Magyar Mezőgazdaság, 2006. április-június (61. évfolyam, 14-26. szám)

2006-04-19 / 16. szám

Gyomirtás fenyércirokkal és náddal fertőzött területeken A gyomirtások tervezése esetén több olyan tényező van, melyet figyelembe kell vennie a termelőnek a használandó készítmény kiválasztásakor. Nem csak a hatásspektrum, a hatékonyság és a szer ára lehet dön­tő tényező. A veszélyes gyomokkal fertőzött területe­ken megtervezett, éveken átnyúló gyomirtási technoló­giára van szükség. Ezeken a táblákon a tervezés alap­ja nem csak az, hogy az itt termesztett kultúrnövényt gyommentesen tartsuk, hanem külön koncentrálni kell az erős fertőzésű, magról kelő és az évelő gyomok ir­tására is. gyakorlat nyelvére lefordítva az előzőeket, ha tudom, hogy egy táb­la minden évben valamely gyom­mal erősen fertőzött (parlagfű, szerbtö­vis, selyemmályva stb.) vagy évelő gyom van a területen (mezei acat, fe­­nyércirok, nád stb.), ezen a táblán úgy kell tervezni a gyomirtást, az ott ter­mesztett kultúrától függetlenül, hogy a lehető legjobb hatékonyságot érjen el a gyomirtás ezen gyomnövények ellen is. Évelő gyomok fertőzése esetén töreked­ni kell a tarackok, rizómák minél haté­konyabb irtására. Ez a cél elérhető ali­­fozátos (Dominator* 4-5 l/ha) tarlóke­zeléssel is. A vetésforgóból adódóan, a tarlókezelésre csak gabona vagy repce ter­mesztése után van lehetőség, ezért az ilyen területeken állománypermetezéskor is azo­kat a készítményeket kell kiválasztani, me­lyek a rizómákat, tarackokat is jó hatékony­sággal irtják. Az évelő egyszikű gyomok ellen, kétszikű kultúrákban speciális egyszikű irtó készítmé­nyekkel jól védekezhetünk. Bár ezen készít­mények rizómák, tarackok elleni hatékony­ságában különbségek vannak. Erre jellemző példa dr. Németh Imre, a gödöllői SZIE ta­nárának egyszikű irtó készítményekkel vég­zett kísérlete, melynek eredményeit az Agro­­fórum 12. évfolyama 12. számában, a 24. oldalon teszi közzé. A kísérlet szerint évelő fenyércirokkal erő­sen fertőzött területen a napraforgót külön­böző egyszikű irtó készítményekkel kezelte, majd vizsgálta az újrahajtást, de nem csak a napraforgó betakarítása előtt, hanem a nap­raforgót követő búzatarlón is, a következő évben. A gyakorlat szempontjából azért fon­tosak a kísérlet eredményei, mert a búzaterület csökkenésé­vel, a vetésforgóban a napra­forgót gyakran követi kukori­ca, akár két alkalommal is, mi­vel a kukorica ma a legjövedel­mezőbb növény. Az ilyen ve­tésforgókban a fenyércirok és a nád nagyon felszaporodhat és tarlókezelésre sincs lehető­ség. A kukoricában alkalmaz­ható egyszikű irtó készítmé­nyek a rizómákat, tarackokat nem irtják ki. A kísérletek szerint a Perenal* volt az egyik leghatékonyabb készítmény, amely méc­ a napraforgót követő búza tarlóján is 98 százalékos ha­tékonysággal volt használható az évelő fenyércirok ellen. Ez mutatja, hogy a napraforgóban a Perenal olyan jó hatékonysággal pusztította el a rizómákat (kép), hogy egy év múlva alig volt újrahajtás a tarlón. A Perenalt az évelő egyszikűek 15-20 centiméteres magasságáig célszerű felhasználni az aktív növekedési szakasz­ban. Nem probléma, ha a gyomok ettől na­gyobbak (30-40 cm), a készítmény felszívó­dása így erőteljesebb, a pusztulás tökélete­sebb lesz. A rizómás fenyércirok el­len hektáronként 1, a tarackbúza el­len 1,2 liter, a nád ellen 2 literes dó­zis ajánlott. A Perenal okozta tünetek a kezelés után viszonylag lassan ala­kulnak ki. A gyomok növekedése né­hány nap alatt leáll. A kijuttatás utá­ni 1,5-2 hét múlva jelennek meg az első, jól látható tünetek, majd a gyo­mok gyorsan elpusztulnak. A Perenal tapadószert tartalmaz, gombaölő szerekkel és bőr levéltrágyával jól ke­verhető a napraforgó kezelésekben. Napraforgóban célszerű a Perenalt szántóföldi géppel akkor kijuttatni, mikor még a traktor és a permetező nem okoz kárt a kultúrnövényben. A nád ellen a hatásfokot növelhetjük, ha osztott kezelést alkalmazunk: a növény 10- 15 centiméteres magasságánál hektáronként 1 liter mennyiséget juttatunk ki, majd egy hét múlva a kezelést ugyanezzel a dózissal megismételjük. Alacsony nád ellen a készít­mény eredményesen alkalmazható, és 15—25 centiméteres állomány esetén is jó hatékonyságú. 30 cm-es magasság felett a kipróbált készítmények közül a Perenal-nak volt a legjobb hatékonysága (ábra). Az egyszerre kijuttatott hatóanyag gyor­sabban fejti ki hatását, a tünetek pár nappal korábban jelentkeznek. A kísérletek azt bi­zonyították, hogy az osztott kezelés viszony­lag hatásosabb a fejlettebb növények ellen, mint az egyszeri kijuttatás. Hatása láthatóan tovább tart, a tünetek élesebbek és a követ­kező évi újrahajtásokat is nagyobb mérték­ben csökkenti. Takács Attila Dow AgroSciences 1301 351-3363 " a Dow AgroSciences LLC bejegyzett védjegye MAGYAR MEZŐGAZDASÁG ♦ 2006. ÁPRILIS 19

Next