Magyar Mezőgazdaság, 2011. május-augusztus (66. évfolyam, 18-35. szám)

2011-07-20 / 29. szám

asztaltársaságok alkotta tér az alkalmi konyhából nagy közös vendéglővé alakult át. Kómár Vanda tavaly igen alapos szociológiai vizsgálatot végzett a rendezvényről és hatásairól, a Nemzeti Kulturális Alap pályázata alapján. A kuta­tás egy 2010-ben megvalósuló nemzetközi, illetve országos turisztikai vonzerővel bíró kul­turális rendezvény hatásvizs­gálatát célozta meg. Ebből kiderült, hogy a fesztivál nagy kulturális értéket képvisel, s mind helyi, mind országos szinten hozzájárul a kedvező országképhez. A kutató vizs­gálta a látogatók demográfiai jellemzői, érdeklődésük és elé­gedettségük, valamint a feszti­vállal kapcsolatos ismereteik aspektusából. Az eredmény szerint a tér­ségben jelentős megbecsült­ségnek örvend a fesztivál, amit a mért számok is alátámasztot­tak, a legnagyobb számban a környékről érkeztek a látoga­tók. Mind a szálláshelyek, mind az éttermek és egyéb vendég­látó egységek nagy nyereség­gel zárták a fesztivált. A ren­dezvény pozitív mérleggel zárult a szervezők véleménye szerint is. A turizmus szem­pontjából fellendülést eredmé­nyezett rendezvénysorozat négy napja. A Tourinform iro­da feljegyzései szerint közel ezren fordultak meg náluk. A kérdések általában a program­ra vonatkoztak, de rengetegen érdeklődtek a város egyéb lát­nivalóiról, valamint a pihenési és étkezési lehetőségekről. A Tourinform szerint a fesztiválra látogatók nagy részben a város egyéb lehetőségeit is felfedez­ték. Megállapítható, hogy a város gazdasági és turisztikai mutatóira jótékony hatással volt a halfesztivál. És végül álljon itt Vörös Róbert arany halfőző mester nyolc vendégre számolt receptje: Hozzávalók: 4 kg ponty, 4 evőkanál só, 4 gerezd fokhagy­ma, 40 dkg hagyma, 4 púpos evőkanál törött paprika, 4 evő­kanál paradicsomlé, 4 darab cseresznyepaprika, 6 liter víz, gyufatészta. Előkészítés: a pontyot meg­tisztítása után sűrűn és mélyen be kell irdalni, majd kétujjnyi szeletekre darabolni. A halsze­leteket sóval alaposan be kell dörzsölni. Az apró kockákra vágott hagymát és a 4 gerezd szétnyomott fokhagymát a hal­ra kell szórni, s legalább 3 órát hideg helyen állni hagyni. Főzés: a hal bográcsba kerül, amit vízzel kell felönteni. A forraláshoz tüzelőnek lehető­leg keményfa szükséges. Ami­kor felforrt, a habját leszedve a törött pirospaprikával, paradi­csomlével nagy lángon kell továbbforralni. 10 perc eltelté­vel a belsőségeket is bele kell tenni, a „pukkantyújával" együtt és néhány egész cseresznye­paprikát is érdemes beledobni. További 30-40 percig forralás után, amikor a halszeletek fel­úsztak a lé tetejére és a halászlé beszél, azaz puffogva forr, a halászlé elkészült. Tálalás előtt a halszeletek külön tányérra helyezendők. A levet le kell szűrni és az előre kifőzött gyufa­tésztával tálalni. D. HORVÁTH GÁBOR A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományi Cent­ruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgaz­dálkodási Kara és a Pannon Egyetem Georgikon Kara a TÁMOP 4.1.2-08/1/A-2009-0032 számú projekt keretében jelentős számú, a két mesterszakhoz közvetlenül kapcsolódó oktatás- és tananyagfejlesztést valósított meg. A 18 hónap futamidejű „A környezetgazdálkodási és termé­szetvédelmi mérnöki MSc szakok tananyag- és tartalomfejlesz­tése különös tekintettel a természettudományi, műszaki és informatikai tartalomra” című projekt 2010. februárjában indult, és 2011. július végén zárul. A megvalósított projekt hosszú távú célja az agrár-környe­zetvédelem és a természetvédelem legmagasabb szintű szak­ember-igényének kielégítése, az európai felsőoktatási tér okta­tási normáival kompatibilis mester szintű oktatási módszertan kifejlesztése és bevezetése, az ehhez illeszkedő képzési kompe­tenciák felülvizsgálata és optimalizálása, valamint kiemelten a kapcsolódó műszaki, természettudományi és informatikai oktatási infrastruktúra fejlesztése és fenntartása. A projekt keretében olyan oktatási háttér­fejlesztés valósult meg a környezetgazdálkodási agrármérnöki és természetvédel­mi mérnöki MSc szakokon tanuló hallgatók számára, amely révén a Bologna-folyamat sajátságaként megjelenő egymásra épülő képzésben egyaránt meg tudnak felelni a hallgatói és a munkaerő-piaci elvárásoknak. A megcélzott szakok vonatko­zásában a fejlesztés a természettudományi, műszaki és infor­matikai tudományágak területét érintik. Az on-line elérhető magyar és angol nyelvű tananyagok és tankönyvek, a záróvizs­ga programcsomagok, az interneten elérhetővé tett térinfor­matikai adatbázis és szoftverek magas színvonalú eszközöket jelentenek a hallgatók számára, hogy a megszerzett ismereteket a mérnöki alkotó szemlélet elsajátítása révén eredményesen kamatoztathassák a környezetgazdálkodás és a természetvéde­lem szakterületén. Az agrárkörnyezet-tudományok és a természetvédelem műszaki és informatikai eszköztára rendkívüli mértékben fej­lődik. A korszerű mérőeszközök, amelyek a környezeti állapot változásának követésére szolgálnak, valamint a környezetmo­dellezés, amely a jelenségek megértését és tervezését szolgálja, egyaránt modern infrastruktúrát igényel. Emellett a tanulás módja is átalakult az információs társadalomban. Az infrast­ruktúra fejlesztése a pályázat keretén belül olyan on-line meg­oldásokat biztosít, amelyek a hallgatók számára megsokszoroz­zák a felhalmozott környezetgazdálkodási és természetvédelmi vonatkozású tudásanyag elérhetőségét. A fejlesztett tananyagok elérhetők a www.tankonyvtar.hu portálon. Ez lehetőséget jelent a más intézményekben tanuló hallgatók számára is a használatot illetően. Dr. Juhász Csaba szakmai vezető 2011. JÚLIUS 20 ♦ MAGYAR MEZŐGAZDASÁG

Next