Magyar Mezőgazdaság, 2011. szeptember-december (66. évfolyam, 36-52. szám)

2011-11-30 / 48. szám

Kevés aszúszem termett Az 1990-ben alakult Magyar Borok Háza Alapítvány kura­tóriuma immár hagyományosan egy-egy borvidéken tartja üléseit. A legutóbbit november 16-án tartották, a kuratóri­­ um tagjait a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa látta vendégül. Tir Dezső, a kuratórium elnöke hangsúlyozta, hogy az alapítvány szorgalmazza és anyagilag is támogat­­ ja egy országos Borok Háza-hálózat létrejöttét Tokajban 2007-ben nyitotta meg kapuit a Tokaji Borok Háza, viszont, ahogy ezt Jarecsni János, a hegyközség titkára is elmondta, a ház működése egyelőre nem rentábilis. Jarecsni János titkár nem csu­pán a helyi borház helyzetéről számolt be, hanem a tokaji szüret idei eredményeiről is. Ez a borvidék nemcsak ideha­za, hanem világszerte is a leg­ismertebb bortermelő tájunk. Aki borral foglalkozik, igyek­szik legalább egyszer elláto­gatni a tokaji szőlőterületekre, pincészetekbe, kezdte mon­dandóját a titkár. A tokaji Magyarország harmadik leg­nagyobb borvidéke, termőte­rülete 5600 hektár (a potenciá­lis szőlőterület nagysága 11 500 hektár). Igazi fehérbor termő vidék, ahol - mondhatni - kevés szőlőfajtával dolgoz­nak. A hat szőlőfajta, amely a Tokaji nevet viselheti, a Fur­mint, a Sárga Muskotály, a Hárslevelű, a Zéta, a Kabar és a Kövér Szőlő. Az idén 30 ezer tonna szőlőt szüretelnek, ami az átlagnak megfelelő mennyiség. Tavaly rossz évet zártak, akkor ennek a mennyi­ségnek a fele termett Tokaj-Hegyalján. A leg­fontosabb boruk a Tokaji Aszú. Átlagosan 5-700 tonna terem belőle a bor­vidéken, idén viszont csak mintegy 100 tonna aszúszemmel számolhat­nak. A hegyközség stabi­lan, jól működik, elsődle­ges feladatuknak a terme­lők segítését tartják, és ennek köszönhetően sokat javult a hegyvidé­ken zajló szakmai munka. Ez főleg azért pozitívum, mert sok a kistermelő. A főállású hegybírók jól szolgálják a bor­vidék érdekeinek érvényre jutását, a hegyközségi irodák a munkarendhez, a szürethez igazodóan tartják nyitva ajtói­kat a termelők előtt. A hegy­község azáltal is segíti a terme­lőket, hogy jó kapcsolatokat ápolnak a növényvédőszer­­forgalmazó cégekkel, a korsze­rű borászati technológiák gyár­tóival, s nem utolsó sorban a pályázatkészítőkkel. Szakmai konferenciák sorát tartják évről évre, amelyeken kellő informá­ciókhoz juthatnak a termelők, és mindemellett növényvédő előrejelző állomást is működ­tet a hegyközségi szervezet. A borvidéken - a törvényi előírásnak megfelelően - évente rendeznek borver­senyt, amit a helyi versenyek előznek meg. Ezeken a verse­nyeken 1998 óta választják meg a legjobb bortermelőt, és az indulásakor még nem gon­dolták, hogy ennyire népsze­rűvé válik a megmérettetés. A titkár elmondása szerint min­den évben hat-hét jelölt ver­seng a borvidék „Év borásza" címért. Az első címet, 1998- ban Szepsy István nyerte, majd Puklus János, Árvay János, Simkó Sándor, Sajgó Gábor, Monyók József, Holló­kői Mihály, ifj. Zsurki Sándor, Áts Károly, dr. Kiss István, dr. Bodnár Sándor, Babits László, Berecz Stéphanie következtek, az idén pedig Puklus Péter érdemelte ki ezt a kitüntető címet. A Tokaji Borok Háza 2007- ben készült el, s három szerve­zet - a Tokaj Renaissance Egyesület, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa és a Tokaj-Hegyaljai Borút Egyesü­let - is beköltözött az új épület­be. A három szervezet az önkormányzattal megegyezett a ház működtetéséről, de a nagy ívű elképzeléseket még­sem tudták valóra váltani. Egy állandó kiállítást ugyan beren­deztek, és a működtetés jogát megkapta a Tourinform Iroda, de látogatók nem igazán jöt­tek. A titkár szerint a gazdasá­gi-pénzügyi válság is közreját­szott ebben, hiszen a turizmus visszaesését borvidék-szerte tapasztalják. A szűkös anyagi lehetőségek miatt a Tourinform Iroda visszaadta a működtetés jogát, amit így a hegyközségi szervezet kapott meg. A hegy­községek anyagi helyzete ugyan stabil, de nem annyira, hogy a ház működtetését finanszírozzák. A helyzeten mindenképpen változtatni sze­retnének, de egyelőre épp hogy csak elkezdték körvona­lazni a terveket. Tir Dezső a hallottakra rea­gálva elmondta, hogy az ala­pítvány jövőre kidolgoz egy olyan támogatási formát, amellyel a Borok Háza hálózat nehéz helyzetben lévő tagjait anyagilag is segítik a működés fellendítése érdekében. H. GY. Jarecsni János: vannak működési zavarok Tir Dezső: anyagilag is támogatjuk az országos hálózat kialakulását A hegyközségi tanácsról A Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa 1995-ben jött létre, a hegyközségi törvény szabályai alapján. A Tokaji Borvidék 27 tele­pülést foglal magában: Abaújszántó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye, Makkoshotyka, Mád, Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Rátka, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaúj­hely, Szegi, Szegilong, Szerencs, Tárcái, Tálya, Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu. Az 1995-ös megalakuláskor 21 hegyközséget alakí­tottak ki a borvidéken, de többségüket 2008-ban összevonták, így jelenleg 8 hegyközség működik a borvidéken. A Hegyközsé­gi Tanács, a törvény erejénél fogva köztestület. A Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának tisztségviselői: Elnök: Marcinkó Ferenc Titkár: Jarecsni János Alelnök: Butella László MAGYAR MEZŐGAZDASÁG ♦ 2011. NOVEMBER 30

Next