Magyar Mezőgazdaság, 2006. október-december (61. évfolyam, 40-52. szám)
2006-10-25 / 43. szám
A nyolc palóc és a LEADER+ A bátonyterenyei és salgótarjáni kistérség egymással összefüggő földrajzi egységet alkotó települések Nógrád megye északkeleti részén, homogén földrajzú területen a Mátra hegység északnyugati lábánál. A vidéken a 19. században indult meg a korszerű ipar kialakulása. Ekkor jelentek meg az első, jelentős tőkével és volumennel működő, vas-, acél-, üveggyártással foglalkozó gyárak, de az igazi fellendülést a 20. század második harmadában megélénkült iparosodás jelentette. A rendszerváltozást követően a bányák, a tsz-ek, varrodák megszűnése, az ipari vállalatoknál történt nagymértékű létszámleépítés, a vállalatok megszűnése súlyos helyzet elé állította az itt élőket. Az intenzív gazdálkodási feltételek hiányában a mezőgazdaság ezen a tájon sohasem volt meghatározó. A vidéket nagy fokú erdősültség, a gyepterületek magas aránya, és alacsony aranykorona értékű szántók jellemzik. A '90-es évektől egyre inkább nőtt a tartós munkanélküliek száma, sokan menekültek a feketemunka világába. Pedig, aki járt már errefelé, maga is tapasztalhatta, mennyi nagyszerű természeti és emberi-közösségi értékkel bír ez a világ, hogy csak az érintetlen, tiszta természeti környezetet, a kiemelkedő kulturális és folklór örökséget, a határon átnyúló kapcsolatokat, a biogazdálkodás kiváló feltételeit említsük. A 2003. októberében megalakult 8 Palóc Mikrotérségi Egyesület e kincsek szervezett felszínre hozására és hasznosítására vállalkozott, hogy az érintett települések közigazgatási határai által körülhatárolt régió vidékfejlesztését összehangolja, közös pályázatokat és programokat készítsen. A szervezet mára a LEADER program kapcsán 14 község Bárna, Cered, Kazár, Mátraszele, Rákóczibánya, Szilaspogony, Vizslás, Zabar, Dorogháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraterenye, Nemti, és Szuha civil szervezeteit és önkormányzatait, vállalkozóit fogja össze. A két kistérség számára a „Nyolc palóc+" akciócsoport elkészítette az „Egyedül nem megy" című helyi vidékfejlesztési tervét, és - két pályázati fordulón túljutva - a LEADER+ program keretében lehetőséget kapott a terv helyi pályázati rendszerben történő megvalósítására. A 27 tagú helyi akciócsoportban a települési önkormányzatokon kívül 10 civil szervezet és három vállalkozás képviselteti magát. A térség vidék és falufejlesztési motorjának tartott Kazár községet 1221-ben Cazar néven emlegetik az első írásos emlékek. A falu lakosai kezdettől fogva földműveléssel, fakitermeléssel foglalkoztak. A környéken 1861-től indult meg az üzemszerű széntermelés. Az igazi változás az 1920-as években kezdődött, amikor megnyitották az első tárnát, majd a 20. század végére Kazár virágzó bányászfaluvá fejlődött. Az Ófalu központban számos, eredeti szépségében díszelgő kontyolt, nyeregtetős, ámbitusos parasztházzal találkozhatunk. A valamikor gabonatárolásra szolgált épület, eredeti állapotát megőrizve a település közösségi színtere. Az épületben a konferencia terem mellett Teleház, Tourinform Iroda és Mikrotérségi Információs Központ várja az érdeklődőket. A LEADER+ helyi programjaira 44 pályázat érkezett be, összesen 74 és fél millió forintra. A pályázatok kiírásakor arra törekedtünk, hogy a támogatási pénzeket ne aprózzuk el, így a legkisebb elnyerhető összegként 500 ezer, a legmagasabbként 2,8 millió forintot jelöltünk meg. Az elmúlt hetekben nyilvánvalóvá vált, hogy-ebben a régióban, ahol igen alacsony a tőkeerő - a vállalkozók közül sokan nem tudják előteremteni az 55 százalékos önrészt, így közülük többen visszaléptek. A gondon az önkormányzatok saját forrásaikból próbálnak enyhíteni. Miklósi Lászlóné, a Kazár Nyugdíjasaiért Egyesület vezetője arról számol be, hogy a környék - már csak a legidősebbek által ismert - ételeinek, süteményeinek receptjeit gyűjtik össze és fotókkal illusztrálva kiadják azokat. A munkát tavaly kezdték, és ha elnyerik a pályázatot, akkor közel kétmillió forintos támogatásra számíthatnak. Szabó Imréné, az Axamo Kft. cégvezetője szintén pályázott, mint olyan valaki, aki minden alkalmat megragad annak érdekében, hogy az egykori tsz varrórészlegben dolgozók ne maradjanak jövedelem nélkül. - Negyven éve végzem ezt a munkát, sokféle átalakulást, privatizációt megértem. Most a családi vállalkozás révén ötven asszonynak adunk munkát. A LEDRER pénzből mindenekelőtt a helyi mintabolt bővítésére és marketingre akarunk költeni, szeretnénk bővíteni - mondja, és hisz abban, hogy minőségi termékeiknek a jövőben is lesz piaca. Földi Gyula mátranováki őstermelő tervezett projektjével lehetőséget kíván teremteni a helyi és környékbeli tenyésztőknek arra, hogy legkiválóbb állataikat és termékeiket bemutathassák a közönség számára.Eredetileg egy nagyobb „standot" szerettem volna, de a pénz korlátozott volta miatt egyelőre be kell érnem egy tízszer hatvanméteres alapterületű kiállítóteremmel. Persze külső szálláshely is épül majd. Ha jövőre a LEADER segítségével sikerül tető alá hoznom a dolgot, havonta más-más állatfaj egyedeit állítjuk itt ki, a téli időszakban főként kisállatokat, galambot, nyulat - magyarázza Földi Gyula, aki amúgy a helyi juhász szövetkezete elnöke is és a birkán kívül őshonos lovakat, sertést és baromfit is tart. VALKÓ BÉLA MAGYAR MEZŐGAZDASÁG ♦ 2006. OKTÓBER 25 A magtárház Kazár település közösségi színtere