Magyar Mezőgazdaság, 2011. szeptember-december (66. évfolyam, 36-52. szám)
2011-11-30 / 48. szám
Kevés aszúszem termett Az 1990-ben alakult Magyar Borok Háza Alapítvány kuratóriuma immár hagyományosan egy-egy borvidéken tartja üléseit. A legutóbbit november 16-án tartották, a kuratóri um tagjait a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa látta vendégül. Tir Dezső, a kuratórium elnöke hangsúlyozta, hogy az alapítvány szorgalmazza és anyagilag is támogat ja egy országos Borok Háza-hálózat létrejöttét Tokajban 2007-ben nyitotta meg kapuit a Tokaji Borok Háza, viszont, ahogy ezt Jarecsni János, a hegyközség titkára is elmondta, a ház működése egyelőre nem rentábilis. Jarecsni János titkár nem csupán a helyi borház helyzetéről számolt be, hanem a tokaji szüret idei eredményeiről is. Ez a borvidék nemcsak idehaza, hanem világszerte is a legismertebb bortermelő tájunk. Aki borral foglalkozik, igyekszik legalább egyszer ellátogatni a tokaji szőlőterületekre, pincészetekbe, kezdte mondandóját a titkár. A tokaji Magyarország harmadik legnagyobb borvidéke, termőterülete 5600 hektár (a potenciális szőlőterület nagysága 11 500 hektár). Igazi fehérbor termő vidék, ahol - mondhatni - kevés szőlőfajtával dolgoznak. A hat szőlőfajta, amely a Tokaji nevet viselheti, a Furmint, a Sárga Muskotály, a Hárslevelű, a Zéta, a Kabar és a Kövér Szőlő. Az idén 30 ezer tonna szőlőt szüretelnek, ami az átlagnak megfelelő mennyiség. Tavaly rossz évet zártak, akkor ennek a mennyiségnek a fele termett Tokaj-Hegyalján. A legfontosabb boruk a Tokaji Aszú. Átlagosan 5-700 tonna terem belőle a borvidéken, idén viszont csak mintegy 100 tonna aszúszemmel számolhatnak. A hegyközség stabilan, jól működik, elsődleges feladatuknak a termelők segítését tartják, és ennek köszönhetően sokat javult a hegyvidéken zajló szakmai munka. Ez főleg azért pozitívum, mert sok a kistermelő. A főállású hegybírók jól szolgálják a borvidék érdekeinek érvényre jutását, a hegyközségi irodák a munkarendhez, a szürethez igazodóan tartják nyitva ajtóikat a termelők előtt. A hegyközség azáltal is segíti a termelőket, hogy jó kapcsolatokat ápolnak a növényvédőszerforgalmazó cégekkel, a korszerű borászati technológiák gyártóival, s nem utolsó sorban a pályázatkészítőkkel. Szakmai konferenciák sorát tartják évről évre, amelyeken kellő információkhoz juthatnak a termelők, és mindemellett növényvédő előrejelző állomást is működtet a hegyközségi szervezet. A borvidéken - a törvényi előírásnak megfelelően - évente rendeznek borversenyt, amit a helyi versenyek előznek meg. Ezeken a versenyeken 1998 óta választják meg a legjobb bortermelőt, és az indulásakor még nem gondolták, hogy ennyire népszerűvé válik a megmérettetés. A titkár elmondása szerint minden évben hat-hét jelölt verseng a borvidék „Év borásza" címért. Az első címet, 1998- ban Szepsy István nyerte, majd Puklus János, Árvay János, Simkó Sándor, Sajgó Gábor, Monyók József, Hollókői Mihály, ifj. Zsurki Sándor, Áts Károly, dr. Kiss István, dr. Bodnár Sándor, Babits László, Berecz Stéphanie következtek, az idén pedig Puklus Péter érdemelte ki ezt a kitüntető címet. A Tokaji Borok Háza 2007- ben készült el, s három szervezet - a Tokaj Renaissance Egyesület, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa és a Tokaj-Hegyaljai Borút Egyesület - is beköltözött az új épületbe. A három szervezet az önkormányzattal megegyezett a ház működtetéséről, de a nagy ívű elképzeléseket mégsem tudták valóra váltani. Egy állandó kiállítást ugyan berendeztek, és a működtetés jogát megkapta a Tourinform Iroda, de látogatók nem igazán jöttek. A titkár szerint a gazdasági-pénzügyi válság is közrejátszott ebben, hiszen a turizmus visszaesését borvidék-szerte tapasztalják. A szűkös anyagi lehetőségek miatt a Tourinform Iroda visszaadta a működtetés jogát, amit így a hegyközségi szervezet kapott meg. A hegyközségek anyagi helyzete ugyan stabil, de nem annyira, hogy a ház működtetését finanszírozzák. A helyzeten mindenképpen változtatni szeretnének, de egyelőre épp hogy csak elkezdték körvonalazni a terveket. Tir Dezső a hallottakra reagálva elmondta, hogy az alapítvány jövőre kidolgoz egy olyan támogatási formát, amellyel a Borok Háza hálózat nehéz helyzetben lévő tagjait anyagilag is segítik a működés fellendítése érdekében. H. GY. Jarecsni János: vannak működési zavarok Tir Dezső: anyagilag is támogatjuk az országos hálózat kialakulását A hegyközségi tanácsról A Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa 1995-ben jött létre, a hegyközségi törvény szabályai alapján. A Tokaji Borvidék 27 települést foglal magában: Abaújszántó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye, Makkoshotyka, Mád, Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Rátka, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegi, Szegilong, Szerencs, Tárcái, Tálya, Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu. Az 1995-ös megalakuláskor 21 hegyközséget alakítottak ki a borvidéken, de többségüket 2008-ban összevonták, így jelenleg 8 hegyközség működik a borvidéken. A Hegyközségi Tanács, a törvény erejénél fogva köztestület. A Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának tisztségviselői: Elnök: Marcinkó Ferenc Titkár: Jarecsni János Alelnök: Butella László MAGYAR MEZŐGAZDASÁG ♦ 2011. NOVEMBER 30