-1 cm vas­tag, de jó körülmények között elérheti a 2,5 cm vastagságot is. Gazdagon és minden irányban elágazik. Vízszintesen és függőle­gesen is haladva nagy területen terjed szét. A rizóma hossza eltérő, 3-10 méterig ter­jed, viszont találtak már 15 méterest is. Mélyre hatol, 1,5-1,8 méterig. Száraz­föl­dön igyekszik elérni a talajvizet. A rizóma a fiatal fejlődő szárat akár két méteres koráig is táplálhatja. Keményítő tartalma 3-20 % között változik, május-június hónapokban a legkevesebb (3-4 százalék), utána fokozato­san növekszik. A nádszár növekedése a tava­szi hónapokban a legintenzívebb. Emiatt csökken a rizómák keményítő tartalma. Má­jus, június hónap után a növekedés csök­kenő mértékű, ekkor indul meg a kemé­nyítő ismételt raktározása a rizómákban. Szántón a nád jelenléte az őszi búzában a legkellemetlenebb. Érés idejére elérheti a 2-3 méteres magasságot is. Ez a zöldtömeg akadályozza az aratást és jelentősen megnö­veli a szemveszteséget. A felmérések szerint 170-180 ezer hektáron fertőz, és ebből több mint 70 ezer hektáron indokolt a vé­dekezés. Megközelítőleg 30 ezer hektáron a búzában fordul elő. Kevésbé feltűnő, de legalább ekkora lehet a fertőzés nagysága kukoricában és napraforgóban. A nádas te­rületek túlnyomó része Jász-Nagykun-Szol­­nok, Békés, Borsod és Bács-Kiskun megyé­ben található. A nád másik fontos előfordulási helye a különböző, vízzel állandóan vagy időszako­san borított területek. A nád feltétlenül hasznos és védendő növény a természetes tavakban. Ezzel szemben túlzott felszaporo­dás a csatornákban nem kívánatos, mert akadályozza a vízmozgást. A vízelvezető csa­tornákból eddig leginkább mechanikai úton igyekeztek a hasznosítók a nádat eltá­volítani. Ez a megoldás költséges és ugyanakkor csak átmeneti eredményt ad. Mélyen elhelyezkedő rizómái és legyö­keresedni képes szárdarabjai miatt mecha­nikai úton nem lehet a nádat hatékonyan irtani. A vegyszeres védekezésben mind a nád életformáját, mind a morfológiáját fi­gyelembe kell venni. Mivel évelő fajról van szó, akkor kell védekezni ellene, amikor a tápanyagáramlás a levelekből a rizómákba történik, mert így a tápanyaggal együtt a gyomirtó szer is fokozottabb mértékben ke­rül a földbeni részekbe. Ez az időszak jú­niustól augusztus végéig tart természetes körülmények között. Ekkor történik a ga-Szántón a nád jelenléte az őszi búzában a legkellemetlenebb. A nád feltétlenül hasznos és védendő növény a természetes tavakban. Ezzel szemben túlzott felszaporodása csatornákban nem kívánatos, mert akadályozza a vízmozgást. Mélyen elhelyezkedő rizómái és legyökeresedni képes szárdarabjai miatt mechanikai úton nem lehet a nádat hatékonyan irtani. 1. ábra: ROUNDUP hatékonysága nád ellen egy évvel a kezelés után Üzemi kezelések Kuncsorba, 5 l/ha Törökszentmiklós, 6 l/ha MONSANTO Növények védelme 17

Next